A drámapedagógia módszere segíti a gyerekeket abban, hogy nyitottan közeledjenek majd nézőként, befogadóként a színházi világhoz
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
A színház eszközeit használó reformmódszernek, a drámapedagógiának számos pozitív hozadéka van a gyermek lelkére, fejlődésére, tanulására, személyiségfejlődésére – jelentette ki a Krónikának Rusz Csilla nagyváradi pedagógus, aki több mint negyedszázada foglalkozik drámapedagógiával. Annak apropóján kerestük meg a szakembert, hogy április 26. és 28. között országos drámapedagógiai találkozót szerveznek Csíkszeredában.
2024. április 03., 18:442024. április 03., 18:44
Rusz Csilla nagyváradi drámapedagógus évtizedek óta foglalkozik a színház eszközeit alkalmazó módszerrel, amely elmondása szerint többet, mást kínál a fejlődő gyermeklélek számára, mint a főleg teljesítményközpontúságon, a lexikális tudás elsajátításán alapuló romániai oktatás. A szakember drámapedagógiai és gyermekszínjátszói munkája elismeréseként 2021-ben megkapta a Gyémántokleveles Gyermekszínjátszó-rendezői elismerést a Magyar Drámapedagógiai Társaságtól. Gyakorlati szinten is mélyrehatóan ismeri a reformpedagógiai, művészetpedagógiai módszert, amellyel élményközpontúvá tehető a tanítás.
Rusz Csillát arról kérdeztük, hogy tapasztalatából kiindulva miért tartja fontosnak a 21. századi oktatásban, a romániai iskolarendszerben ennek a fajta pedagógiának az alkalmazását.
A Kacor király című előadás 2023-ban került színpadra
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
„A digitális eszközök rohamos terjedése, az ezektől való függőség kiszorítja a tenni, cselekedni, alkotni akarást. A drámapedagógia az egész személyiséget szólítja meg, a teljes embert óhajtja bevonni valami teremtő folyamatba” – fogalmazott Rusz Csilla. Hozzátette, már a módszer kipróbálásának első alkalmaikor – huszonöt évvel ezelőtt – megérezte, hogy a drámapedagógia mérhetetlenül többet, mást kínál, mint a legfőképpen lexikális reprodukcióra berendezkedett romániai iskolai oktatás. „A diák aktív jelentésadó személyiség – mondja Jonothan Neelands, a módszerről szóló egyik alapkönyv írója. Hát csak a hagyományos tanulási kereteket szétfeszítő dimenzióban történhet meg a legfontosabb, hogy teljes személyiséget fejlesszünk, lelket, testet, szellemet. Most nagyobb szükségét érzem e módszer alkalmazásának, mint több évtizeddel ezelőtt, mert a társas emberi, érzelmi kapcsolatok ,,kihalnak”, ,,meghalnak” – mutatott rá Rusz Csilla.
A drámapedagógia gyökerei a színművészetben, pedagógiában és pszichológiában egyaránt fellelhetők
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Mint fogalmazott, pozitív hozadékai a drámának vannak, amelyek nem mérhetők felmérőkkel, de mérhetőek megfigyeléssel.
A drámafoglalkozás nem önmutogató drámai forma; a játszó személyek emberi tapasztalatokat idéznek fel, képzelnek el: tiszta kommunikációt, empátiát, viselkedési és játékbátorságot fejleszt, ugyanakkor az elfogulatlan, tabuk nélküli vizsgálódás gyakorlatát igényli” – emelte ki a szakember. Mint mondta, a módszer a megismerés örömétől a kifejezés, az élménymegosztás öröméig juttatja el a drámajátékokban résztvevőket, játékokkal segíti a valóság átélését, az emlékek megőrzését, a figyelem fejlesztését, az alkotás szabadságával való megismerkedést s ezen keresztül a csoport és az egyén fejlődését. „A dráma őszinte műfaj, őszinte és erőteljes. Érzelmekkel van tele, és nincs benne rossz válasz” – mutatott rá Rusz Csilla.
Rusz Csilla: „a drámapedagógiában nincs kiégés, mert nincs az unalomig visszatérő ismétlődés, ehelyett öröm van, örömjáték”
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
A szakembertől azt is megkérdeztük, hogy milyen korosztályok számára javasolja a módszer alkalmazását, úgy válaszolt: 3 évesektől 99 évesekig. Rögtön hozzátette: még nem találkozott olyan gyerekkel, aki nem örül a játéknak.
