
Fotó: Barabás Ákos
A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az egészségügyi és szociális gondozók munkaköri csoportja számára megítélhető pótlékok keretszabályzatát, amely a munkakörülmények függvényében besorolja a munkahelyeket, a személyzeti kategóriákat és a pótlékok pontos arányát – jelentette be Nelu Barbu kormányszóvivő.
2018. március 29., 23:102018. március 29., 23:10
Barbu az Agerpres szerint elismételte, hogy a 2017/153-as törvény alapján az egészségügyben és szociális gondozói rendszerben dolgozók esetében a pótlékok nem haladhatják meg az alapbéralap 30 százalékát a főutalványozó szintjén. Barbu leszögezte,
A veszélyes körülmények között dolgozók pótléka a bruttó bér 15–25%-a között lesz, a nagyon veszélyes körülmények között dolgozóké 35–85% között, a veszélyes vagy ártalmas munkakörülmények között dolgozók pótléka 5–15 százalék között lesz, a nehéz körülmények között dolgozó személyzet pótléka pedig a bruttó bér 10–15%-a között fog mozogni.
A veszélyes körülmények között, sugárzó anyagokkal dolgozók legfennebb 30 százalékos pótlékban részesülhetnek, a különleges egészségügyi egységekben dolgozók 10–15 százalék közötti bérpótlékot kaphatnak, az elszigetelt településeken dolgozó személyzet 20 százalékos pótlékot kaphat, míg a szociális gondozóknak 7,5–75% közötti pótlékkal emelkedhet bérük annak függvényében, hogy rendelkezik-e szálláshelyekkel az intézmény vagy sem.
Magasabb pótlékban részesülnek azok a személyek, akik rendkívül veszélyes körülmények között dolgoznak, mint például az AIDS-es fertőzéseket vizsgáló személyzet vagy a TBC-s betegekkel dolgozó személyek, magyarázta Barbu.
Hozzátette: a pótlékok konkrét mértékét minden főhitelutalványozó szintjén állapítják meg, a szakszervezetek, esetenként az alkalmazottak képviselőivel való konzultáció után.

Folytatták csütörtökön tiltakozóakció-sorozatukat a Sanitas tagjai. A szakértők eközben arra hívták fel a figyelmet, hogy a bérek határidőre való kiadása szinte lehetetlen feladatnak tűnik.
Súlyos szabálytalanságok sorát tárták fel a rendőrök Máramaros megyében, amikor egy traktort ellenőriztek Jód településen: a járművezető jogosítvány nélkül, ittasan vezette a járművet, miközben igazolatlan eredetű faanyagot szállított.
Különleges utazásra hívják az erdélyi tájak és a vasút szerelmeseit Szeben megyében május elsején és másodikán: gőzmozdony vontatta szerelvényen utazhatnak a kisvasúton, amelyet románul „mokanicaként” emlegetnek.
Kétnapossá bővült, gyerekek és felnőttek számára egyaránt izgalmas programokat kínál a Riszegtetői Ifjúsági Majális, amelyet május 1–2. között rendeznek Körösfőn. A több mint három évtizedes múltra visszatekintő rendezvényről a szervezőkkel beszéltünk.
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
szóljon hozzá!