Fotó: Boda Gergely
A másnap délelőtti viráglocsolás alkalmával a sírt gondozó személy már csak a bronzból öntött plakett hűlt helyét találta. Szekeres Erzsébet, a plakettet állító Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület elnöke valószínűnek tartja, hogy Izsák Márton néhai szobrászművész alkotását nem sírgyalázók, hanem ócskavasgyűjtők feszítették le. A szervezet a temető gondnokának és a rendőrségnek jelentette az incidenst.
A néhai Csorba András színművész és egyetemi rektor kívánságát teljesítve a nőegyesület 1993 júliusában állított emléket Kántorné Engelhardt Annának. A szerény anyagi helyzetű, erdélyi szász családból származó színésznő felnőtt korában tanult meg írni-olvasni és szavalni magyarul. Már az ezernyolcszázas évek elejétől Pesten, majd Debrecenben, Székesfehérváron, Kassán, Budán és Tordán lépett fel. Elsőnek alakította Kisfaludy Károly történelmi darabjainak hősnőit, s ő volt a Bánk bán első Gertrudisa az 1833-as kassai bemutatón. Virágkorát a budai korszak jelentette, ahol a Bánk bánt az ő jutalomjátékául adták elő. A Shakespeare-darabok egyik fő támaszának számított.
Annak ellenére, hogy a korabeli kritika a világhírű párizsi Rachelhez (eredeti nevén Élisa Félix) és jóval ismertebb barátnőjéhez, Jászai Marihoz hasonlította, a 19. század közepén bekövetkezett visszavonulása után Kántornéról mintha mindenki megfeledkezett volna. Ötvenéves kora után alig negyvenkrajcáros napidíjért a marosvásárhelyi, főtéri Apolló Terem bejárata előtt színházjegyeket árult és a Lázár-palotában portásnői szolgálatot végzett, majd beállt szakácsnőnek, hogy fenntarthassa magát. Élete utolsó éveiben Lázár József gróf családjánál talált menedéket. Pósa Mihály akkoriban a legjobb vidéki társulatnak tartott csapata megrendezte búcsúját a színpadtól, hogy az est jövedelméből anyagi segítséghez juttassa. A kor közkedvelt Precioza című melodrámájában Viarda cigányasszony szerepét játszotta. A hajdani sajtó szerint vége-hossza nem volt a tapsnak, a függöny elé hívásnak és a könnyeknek.
Ez volt Kántorné utolsó fellépése, mert 1854-ben, 63 éves korában távozott az élők sorából. A római katolikus temetőben található jeltelen sírjára színésznőtársa, Prielle Kornélia emeltetett síremléket. Kérdésünkre, hogy a Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület újraönteti-e a művésznő arcképét ábrázoló plakettet, Szekeres Erzsébet mindent az anyagiaktól tett függővé. „Pénzünk nincs, de ha valaki támogatná a kezdeményezést, szívesen vennénk. Az is lehet, hogy nem a sírra, hanem valamelyik, Kántorné tevékenységéhez fűződő középületre kellene elhelyeznünk a plakettet” – vélekedett lapunknak Szekeres Erzsébet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sebességmérő kamerákat és a járdákat szegélyező fémkerítéseket telepítene a kolozsvári iskolák közelébe Emil Boc polgármester a szerdai balesetet követően, miután egy belvárosi iskola hatodikos diákját a járdán sodorta el egy gyorshajtó.
A sváb kultúra és örökség kutatásával és bemutatásával sváb kulturális-turisztikai útvonalat és történelmi emlékezőhelyet alakít ki a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány partnerségben a magyarországi Jósa András Múzeummal.
Az elmúlt két évben elért mérföldköveknek köszönhetően számos újdonsággal szolgál a közönségnek a Degenfeld-kastély, ezért október 4-én ismét megrendezik a kutyfalvi kastélynapot.
176 köbméter tűzifát foglaltak le a rendőrök egy cséffai (Cefa) fuvaros portáján, mert nem tudta igazolni a fa eredetét.
Ismét bejárható a Via Transilvanica Parajdon áthaladó szakasza – közölték az Erdélyt északkeletről délnyugatra átszelő, gyalogosan, lóháton vagy kerékpárral bejárható, 1400 kilométeres turistaútvonal kiépítői.
A romániai lakosság a tavaly novemberi választások óta különösen érzékeny arra, hogyan formálódik a közbeszéd, és miként születnek a narratívák.
Súlyos közúti baleset történt Brassó és Barcaföldvár között a DN 13-as főúton: egy 65 éves férfi életét vesztette, egy személy súlyosan megsérült.
Lemondott az RMDSZ Brassó megyei szervezetének elnöki tisztségéről Kirsch Gábor Ferenc, döntését a szervezet tisztújításához kapcsolódó, az elnöki posztra jelentkezett Toró Tamás körül kialakult botránnyal indokolta.
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Látogatottsági adatok