Takargatnivaló. A hazai egészségügyi intézmények közel fele mindmáig nem alkalmazott szakképzett adatkezelő biztost
Fotó: Boda L. Gergely
Románia semmivel sem áll rosszabbul a személyes adatok védelme területén, mint a többi európai állam – állítják a hazai szakértők. Bizonyos felmérések szerint a legtöbb romániai egészségügyi intézményben bizalmasan kezelik a páciensek adatait – a valóság azonban mást mutat, mint a „kozmetikázott” statisztika.
2019. február 06., 08:272019. február 06., 08:27
A szakmában dolgozók szerint Románia nagyjából eleget tesz az európai általános adatvédelmi rendeletnek (GDPR). Noha sokáig a hatóságok, illetve az érintett személyek sem tulajdonítottak nagy fontosságot a bizalmas információk megfelelő kezelésének, ma már egyre szigorúbb szabályok rendelkeznek erről. A tavaly hatályba lépett rendelet betartását Románia különböző felmérésekkel próbálja igazolni az uniós szervek előtt.
Csakhogy a valóság gyakran éppen az ellenkezőjéről tanúskodik – főként az egészségügyben. Azaz éppen azon a területen, amely a leginkább megköveteli a titoktartást. Sokat elárul az is, hogy a hazai egészségügyi intézmények közel fele mindmáig nem alkalmazott szakképzett adatke-
zelő biztost, aki a betegekre vonatkozó adatok és információk bizalmas kezeléséért felel.
Amint a marosvásárhelyi orvosi egyetem adatvédelmi előírásokban jártas előadótanára, Nicolae Ploeşteanu kifejtette, személyes adatoknak nem csupán a személyi igazolványban szereplő információk számítanak. Egy egyszerű laborvizsgálat eredménye is az, amihez sem a titkárnőnek, sem a takarítószemélyzetnek nem lenne szabad hozzáférnie. Ehhez képest még a magukra és pácienseikre valamit adó magánlaboratóriumokban is ritkán fordul elő, hogy az eredményeket orvos vagy laboráns nyújtsa át. „Egészen jó a vérképe, szerkesztő úr! Fogyasszon több zöldséget és gyümölcsöt, bár így sem kell aggódnia a koleszterinszintje miatt!” – próbált kedveskedni néhány hónappal ezelőtt az egyik marosvásárhelyi laboratórium titkárnője. Ehhez képest
– szögezi le Ploeşteanu.
Azzal még nem dől össze a világ, ha egy titkárnő észleli, hogy a laborhoz forduló személynek magas a koleszterinszintje. Csakhogy az orvosi világban olyan információk is „keringenek”, amelyek kiszivárogtatása akár az érintett magánéletét is tönkreteheti. Az egészséggel kapcsolatos információk a magánélet egyik legintimebb szféráját jelentik.
Nem csupán a családja, a környezete is hátat fordíthat neki, ugyanakkor az állását is elveszítheti. „Ha egy ilyen személy betegszabadságot kap, akkor a kezelőorvosának a beteglapra be kell írnia a 14-es kódszámot. Erről a vállalati titkárnőtől a könyvelőig mindenki tudja, hogy HIV-fertőzést vagy AIDS-et jelent. Gondoljunk csak bele, hány kézen megy keresztül egy cégnél vagy intézménynél a beteglap” – figyelmeztet Marius Dumitrescu, a romániai adatvédelmi szakértők egyesületének elnöke.
Péter (létező személy, kitalált névvel) egy, a haverokkal játszott focimeccs után fordult az urológushoz. Egy erősen megrúgott labda rossz helyen találta el, és miután a herefájdalma hetek után sem enyhült, egy ismerős orvosnőhöz fordult. Ott tévedett, hogy otthon nem beszélt sem a balesetről, sem annak következményeiről. Nem sokkal az urológiai vizit után a feleségéhez úgy jutott el a hír, hogy a férje valamiféle nemi betegséget szedett össze, és azért volt kénytelen férfiasságát megvizsgáltatni. Péter még csak orvosi papírral sem tudta otthon igazolni magát, ismerőse ugyanis mindössze szóban mondta el, milyen kenőcsöt vásároljon. Az eset akár mulatságosnak is tűnhet, alanyunk számára viszont rendkívül kínos volt. Meggyőződése, hogy az orvosnő nem kotyogta el magát, viszont, mint mondja, a rendelőben egyszerre két másik – éppen öltöző vagy vetkőző – pácienssel volt.
