
A beszélgetés részvevői szerint élhető körülményeket kell biztosítani a Kolozsvárt végzett fiataloknak ahhoz, hogy a kincses városban képzeljék el a jövőjüket
Fotó: KMN
Lesz-e a mostani huszonévesnek valaha saját ingatlanuk Kolozsváron? Tíz év múlva végigautózhatunk-e a kincses város körgyűrűjén? És vajon metróval utazhatunk a város különböző pontjai között? Ilyen és hasonló kérdésekre kereste a választ Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Szász Levente, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, Ambrus Ádám ingatlanbefektető, az Amera Tower tulajdonosa, Szélyes Levente, a Codespring Kft. tulajdonosa a Kolozsvári Magyar Napokon rendezett beszélgetésen.
2024. augusztus 23., 18:372024. augusztus 23., 18:37
2024. augusztus 23., 18:512024. augusztus 23., 18:51
A csütörtök esti rendezvényen terítékre kerültek ugyanakkor az IT romániai fellegváraként emlegetett Kolozsvár fejlődési lehetőségei, illetve az azokat gátló tényezők. Fontos kiindulópontot jelentett az a kérdéskör, hogy vajon az informatikai szektor csillaga a gyors felívelés után zuhanóban van-e. Ennek kapcsán a meghívottak elmondták, hogy a közelmúlt elbocsátásai inkább egy „kiegyenlítődés” jelei az ágazatban, és tulajdonképpen várható volt, hogy az IT-szektorban évek óta tapasztalható 10-15 százalékos munkaerőhiány egyszer csak megfordul. Szélyes Levente a téma kapcsán felhívta a figyelmet, hogy
Szász Levente közgazdász, egyetemi oktató igyekezett megnyugtatni az iparág jövőjéért aggódókat, rámutatva: a jövőben még rengeteg területet fog érinteni a digitalizáció, és ehhez szakképzett, tapasztalt IT-cégekre lesz szükség megannyi számítástechnikai szakemberrel.
Az IT-szféra és az ingatlanárak, ingatlanhelyzet viszonya kapcsán Ambrus Ádám ingatlanbefektető elmondta, hogy
Kolozsvárral – Romániával – ellentétben számos nyugat-európai városban (például Londonban) sürgősségi rendelet tette lehetővé az egyszerűsített eljárással történő átminősítést lakóházzá, szállodává. Potenciális megoldást az egészségügyi cégektől remélnek a kincses városi ingatlanfejlesztők, ám Kolozsváron a szféra mind az öt nagy szereplője jelen van már, így ez sem biztos, hogy kiutat jelent.
A home office kapcsán az is elhangzott, hogy bizony a munkavállalók hatékonysága alacsonyabb az otthoni munkavégzés során, a cégek mégis kénytelenek biztosítani ezt a lehetőséget, ugyanis ha az alkalmazottaknak nincs legalább néhány napjuk, amikor otthonról dolgozhatnak, akkor „továbbállnak” más céghez. Ennek kapcsán Szélyes Levente megjegyezte, hogy Kolozsváron különösen erős a verseny ilyen tekintetben a cégek között, előszeretettel vadásszák le, el egymás embereit.
A város fejlődési lehetőségeinek egyik kiemelten fontos tényezője a forgalom, a tömegközlekedés, melyek kapcsán Oláh Emese alpolgármester elmondta, ennek három alrésze van: a metró, a körgyűrű és a gyorsvasút kialakítása, melyek közül az utóbbi áll a legtávolabb a megvalósulástól. Az RMDSZ-es elöljáró hozzátette,
Továbbá arra is hangsúlyt fektet az önkormányzat a jövőben, hogy különböző lakónegyedek között fejlessze a tömegközlekedést, ugyanis jelenleg a negyedek jól össze vannak kötve a belvárossal, de az egyes negyedek összeköttetése nem kielégítő.
Oláh Emese szerint a városvezetés azzal is tisztában van, hogy a metropoliszövezetre is hangsúlyt kell fektetni, hiszen hiába léteznek a városon belül buszsávok, amíg Kisbácsba vagy Szászfenesre ugyanolyan sokáig tart autóbusszal kijutni, mint személygépkocsival, addig az emberek nem fogják az előbbit választani. A jelenlegi szabályozás alapján csak Kolozsvár területén tudja az önkormányzat biztosítani az iskolabuszok működtetését, habár ez esetben is szükség lenne a környező településeknek a városközponttal való összekötésére.
A kolozsvári metróépítés kapcsán Oláh Emese leszögezte, hogy a legoptimistább verzió szerint hét év alatt készülhet el, de szerinte erre érdemes kicsit „rászámolni”, míg a körgyűrű, ami tényleg régóta várat magára, akár öt éven belül megépülhet.

A román kormánykoalíció, valamint a helyi és a megyei önkormányzat vezetőinek részvételével indították útjára szerdán a kolozsvári metrónak a tervek szerint nyolc évig húzódó építési munkálatait.
A beszélgetésen az is elhangzott, Kolozsvár számára nagy lehetőséget jelent, hogy fontos egyetemi város, ám nem elég, hogy a színvonalas felsőoktatási intézmények jó szakembereket neveljenek ki, hanem azoknak
Szó esett az egyetemi kampuszokban rejlő lehetőségről is, ami már régóta a BBTE és az önkormányzat közös terve. Ez tulajdonképpen nem csak kampusz, hanem egy oktatási központi megépítésére, kiépítésére irányul, de tény, hogy egy ilyen létesítmény is csak akkor jelent hatékony megoldást, ha megoldott a tömegközlekedéssel való összeköttetése a városközponttal. Szász Levente úgy vélte,
A Kolozsváron közismerten magas ingatlanárak is szóba kerültek. Ennek kapcsán a beszélgetés részvevői elmondták, nem valószínű, hogy az árak csökkennének a jövőben, sőt a város is azt látja inkább lehetőségnek, ha különböző EU-s projektek révén a jövőben önkormányzati lakásokat tudnak építeni pályakezdő fiataloknak, melyek bérleti díját elérhető szinten tartanák majd.
„Ehhez szükség van az Európai Unió stratégiájának a megváltoztatására is. Megjegyzem, az Európai Unió is nagyon jól tudja, hogy a következő periódusban általános ingatlankrízis lesz Európában. Feltételezem, hogy a stratégiát is ennek megfelelően fogják változtatni országos szinten, és az európai uniós finanszírozások is megengedik majd az olyan együttgondolkodást, amely kampuszok, illetve fiatal pályakezdők számára tömbházak építésére fog összpontosítani” – fejtette ki Oláh Emese, hozzátéve, ehhez szükség van európai uniós források lehívására, de jelenleg nincsenek ilyen jellegű pályázati lehetőségek.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.
1 hozzászólás