
Fotó: Gligor László Róbert
Hetvennegyedik életévében elhunyt Kelemen Atilla állatorvos, politikus, az RMDSZ volt parlamenti, valamint európai parlamenti képviselője, a szövetség Maros megyei szervezetének egykori elnöke.
2022. január 08., 16:292022. január 08., 16:29
2022. január 08., 19:532022. január 08., 19:53
Kelemen Atilla haláláról a Maros Megyei Ebtenyésztők Egyesülete adott hírt szombaton közösségi oldalán, búcsúzva a szervezet alapítójától, tiszteletbeli elnökétől. Kelemen Atilla – aki nem a hagyományos alakban használta keresztnevét – Marosvásárhelyen született 1948. május 4-én. Szülővárosában, a Bolyai Farkas Líceumban érettségizett, Kolozsvárt szerzett állatorvosi oklevelet (1971), majd Mezőpanitban kezdte az állatorvosi szakmát. 1988-ban megszakította romániai állatorvosi gyakorlatát, áttelepedett az Amerikai Egyesült Államokba, ahol állatorvosként folytatta, New Jerseyben élt és dolgozott, a lótenyésztésben sebész szakorvosként tevékenykedett.
Fiatal korában sokat sportolt, országos első helyezést ért el kosárlabdában, fogathajtásban, vadászkutya vezetésben. 1959-61-ig a marosvásárhelyi Hargita sportegyesület úszója volt, 1961-66-ig a Bolyai Líceum kosárlabda-csapatában játszott, 1971-től fogathajtó, majd vadászkutya vezető volt. Emigrációjából 1991-ben, az RMDSZ hívására tért haza, Marosvásárhelyen telepedett le, ahol megalapította az első erdélyi magán állatorvosi intézetet.
1991-től részt vállalt az RMDSZ munkájában, előbb a Maros megyei szervezetben, majd 1992-től az országos ügyvezető elnökségen belül, mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügyekért felelős tisztségviselőként tevékenykedett. 1999-ben választották meg először az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökévé, 1996-2016 között, öt mandátumon át képviselő Románia Parlamentjében – több alkalommal az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnökeként. 1997-ig a képviselőház külügyi, majd a mezőgazdasági szakbizottság alelnökeként, 2004-től elnökeként tevékenykedett.
Az RMDSZ saját halottjának tekinti a volt honatyát
„Megrendülve és mély fájdalommal értesültem barátom és volt kollégám, Kelemen Atilla halálhíréről” – búcsúzott volt politikustársától az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor közölte, jóval azelőtt ismerte őt, hogy politikai pályára lépett volna: a 80-as évek közepétől kezdődően tőle tanult mindent a fogathajtásról, a bírói vizsgáját is nála tette le. „A fogathajtás akkoriban Székelyföldön és szerte Erdélyben a szabadság szigetét jelentette, ahol a szabadság nyelvét beszélhettük, és úgy érezhettük, van remény arra, hogy a kommunista diktatúrából ép testtel, ép ésszel kikerüljünk” – idézte a szövetségi elnököt az RMDSZ hírlevele. Szerinte Kelemen Atilla mindenben a pontosságra törekedett, és maximalista volt a lovas sportban, a szövetség meghatározó politikusaként, vezetőjeként, szóban és tettben egyaránt. „Isten nyugtassa Atát, vigasztalódást kívánok a családjának, illetve mindazoknak, akik szerették őt” – közölte Kelemen Hunor, hozzátéve: Kelemen Atillát, az RMDSZ volt frakcióvezetőjét, parlamenti képviselőjét az RMDSZ saját halottjának tekinti.
1996-tól az Európa Tanács romániai képviseletének póttagja, 2005-2007 között az Európai Parlamentben Románia megfigyelő csoportjának tagja, 2007-től Románia teljes jogú képviselője volt az uniós törvényhozásban.
Több mandátumon keresztül betöltötte a Román Állatorvosi Kollégium alelnöki tisztségét; három kutyafaj elismertetése az ő nevéhez fűződik, romániai és nemzetközi bíróként tevékenyekedett, a szakma legelismertebb képviselőjeként tartották számon. Emellett a Román Lovasszövetség alelnökeként, a fogathajtó szakbizottság elnökeként is tevékenykedett. A Román Akadémia mezőgazdasági és erdőgazdasági tagozatának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja volt.
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
szóljon hozzá!