A hétvégi tárgyalások során elvi egyetértés volt az erdélyi magyarság érdekei és céljai tekintetében az RMDSZ, valamint az ellenzék képviselői között. A következtetést a tárgyalófelek vonták le, akik közül többen maguk is kissé meglepődtek azon, hogy milyen sok kérdésben egyetértenek. „Sokkal több az, ami összeköt, mint ami elválaszt” – állapította meg a háromórás tárgyalás végén Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, amit Szilágyi Zsolt is megerősített. „Úgy tűnik, kellő bölcsesség van a tárgyalófelekben ahhoz, hogy megpróbáljuk megtalálni azt, ami összeköt” – vonta le a találkozó utáni következtetést Tőkés László kampányfőnöke. Az RMDSZ-t és Tőkés Lászlót képviselő küldöttségek első találkozóján elvi megállapodás született az erdélyi politikában szükséges szemléletváltásról, a közelgő választásokról, valamint az autonómiáról. Az utóbbi kérdéskörben mind kulturálisban, mind a székelyföldi területi autonómiában a felek azonos álláspontot képviseltek.
Bár az RMDSZ továbbra is fenntartotta Markó Béla néhány héttel ezelőtt tett javaslatát, miszerint az EP-választásokra befutóhelyet ajánl Tőkés Lászlónak, a három-három fős küldöttség egyelőre nem tárgyalt a közös európai parlamenti listáról. Kelemen Hunor viszont a sajtónak elmondta, hogy az RMDSZ álláspontja szerint mindazok, akik számára az erdélyi magyarság érdekei a legfontosabbak, belátják, hogy csupán a közös lista biztosíthat erős európai képviseletet. Szilágyi Zsolt nem kívánta kommentálni a felvetést. Közölte: a listáról, a konkrét helyekről és személyekről egy hét múlva tárgyalnak, addig a Tőkés László jelölését támogató szervezetek is megteszik a maguk javaslatait. A biztató közeledés ellenére, Szilágyi több ízben is hangsúlyozta, hogy kétesélyesnek tartja a tárgyalások kimenetelét. A Krónikának nyilatkozva, hasonló véleményt fogalmazott meg Toró T. Tibor, az RMDSZ parlamenti képviselője is, aki Tőkés László tárgyalócsapatát erősítette. Szerinte akkor van esély a kiegyezésre, ha az általános megfogalmazásokon túl, a feleknek sikerül megállapodniuk abban, amit az EMNT az erdélyi politikai rendszerváltás csomagjának nevez. „Ennek strukturális és választási részei vannak. Mind a Markó–Tőkés-megbeszélésen, mind a hétvégi találkozókon ezeket csak felületesen érintettük. Amíg ezeket nem tárgyaljuk meg, nem tudom elmondani, hogy az RMDSZ-ben van vagy nincs hajlandóság az igazi változtatásra. Lehet, hogy az elkövetkezendő hetekben áttörésre számíthatunk, de mindaddig, amíg Kelemen Hunor az RMDSZ-en belül képzeli el az erdélyi magyar politikát, nem igazán beszélhetünk valós pluralizmusról” – fejtette ki lapunknak Toró.
Sz. E.
Van is, nincs is felmérés
Az RMDSZ illetékesei ma adják át Tőkés László tárgyalócsapatának azokat a felméréseket, amelyeket a Nemzetközi Republikánus Intézet (IRI) végzett az erdélyi magyarság EP-képviselőjelöltjeinek választási esélyeiről. Amint Toró T. Tibor kérdésünkre elmondta, Kelemen Hunor számukra is cáfolta, hogy készült volna RMDSZ-felmérés. Hozzátette, csupán az IRI általános felméréséhez RMDSZ-es javaslatra csatolt kérdések alapján tájékozódtak az erdélyi magyar közvéleményről.
G. Á.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.
Zsók László 1942. január 8-án született Csíkdánfalván. Az elemit szülőfalujában, a középiskolát Csíkszeredában, az akkori 1-es számú gimnáziumban, a mai Márton Áron Főgimnáziumban végezte. Azaz végezte volna.
Hiába került 2022-ben Arad tulajdonába a 18. századi vár, és hiába született két és fél évvel ezelőtt megállapodás a katonai helyőrség kiköltöztetéséről, az erődítmény továbbra is el van zárva a nagyközönség elől, műemlék épületei pedig pusztulnak.
Felhagytak a tiltakozással azok a bányászok, akik közel két napig tiltakoztak a Zsil-völgyi Zsilyvajdejvulkán szénbányájának tárnáiban, miután biztosítékot kaptak arra, hogy követeléseiket teljesítik.
Megnyitották szerdán este a Vörös Csillag Múzeumot Sepsiszentgyörgyön. A háromszéki megyeszékhely egykori dohánygyárának raktárában kialakított közel 3000 négyzetméteres kiállítótérben Romániában elsőként a kommunista diktatúra történetét mutatják be.
Több tanuló iskolai tanácsadó segítségét kérte szerdán a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában, amikor két nappal a 13 éves diáktársuk által elkövetett késelés után visszatértek a tantermekbe.
Emil Boc szerint a román hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőrizniük az országban vendégmunkásként alkalmazott külföldiek lakhatási körülményeit, szerinte ugyanis fennáll a veszélye, hogy néhány éven belül gettók alakulnak ki a kincses városban is.
A szabadság nevében mottóval emlékeznek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról az erdélyi, a partiumi és a bánsági településeken. Összesen 158 rendezvényt tartanak 73 helyszínen.
Nincs mentség az erőszakra – jelentette ki Luca Niculescu miniszterelnök a besztercei késelés kapcsán. Jelezte egyúttal: a miniszterekkel együtt „a lehető leggyorsabban” kidolgoznak egy „konkrét cselekvési tervet”, amelybe több intézményt is bevonnak.