Hirdetés

Életre kelt Erdély főnixmadara, átadták a felújított gyalui várkastélyt

A Kolozsvár közeli község Rákóczi-Bánffy kastélyát uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel •  Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány

A Kolozsvár közeli község Rákóczi-Bánffy kastélyát uniós alapokból, román és magyar kormánytámogatással újították fel

Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány

Életre kelt Erdély főnixmadara, megannyi erdélyi és magyarországi notabilitás jelenlétében péntek délután ünnepélyes keretek közt átadták a felújított gyalui várkastélyt. A főnixmadár hasonlatot Tóthfalusi Gábor építész, a felújítási munkálatok tervezője használta az átadón a kastély történetére utalva, a történetet pedig Weisz Attila művészettörténész idézte fel. Hat évszázados története során ugyanis a kastélyt többször lerombolták, olyan is volt, hogy leégett, de mindig sikerült újraépíteni.

Gazda Árpád

2024. május 17., 19:492024. május 17., 19:49

2024. május 17., 20:412024. május 17., 20:41

A zártkörű ünnepélyes átadón mintegy ötszázan vettek részt, megtelt a kastély egykori magtára helyén kialakított nagyterem. Ott ült az első sorban többek között Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete, Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Habsburg György nagykövet, az utolsó magyar király leszármazottja, Barcsay Tamás történészprofesszor, a kastély örököse, Barcsay Ákos erdélyi fejedelem oldalági leszármazottja.

A kastély az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik majd •  Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány Galéria

A kastély az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt kulturális központként működik majd

Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány

Nagy Elek kolozsvári származású üzletember – aki tíz évvel ezelőtt megvásárolta, majd az általa alapított és vezetett Erdélyi Hagyományok Alapítványra ruházta át az épületet – köszöntésében felidézte, a gyalui vár évszázadokon keresztül védelmi feladatokat látott el, biztonságot nyújtott azoknak, akik a falakon belül voltak. A kuruc szabadságharc idején azonban a várat lerombolták, és az újraépített épület immár reprezentációs funkciót kapott. Amint emlékeztetett rá: a viharos 20. század ezt a funkciót is eltörölte.

Hirdetés
Nagy Elek elmondta: úgy érezte, felmenőihez méltó módon az a küldetése, hogy megmentse a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára az épületegyüttest •  Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány Galéria

Nagy Elek elmondta: úgy érezte, felmenőihez méltó módon az a küldetése, hogy megmentse a szűkebb és tágabb közösség szolgálatára az épületegyüttest

Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány

Az üzletember kijelentette: az Erdélyi Hagyományok Alapítvány nem akarja újraéleszteni a korábbi funkciókat. Ezek helyett a kastélynak ezután a szűkebb és a tágabb környezetét, az itt élő közösséget kell szolgálnia. Képviselnie kell Erdély kulturális örökségét.

Felidézte: édesapja – akit Méhes György írói nevén ismer az erdélyi társadalom – 1944-ben az életével játszott, amikor a még német megszállás alatt levő Kolozsváron azt írta egy újságcikkében, hogy a románoknak és a magyaroknak, bármilyen állami berendezkedés legyen is, együtt kell élniük Erdélyben. Megállapította: a kelet-közép-európai népek egymásra vannak utalva, és csak az együttműködésük a jó megoldás. Nagy Elek arra is kitért, hogy ha az Erdélyi Hagyományok Alapítvány valami okból nem tudná ellátni a feladatait, az intézményt az Erdélyi Református Egyházkerületre bízza, hiszen az egyház évszázados tapasztalattal rendelkezik az értékőrzésben és az értékteremtésben egyaránt.

Semjén Zsolt szerint a kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát •  Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány Galéria

Semjén Zsolt szerint a kastély és az alapítvány a megmaradást szolgálja, hogy a magyarság meg tudja őrizni a nyelvét, kultúráját, történelemtudatát

Fotó: Erdélyi Hagyományok Alapítvány

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes „román barátainknak” köszönte meg, hogy ötmillió eurós támogatást biztosítottak a kastély felújítására az Európai Unió regionális operatív programján keresztül. Mint közölte: amikor kiderült, hogy ez az összeg nem lesz elég, ezt egészítette ki a magyar kormány 850 millió forinttal (2,2 millió euróval).

