Fotó: Gozner Gertrud
A Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetője erről a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium diákétkezdéje avatóján beszélt. A sajtó érdeklődésére elmondta, miután a MEH szórványévnek nyilvánította a 2009. esztendőt, szakértők közreműködésével igyekeznek megkeresni a szórványosodás elleni küzdelemben részt vállaló intézmények támogatását biztosító módozatokat. „A kizárólag magyarországi és Kárpát-medencei szakértőkből álló testület feladata lesz javaslatokat tenni a magyar kormánynak, hogy milyen irányban haladjon tovább az egyébként most is létező támogatási rendszer, illetve milyen újabb programokat kell elindítani a szórványban ahhoz, hogy ez hangsúlyos támogatást kapjon” – magyarázta Gémesi Ferenc. Mint mondta, „gyakran előfordul, hogy viszonylag kis térségben több magyar intézmény létezik. Olyan rendszert kell tehát kidolgozni, amely a fenntarthatóságot tartja szem előtt, nem pedig a terjeszkedést”.
A Krónika arra volt kíváncsi, hogy a szórvány támogatásának fokozása maga után vonja-e a tömbmagyarság háttérbe szorulását. Gémesi Ferenc erre úgy fogalmazott: „Nem hiszem. A tömbben élő magyarság legalapvetőbb intézményei adottak, bár nem mondható, hogy minden megvan és minden tökéletes. De ma már az adott kormányok részéről is más a hozzáállás, és ki lehet szorítani a tömbmagyarság intézményeinek a működését biztosító támogatást, amihez nyilván parlamenti jelenlét szükséges”. Hozzátette: szakmai-politikai megegyezés kell ahhoz, hogy a tömbmagyarságnak szánt támogatásokból mi menjen tovább szórványterületekre. „Nem hiszem, hogy ez felborítaná az alkut, mert ez senkinek nem célja” – mondta.
Gémesi Ferenc elismerően szólt az Erdély legkorszerűbb diákétkezdéjét csütörtökön Kolozsváron felavató unitárius püspökség törekvéseiről. „Az érdem nem a miénk, a támogatóké, hanem azoké, akik ezt megálmodták és létrehozták a létesítményt” – fogalmazott a MEH szakállamtitkára. Stark Ferenc, a támogató Apáczai Alapítvány kuratóriumi elnöke „hallatlanul bátor és nagyon fontos kezdeményezésnek” nevezte a diákétkezde létrejöttét, Markó Béla szövetségi elnök pedig az összefogás példájaként említette a létesítményt. Szabó Árpád unitárius püspök mindezek kapcsán – az Egyesült Államokat 2001-ben éppen ezen a napon ért terrorista támadásra utalva – arra emlékeztetett: szeptember 11. nemcsak a rombolás és háborúskodás napja, hanem az építésé és békességé is.
A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban közel 1,14 millió lejből jött létre Erdély legkorszerűbb, 300 diák ellátására alkalmas étkezdéje. A beruházás 38 százalékát magyarországi, 27 százalékát romániai állami és közalapítványi, 6 százalékát magán-, 5 százalékát egyesült államokbeli támogatásokból, 24 százalékát pedig saját forrásból fedezte az unitárius püspökség.
B. L.
Bronztábla a kiemelteknek
Csütörtökön a Kolozsvári Állami Magyar Színház előcsarnokában több erdélyi magyar intézménynek nyújtott át nemzeti jelentőségű intézmény státusát jelző táblákat Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetiségi és kisebbségi szakállamtitkára. „Nemzeti jelentőségű intézmény. Nemzeti intézmények működését támogatja a Magyar Köztársaság. 2007” feliratú táblát kapott a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Teleki Téka Alapítvány, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Iskola Alapítvány, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, a Szövetség a Szórványért Alapítvány. Ugyanilyen táblát illeszthetnek homlokzatukra az erdélyi magyar színházak: a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor, a szatmárnémeti Északi, a nagyváradi Szigligeti Ede, a gyergyószentmiklósi Figura, a temesvári Csiki Gergely, a marosvásárhelyi Tompa Miklós Színház, a csíkszeredai Csíki Játékszín, valamint a kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.
Látogatottsági adatok