Felhívta a figyelmet, hogy nem mindenki kezében működik a drámapedagógia, hiszen alkati, lelki, emberi és szakmai egymásra találás szükséges ahhoz, hogy ez a módszer a pedagógus kezében jól működjön.
Április 26. és 28. között Csíkszeredában szervezi meg az Országos Drámapedagógiai Napokat a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Nagyváradi Drámaműhely az Apáczai Csere János Pedagógusok Házával és a Partiumi Keresztény Egyetem Humántudományi Tanszékével együtt. A rendezvényen plenáris előadásokon és műhelymunkákon lehet részt venni. Ennek kapcsán arról kérdeztük Rusz Csillát, honnan érkeznek szakemberek az eseményre, valamint hogy az ilyen és ehhez hasonló találkozóknak mik a legfontosabb hozadékai a drámapedagógiával foglalkozó szakemberek további munkájára nézve.
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Rusz Csilla felsorolta a Magyarországról érkező szakembereket: Kunné Darók Anikó, Achs Károly, Egervári György, valamint a hazaiakat: rajta kívül jelen lesz Prezsmer Boglárka, Bordás Andrea és Radu Apostol.
A szakmai fejlődésen, újabb és újabb információkhoz jutáson túl 25 éve célunk az is, hogy tanfolyamainkon energiával, lendülettel, lelkesedéssel és humorral töltődjenek fel a pedagógusok” – húzta alá a szakember. Kifejtette, a drámapedagógiában először a gyakorlatokkal ismerkedik meg a részvevő, a megtapasztalás után következik az elméleti anyag átadása – emiatt is izgalmas a módszer. „Nem elég az agyat táplálni, az érzelmekre kell hatni a felnőttképzésben és az iskolában egyaránt. A program célja olyan továbbképzési lehetőséget teremteni a résztvevők számára, ahol gyakorlati tudásra tesznek szert, szakmailag fejlődnek, és megtanulják, hogy az élményszintű tanítás miként teheti emberségesebbé, gyermekközelibbé a teljesítményorientált oktatást” – magyarázta a szakember.
Április 26. és 28. között tartják Csíkszeredában az Országos Drámapedagógiai Napokat
Fotó: RMPSZ
Rusz Csillát arról is kérdeztük, hogy mennyire elterjedt a romániai magyar oktatásban a drámapedagógia használata. „Erről még nem készültek felmérések. De hiszem, hogy már a tanárképzés programjában is benne van – ha opcionális, választható tantárgyként is – a dráma. 25 éve terjesztjük, évközi képzéseket tartunk. Minden tanárnak tisztában kell lennie saját szaktudásával és képességeivel: érzi-e a saját kompetenciáját, képességeit, az osztályban betöltött szerepét elég erősnek tartja-e ahhoz, hogy a dráma-hozta »csodás« helyzeteket kezelni tudja, mert nemcsak szaktudása, hanem a megélt hite is próbára kerülhet egy-egy drámai szituációban” – magyarázta a szakember. Kifejtette, véleménye szerint a drámának az oktatásba történő bevonása elsősorban nem módszertan, hanem szemléletmód kérdése.
Az alkotás szabadságával ismerkednek meg a gyerekek a drámapedagógiának köszönhetően
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
„Általános iskolás gyerekeknek a humántudományok mindegyike könnyebben tanítható ilyen jellegű tevékenységen keresztül, mint a szokásos frontális és verbális módszerekkel. Meg kell tanulnunk a gyermekeink fülével hallani a megtanítandó történetet, az ő szemükkel és szívükkel látni az eseményeket, s felfedezni azokat a játékos elemeket, amelyekkel az üzenet számukra könnyebben továbbadható” – emelte ki Rusz Csilla. Úgy fogalmazott,
Rusz Csillát arról is megkérdeztük, hogy a módszer segíti-e, és ha igen, miként segíti a gyerekeket abban, hogy nyitottan közeledjenek majd nézőként, befogadóként a színházi világhoz. „A drámapedagógia művészetpedagógiai és reformpedagógiai irányzat, amely a dráma és a színház eszközeit sajátos módon használja a nevelésben. Dramatikus játékokkal segíti a valóság átélését, a személyiség fejlődését, társadalmi problémák végiggondolását és megértését, az alkotás szabadságával való megismerkedést, s ezen keresztül a csoport és az egyén fejlődését. Ennek megfelelően gyökerei a színművészetben, pedagógiában és pszichológiában egyaránt fellelhetők” – fejtette ki Rusz Csilla.
