Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke, Csűry István püspök és Grezsa István kormánybiztos az alapkőletételen
A magyar állam támogatásával épülő bölcsőde alapkövét tették le szerdán Nagyváradon, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspökségének az udvarán.
2017. november 15., 22:322017. november 15., 22:32
2017. november 15., 22:502017. november 15., 22:50
Az ünnepélyes alapkőletételen Grezsa István kormánybiztos arról beszélt, hogy elérkezett a külhoni magyar nemzetrészek és az anyaország összefogásának az ideje. „Ha nem tudjuk Trianont feldolgozni, akkor haladjuk meg” – idézte a politikusnak az ünnepségen elhangzott beszédét az MTI.
A kormánybiztos elmondta: a magyar kormány 38,5 milliárd forintot szán a bölcsőde- és óvodafejlesztési programra, amely Trianon óta a legnagyobb ilyen típusú beavatkozás a Kárpát-medencében. A program keretében 153 új óvodát és bölcsődét kívánnak építeni, és 450-et szeretnének megújítani. Emellett szakmai továbbképzéseket is biztosítanak az intézményekben dolgozóknak.
„Ez az óvoda- és bölcsődefejlesztési program azért indult el, mert sok helyen, különösen a szórványban a magyar anyanyelvvel ezekben az intézményekben találkoznak a gyermekek, és a magyar mesevilágon keresztül itt találkoznak először a magyar kultúrával” – magyarázta Grezsa István.
„Magyarország polgári kormánya részéről azt ígérhetem meg, hogy ez nem a vége az együttműködésnek, hanem a kezdete” – fogalmazott a kormánybiztos. Csűry István püspök beszédében kijelentette: aki bölcsődét épít, a jövőt reméli. Úgy vélte, a magyar ember nem is volt, és nem is lehet a meghátrálás, a kishitűség embere. „Nem a meghátrálás emberei vagyunk, hanem az előrehaladásnak, és ezen érezzük isten áldását” – fogalmazott a püspök.
Szerdán egyébként Köröstárkányban is elhelyezték a Fekete-Körös partján fekvő településen ugyancsak magyar kormánytámogatásból megépítendő óvoda alapkövét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Kolozsváron március 16-tól változnak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó szabályok. Megszűnnek a városrészek szerinti adóemelések, miközben egyes kedvezményeket – a fogyatékkal élők és a régi épületek tulajdonosai számára – automatikusan alkalmaznak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!