Fotó: Boda Gergely
A másnap délelőtti viráglocsolás alkalmával a sírt gondozó személy már csak a bronzból öntött plakett hűlt helyét találta. Szekeres Erzsébet, a plakettet állító Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke valószínűnek tartja, hogy Izsák Márton néhai szobrászművész alkotását nem sírgyalázók, hanem ócskavasgyűjtők feszítették le. A szervezet a temető gondnokának és a rendőrségnek jelentette az incidenst.
A néhai Csorba András színművész és egyetemi rektor kívánságát teljesítve a nőegyesület 1993 júliusában állított emléket Kántorné Engelhardt Annának. A szerény anyagi helyzetű, erdélyi szász családból származó színésznő felnőtt korában tanult meg írni-olvasni és szavalni magyarul. Már az ezernyolcszázas évek elejétől Pesten, majd Debrecenben, Székesfehérváron, Kassán, Budán és Tordán lépett fel. Elsőnek alakította Kisfaludy Károly történelmi darabjainak hősnőit, s ő volt a Bánk bán első Gertrudisa az 1833-as kassai bemutatón. Virágkorát a budai korszak jelentette, ahol a Bánk bánt az ő jutalomjátékául adták elő. A Shakespeare-darabok egyik fő támaszának számított.
Annak ellenére, hogy a korabeli kritika a világhírű párizsi Rachelhez (eredeti nevén Élisa Félix) és jóval ismertebb barátnőjéhez, Jászai Marihoz hasonlította, a 19. század közepén bekövetkezett visszavonulása után Kántornéról mintha mindenki megfeledkezett volna. Ötvenéves kora után alig negyvenkrajcáros napidíjért a marosvásárhelyi, főtéri Apolló Terem bejárata előtt színházjegyeket árult és a Lázár-palotában portásnői szolgálatot végzett, majd beállt szakácsnőnek, hogy fenntarthassa magát. Élete utolsó éveiben Lázár József gróf családjánál talált menedéket. Pósa Mihály akkoriban a legjobb vidéki társulatnak tartott csapata megrendezte búcsúját a színpadtól, hogy az est jövedelméből anyagi segítséghez juttassa. A kor közkedvelt Precioza című melodrámájában Viarda cigányasszony szerepét játszotta. A hajdani sajtó szerint vége-hossza nem volt a tapsnak, a függöny elé hívásnak és a könnyeknek.
Ez volt Kántorné utolsó fellépése, mert 1854-ben, 63 éves korában távozott az élők sorából. A római katolikus temetőben található jeltelen sírjára színésznőtársa, Prielle Kornélia emeltetett síremléket. Kérdésünkre, hogy a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület újraönteti-e a művésznő arcképét ábrázoló plakettet, Szekeres Erzsébet mindent az anyagiaktól tett függővé. „Pénzünk nincs, de ha valaki támogatná a kezdeményezést, szívesen vennénk. Az is lehet, hogy nem a sírra, hanem valamelyik, Kántorné tevékenységéhez fűződő középületre kellene elhelyeznünk a plakettet” – vélekedett lapunknak Szekeres Erzsébet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.
Látogatottsági adatok