Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke, Csűry István püspök és Grezsa István kormánybiztos az alapkőletételen
A magyar állam támogatásával épülő bölcsőde alapkövét tették le szerdán Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökségének az udvarán.
2017. november 15., 22:322017. november 15., 22:32
2017. november 15., 22:502017. november 15., 22:50
Az ünnepélyes alapkőletételen Grezsa István kormánybiztos arról beszélt, hogy elérkezett a külhoni magyar nemzetrészek és az anyaország összefogásának az ideje. „Ha nem tudjuk Trianont feldolgozni, akkor haladjuk meg” – idézte a politikusnak az ünnepségen elhangzott beszédét az MTI.
A kormánybiztos elmondta: a magyar kormány 38,5 milliárd forintot szán a bölcsőde- és óvodafejlesztési programra, amely Trianon óta a legnagyobb ilyen típusú beavatkozás a Kárpát-medencében. A program keretében 153 új óvodát és bölcsődét kívánnak építeni, és 450-et szeretnének megújítani. Emellett szakmai továbbképzéseket is biztosítanak az intézményekben dolgozóknak.
„Ez az óvoda- és bölcsődefejlesztési program azért indult el, mert sok helyen, különösen a szórványban a magyar anyanyelvvel ezekben az intézményekben találkoznak a gyermekek, és a magyar mesevilágon keresztül itt találkoznak először a magyar kultúrával” – magyarázta Grezsa István.
„Magyarország polgári kormánya részéről azt ígérhetem meg, hogy ez nem a vége az együttműködésnek, hanem a kezdete” – fogalmazott a kormánybiztos. Csűry István püspök beszédében kijelentette: aki bölcsődét épít, a jövőt reméli. Úgy vélte, a magyar ember nem is volt, és nem is lehet a meghátrálás, a kishitűség embere. „Nem a meghátrálás emberei vagyunk, hanem az előrehaladásnak, és ezen érezzük isten áldását” – fogalmazott a püspök.
Szerdán egyébként Köröstárkányban is elhelyezték a Fekete-Körös partján fekvő településen ugyancsak magyar kormánytámogatásból megépítendő óvoda alapkövét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!