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Mint magyarázta, munkája során azért választotta a drámát, mert benne találta meg az alkotás lehetőségét. „Hosszú időbe telt, amíg megtanultam, hogyan lehet közösen, a gyerekekkel együtt eljutni a drámapedagógiától a gyermekszínjátszásig. Ha a pedagógiát a »színház« köré lehet szervezni, akkor a mindennapi munkának célja van. Amikor az elkészült mű önállóvá válik, amikor már nem tudsz belenyúlni, amikor saját magától, illetőleg a gyerekeknek köszönhetően »éli saját életét«, akkor hátradőlsz, és nézel valamit, amit együtt teremtettetek meg. Ennél nagyszerűbb érzést nem ismerek, ezért érdemes egy tízperces előadásra legalább százhúsz munkaórát szánni” – ecsetelte a szakember. Rámutatott, emiatt nincs kiégés, mert nincs az unalomig visszatérő ismétlődés, ehelyett öröm van, örömjáték. Ha egy gyermek megérzi a színpad izgalmát, a fény hatását, megismeri a színpadi fegyelmet, egymásra figyelést, az sajátjává lesz, érti a színház szimbolikus világát nyitott, befogadó lesz a színházra.
„Friss élményem ide kívánkozik. Közösen megnézünk a gyerekekkel egy bábszínházi előadást. Utána megbeszélés, rajz következett.
Hiszen neked kell kitalálnod, megvalósítanod, és a gyereket is neked kell olyanná nevelni, aki így meg tudja fogalmazni a lényeget” – fogalmazott Rusz Csilla.
A Csúfolódó című előadás, 2023.
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Az Országos Drámapedagógiai Napokról bővebben az rmpsz.ro honlapon találhatnak információkat az érdeklődők.
Rusz Csilla 1967. december 14-én született Gyergyószentmiklóson. 1986-ban végezte el a Székelyudvarhelyi Pedagógiai Líceumot. Egymást követően tette le a véglegesítő vizsgát, majd szerezte meg a II. és I. tanári fokozatot. 1995-ben elvégezte a Bukaresti Waldorf Intézet egy- éves nappali, alternatív képzését. 1996-tól kezdve 2001-ig a Magyar Drámapedagógiai Társaság által szervezett képzések, mesterképzések hallgatója, később állandóan felkért előadója. 2003-ban, befejezve a Bukaresti Romarketing továbbképzést, drámapedagógia-képzővé vált. 2013–2016 között elvégezte a Nagyváradi Egyetemen az óvó- és tanítóképzői szakot. Tanítói tevékenységét 1986-ban a csíkszeredai 11-es Számú Általános Iskolában kezdte.
1996-ban megalapította a Tanítók Klubját, mely a későbbi Nagyváradi Drámaműhellyé alakult. Azóta is évente számtalan különböző képzés, konferencia, műhelybeszélgetés szervezője, előadója. 1998-tól a Nagyváradi Országos Drámanapok elindítója, főszervezője, szakmai vezetője, önkéntes pedagógustársaival együtt. Kutatási területe a drámapedagógia. Pedagógiai gyakorlatot vezet 20 éve a Partiumi Egyetem tanítóképző kara hallgatóinak. A Bihar Megyei Tanfelügyelőség módszertanosa, pedagógiai körfelelős.
A Hammas Gyurka című előadás, 2015.
Fotó: Magyar Drámapedagógiai Társaság
Tanítványai dobogós helyen szerepelnek mind matematikai, anyanyelvi, mind előadóművészeti versenyeken. Az RMPSZ Bihar megyei elnökségének és a Magyar Drámapedagógiai Társaságnak a tagja. 2007-ben Gheorghe Lazăr-díjat kapott, 2015-ben az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága által felajánlott különdíjjal tüntették ki a határon túli magyar nyelvű gyermekszínjátszásért és a drámapedagógia terjesztéséért.
J. Kovács Judit magyarországi drámapedagógus, a Kerekítő mondókás könyvcsalád megálmodója és Zágoni Balázs kolozsvári író, egyetemi oktató vehette át hétfőn este a budapesti 6SZÍN Teátrumban az idei Janikovszky-díjat.
Magyarországon egy generáció felnőtt rajta, nálunk még elég ismeretlen terület a színházi nevelés. A Mondják meg Zsófikának című előadással ezzel próbálkozik az Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház két fiatal teatrológus hallgató segítségével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!