
Egyelőre nem lehet tudni, mi az oka annak, hogy a kolozsvári vasútállomáson az állomásvezetőket felsoroló emléktáblán miért hiányzik azoknak a magyar és német intézményvezetőknek a neve, akik 1945 előtt irányították az állomást.
2014. szeptember 29., 19:512014. szeptember 29., 19:51
Horváth Anna, a kincses város alpolgármestere néhány napja közösségi oldalán kérte számon Ioan Rus közlekedési minisztertől, hogyan fordulhatott elő, hogy az 1870–1945 közti időszak ismeretlen a Román Vasúttársaság (CFR) számára.
Noha a márványtábla már régóta ott áll a helyén, csak most, szeptember végén hívta fel rá a figyelmet Horaţiu Damian. Az újságíró az Agerkult.ro oldalon Az analfabetizmus diadala című bejegyzésében, értetlenségének és felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az állomásfőnököket felsoroló listán az 1870–1945-ös időszakra vonatkozva mindössze annyi áll: ismeretlenek.
A Román Vasúttársaságtól még nem sikerült választ kapnunk a kérdésre, de a román sajtóban dolgozó kollégák sem jártak több sikerrel. Damian egyébként írásában arra is rámutatott, hogy az ismeretek hiánya nem elfogadható érv, ugyanis a CFR archívumában fellelhetőek a két világháború közti időszak állomásfőnökeinek listája, míg az 1870–1918-as időszakra nézve elkérhették volna a szükséges információt a Magyar Államvasutaktól.
Mint kifejtette: nyugodtan igénybe vehették volna az olyan kolozsvári helytörténészek segítségét is, mint Gaál György. Damian szerint ebben a formájában a márványtábla a műemléknek minősülő vasútállomás vandalizálása. Horváth Anna a Krónika megkeresésére nem kívánta tovább kommentálni a márványtábla ügyét.
Funarra emlékezteti Emil Boc polgármester az RMDSZ-t
A kolozsvári önkormányzat RMDSZ-frakciója írásban reagált arra, hogy Emil Boc, a kincses város polgármestere megtámadta a bíróságon a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezésének ügyét. Álláspontjuk szerint a polgármesteri hivatal lépése „a tolerancia és a multikulturalitás létjogosultságának felülbírálása”.
Kifejtik: a fellebbezéssel olyan nagy horderejű közösségi célkitűzéseket sodornak veszélybe, mint az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerése. Az RMDSZ-es önkormányzati képviselők szerint Kolozsvár nem tud jó eséllyel pályázni erre a címre, ha a mássággal szembeni elfogadás, tolerancia helyett „a funari korszakra emlékeztető felhangokkal” közelít a nyelvi jogok kérdéséhez.
„Amint a bíróság indoklása is rámutat: anyanyelvünk használatának kiterjesztése nemcsak politikai ügy, hanem a kolozsvári magyar közösség valós, megalapozott társadalmi igénye mint nemzeti közösségi fennmaradásunk legfőbb biztosítéka” – mutatnak rá a tanácsosok.
Megkéselte osztálytársát egy 12 éves gyermek pénteken az Arad megyei Vinga község egyik iskolájában.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum május 9-én, szombaton 12 órától a múzeumkertben várja az érdeklődőket a madarak és fák napja alkalmából rendezett Természetfotók a nagyvilágból című kiállítás megnyitójára.
Arad megyében mára mindennapos gyakorlattá vált az illegálisan lerakott hulladékok problémája, sok esetben éppen az önkormányzatok tulajdonában lévő területeken. Ezért drónnal fogják átvizsgálni a megye mind a 78 közigazgatási egységének külterületét.
Egy lépéssel közelebb kerülhet a sokak által rég várt infrastrukturális beruházás: a Temes megyei önkormányzat versenytárgyalást írt ki a Szeged és Temesvár közötti közvetlen vasútvonal műszaki dokumentációjának elkészítésére.
Több mint egy évszázaddal a kolozsvári Kakasos templom felszentelése után végre megszólalhatott az új, épített sípos orgona. A hangszer nemcsak az istentiszteletek zenei világát gazdagítja, hanem rendszeres orgonakoncertekre is lehetőséget nyújt majd.
Négyszáz éves fennállását ünnepli a gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár, ahol 2026 májusában interaktív történeti kiállítás nyílik. Az egykori keleti határőrző erőd múltját modern, élményalapú tárlat idézi meg.
A kerékpárok és elektromos rollerek egyre népszerűbb közlekedési eszközök, azonban használatuk fokozott felelősséggel jár, figyelmeztet a rendőrség.
Fiataloknak épít lakásokat a fejlesztési minisztérium számos erdélyi és partiumi magyarlakta településen.
A nagyváradi Szent László Napok több mint egy évtizeden át a partiumi és az erdélyi magyarság egyik legjelentősebb kulturális rendezvénysorozatává nőtte ki magát. Az idei évben azonban – hosszú idő után először – elmarad a fesztivál.
Támadás érte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Kolozs megyei szervezetének kolozsvári székházát az Ilie Bolojan vezette kormány bukását eredményező bizalmatlansági indítvány keddi elfogadása után.
szóljon hozzá!