Míg a nyugati országokban a páciens az egyetlen, akinek orvosa elárulja a diagnózist, nálunk súlyos betegség esetén
Régi olvasónk – nevezzük Andrásnak – egyike azoknak, akik szinte a halál torkából tértek vissza. A rákos megbetegedésben szenvedő idős férfi kerek egy évvel a diagnózis után szerzett tudomást a betegségéről. Mivel korára való tekintettel a gyermekei nem szerették volna, ha a hátralévő idejét sugár- vagy kemoterápiás kezeléssel töltse, a férfinak sok dolga nem akadt az onkológián. „Azt mondták, hogy a daganat, amit kiműtöttek belőlem, jóindulatú, így meg sem fordult a fejemben, hogy rákos lennék. Az sem tűnt fel, hogy mennyi céklát etetnek és itatnak velem otthon, mert, mint mondták, az erősíti az immunrendszeremet. Egy idő után erőre kaptam, megjött a színem és az életkedvem. Akkor esett le a tantusz, amikor a harmadik ismerős is azzal üdvözölt az utcán, hogy jaj, kedves barátom, már-már azt hittem, hogy elpatkolsz, de milyen jó, hogy kigyógyultál!” – meséli a hat évvel ezelőtti történetet András. Gyermekei utólag nehezen vallották be, hogy az orvos fél évet, legfeljebb nyolc-tíz hónapot adott neki. Azt szerették volna, hogy ezt az időt a család körében és ne az onkológiai klinika folyosóján várakozva, lehangoló élettörténeteket hallgatva töltse el. Környezetében mindenki tudta, hogy rákos, csak ő nem. Mint mondja, amióta tisztában van a helyzetével, még jobban odafigyel a táplálkozásra, és sűrűbben fohászkodik a Fennvalóhoz.
Ez a szerencsésebb eset, amikor az orvos csak a hozzátartozóknak árulja el a diagnózist. Így a családtagokon, a baráti körön és a szomszédokon túl nemigen jut el az információ. A titoktartás megszegése faluhelyen még így is olyan helyzetbe sodorja az érintettet, mint a viccbeli megcsalt férjet. Elszigeteltebb, ám sokkal kártékonyabb az a minősíthetetlen gesztus, amikor közéleti személyiségekről szivárogtat a sajtónak a kórház vagy személyzete. Hosszú évekkel ezelőtt az egyik Maros megyei román nyelvű lap címoldalán néhai Fodor Imre, Marosvásárhely volt polgármesterének kórlapja „köszöntött” az olvasókra. Az orvosi dokumentum kiszolgáltatójának, valamint az azt közlő lap főszerkesztőjének haja szála sem görbült, Fodor politikai karrierje viszont zsákutcába torkollt.
Az orvosokat törvény kötelezi a titoktartásra, azonban nem tartják be – látja be Vass Levente parlamenti képviselő. Az alsóház egészségügyi és családügyi bizottságának titkára úgy véli, kollégái közül
és nem magyarázzák el a kezelési lehetőségeket. Ugyanakkor az orvosok jelentős hányada nincs felkészülve arra, miként kell tudatni egy daganatos beteggel a valós helyzetet. A kényelmesebbik utat választják: inkább a hozzátartozóval közlik röviden a kórmegállapítást; a családtagok a maguk során gyakran fel is kérik az orvost, hogy a betegnek ne szóljon semmit. „Normális és törvényes körülmények közt ennek nem így kellene történnie. Az orvosnak kötelessége meggyőződnie afelől, hogy a páciens megértette a kórlapban leírtakat és a követendő kezelési lehetőségeket” – véli Vass Levente. Az orvos politikus ugyanakkor elmondta, hogy a parlamenti szakbizottságban egy olyan törvény kezd körvonalazódni, amely lehetővé teszi, hogy a beteg felhatalmazásával az orvos egy harmadik személlyel is kommunikálhasson.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!