2011. október 02., 15:132011. október 02., 15:13
„Szeretnénk eljuttatni minden fontos technikai tudnivalót az emberekhez, arra buzdítva mindenkit, hogy bátran és büszkén vállalja magyar identitását, anyanyelvét és vallási hovatartozását” – mondta Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Kiemelte, a karaván elsősorban a szórványban élő magyarokra koncentrál, útja során tíz megyében több mint száz olyan települést érint, ahol a 2002-es népszámlálási adatok alapján a magyarság számaránya 18 és 22 százalék között mozog.
„Ezekben a kisvárosokban, községekben, falvakban élő magyarok többségében román környezetben szocializálódtak, esetenként vegyes házasságokban élnek, románul tanulnak és dolgoznak - az RMDSZ számára kiemelten fontos eljutni ezekhez az emberekhez, megerősíteni őket identitásukban, és ennek felvállalására bátorítani őket” – hangsúlyozta a főtitkár.
A karaván az első két napon Kolozs és Szilágy megye több településére látogatott el, a hátralevő időszakban Bihar, Arad, Kovászna, Hargita, Szatmár, Máramaros, Maros és Fehér megye szórványtelepülései kerülnek sorra. Kovács Péter elmondta, hogy a szórólapozás és hangos-buszozás mellett beszélgetésekre is sor kerül a helyi véleményformálókkal, ugyanakkor lakossági fórumok keretében a népszámlálás fontosságára hívják fel a figyelmet a szövetség helyi, megyei és országos képviselői. Az RMDSZ karavánjával párhuzamosan a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság közös szervezésében egy szórványkaraván is útnak indult, mely Arad, Fehér, Hunyad, Brassó, Szeben és Beszterce-Naszód megyéket érinti.
Pénteken Marosvásárhelyen kerekasztal-beszélgetést is tartottak a népszámlálásról, amelyen Markó Béla miniszterelnök-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a népszámlálás eredménye, „sikeressége” rendkívül fontos az erdélyi magyarság közérzete szempontjából, de ennek a szimbolikus üzeneten túl, konkrét, jogi tétje is van: a magyar közösség valós számától függ ugyanis több, az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó alapvető jog is.
A Kós Károly Akadémia Alapítvány és az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) által közösen szervezett eseményen Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Székely István politológus, valamint Kapitány Balázs, a magyarországi Népességtudományi Kutatóintézet tudományos titkára tartott előadást a népszámlálással kapcsolatos kérdésekről. Moderátor Ungvári-Zrínyi Imre egyetemi tanár volt.
A miniszterelnök-helyettes, aki az alapítvány elnöke is, kifejtette: a népszámlálás fontosságát jelzi, hogy az RMDSZ az előző népszámlálásokhoz képest lényegesen nagyobb és átfogóbb mozgosító kampányt indított. Mint mondta, nem híve a szimbolikus gesztusoknak, cselekedeteknek, az azonban tény, hogy a „hányan vagyunk” kérdésnek fontos jelképes üzenete van, amely befolyásolja az egész közösség közérzetét, jövőképét. Markó Béla ugyanakkor úgy látja, bár a nemzeti identitás megőrzését szolgáló eszközöknek elvileg nem kellene az adott közösség számától függniük, ez jelenleg mégis számos kisebbségi jog esetében igaz: ilyen az anyanyelvhasználattal kapcsolatos húsz százalékos küszöb. Bejelentette: az RMDSZ célként fogalmazza meg ennek 10 százalékra való csökkentését.
Székely István politológus felhívta a figyelmet, hogy van magyar űrlap minden kérdezőbiztosnál ott, ahol a magyarság eléri a 20 százalékot. Hozzátette, az erdélyi magyarság jelenleg demográfiai szempontból „nem áll rosszul”, a felmérések ugyanis már évek óta azt mutatják, hogy az erdélyi magyarok demográfiai tendenciái általánosságban pozitívak, szemben a román nemzetiségűek negatív mutatóival. A szakember rámutatott: az uniós csatlakozást követően megugrott a romániai külföldi munkavállalása, ebben a folyamatban azonban a magyarok jelentősen alulreprezentáltak. Mindez arra enged következtetni, hogy – bár abszolút számokban lesz csökkenés –, az erdélyi magyar közösség az országon belül tartani tudja eddigi számarányát. Hangsúlyozta, hogy a népszámlálás során kétszintű kódolással összesítik az eredményeket: azok, akik székelynek vagy „ungurnak” vallották magukat, azokat a második kódolásnál mind magyaroknak nyilvánítják. A csángók esetében ezt nehezebb lenne elérni, ezért aki csángónak vallja magát, az „egyéb” rovatba kerül.
Kapitány Balázs egy átfogó körképet adott a népszámlálás európai gyakorlatát illetően. Elsőként a szlovákiai tapasztalatot mutatta be, ahol a nyelvhasználat jogát 20-ról 15 százalékra csökkentették, de csak tíz év múlva vezetik be.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
A testi betegségekhez hasonlóan a lelki problémák sem egyik napról a másikra alakulnak ki. Bartha Éva klinikai szakpszichológus tapasztalata szerint a legfontosabb lépés gyakran a legnehezebb: felismerni, hogy segítségre van szükség, és ezt elfogadni.
A román állami gázipari vállalat, a Romgaz megvásárolja a marosvásárhelyi Azomureș kombinátot – írja az economica.net a cég közleménye alapján.