Úgy vélte: a Mezőség, Kalotaszeg és Mócvidék metszéspontján álló kastélynak és az Erdélyi Hagyományok Alapítványnak a megmaradást kell szolgálnia. A magyar nyelv megmaradásának szükségességét egy Teller Ede világhírű fizikustól vett gondolattal szemléltette.

Mintegy ötszázan vettek részt a zártkörű ünnepélyes átadón •  Fotó: erd Galéria

Mintegy ötszázan vettek részt a zártkörű ünnepélyes átadón

Fotó: erd

Amikor Tellert megkérdezték, hogy miként tudott olyan nagyot alkotni, a tudós mindenkit meglepve Ady Endrére és a magyar nyelvre hivatkozott. Mint hozzátette: az ember csak arra tud gondolni, amit nyelvileg ki tud fejezni, és a zseniális magyar nyelv tette lehetővé, hogy olyan dolgokra is gondolhatott, amelyekre más nyelven nem gondolhatott volna.

Maria Ramona Abrudan, az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség főosztályvezetője felidézte, sok előre nem látott esemény nehezítette a gyalui kastélyfelújítást, de mára minden a helyére került, és az általa képviselt intézmény is büszke arra, hogy mit sikerült megvalósítani.

•  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Fotó: Gazda Árpád

Gelu Vasile Topan, Gyalu polgármestere az Erdély első fejedelmének tekintett Gelut, és Vitéz Mihály gyalui várfoglalását is megemlítve úgy vélte: a kastély bizonyítéka az itt élő közösségek kulturális együttműködésének. Azt is megjegyezte azonban, hogy Gyalu várkastélya nem lesz „Electric Castle”, ehelyett mágnesként vonzza majd a kulturális művészeti és zenei eseményeket. Arra kérte a jelenlévőket, hogy őrizzék meg a hely szellemét a következő generációk számára. Az épületet az Erdélyi Református Egyházkerület püspökhelyettese, Kolumbán Vilmos áldotta meg.

Az általános örömünnepnek olyan pillanata is volt, amikor nemcsak szép és jó hangzott el. Magyar Levente, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az állófogadáson mondott pohárköszöntőjében említette meg: a gyalui kastélyt sikerült megmenteni, de számtalan más, hasonlóan értékes négy sarokbástyás erdélyi kastély vagy összeomlott, vagy az összeomlás határán áll. Ezek sorában többek között a radnóti, az aranyosmeggyesi a borosjenői és az alvinci kastélyt említette.

A várudvart péntekre és szombatra a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzői vették birtokba •  Fotó: Gazda Árpád Galéria

A várudvart péntekre és szombatra a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzői vették birtokba

Fotó: Gazda Árpád

Az épületet Barcsay Tamás történészprofesszor perelte vissza a román államtól. A professzor először a Krónikának adott interjút 2009-ben a kastéllyal kapcsolatos terveiről. Felidézte, hogy 2012-ben az őr riasztotta, hogy beszakadt azoknak a termeknek a mennyezete, amelyekben pár hónappal korábban még bált szervezett. Kijelentette: a legmerészebb álmai szerint alakult a gyalui történet.

•  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Fotó: Gazda Árpád

Fantasztikusnak tartotta, hogy úgy sikerült felújítani, hogy kívülről őrzi a kastély régi képét, belülről viszont a modern kor kihívásainak is megfelel.

„Ha belépne Rákóczi György, biztosan meg lenne elégedve azzal, amit lát” – utalt a kastélyt újraépítő fejedelemre. Elmondta: arra készül, hogy a kastély szögletes bástyájában és a környező pár szobában a családja megőrzött tárgyaiból, metszeteiből rendez be kiállítást, és majd idegenvezetőként is jelen lesz az épületben. A jelenleg 85 éves történész egyetemi tanár négy és fél éves volt, amikor családja elhagyta a kastélyt.

•  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Fotó: Gazda Árpád

A gyalui várkastély néhány emeleti termében kiállítást rendeztek be a felújítás során előkerült leletekből, faragott kövekből. A várudvart pedig péntekre és szombatra a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzői vették birtokba. A középkori viseletbe öltözött hagyományőrzők várjátékokkal és gyermekfoglalkozásokkal szórakoztatják a kilátogatókat.

•  Fotó: Gazda Árpád Galéria

Fotó: Gazda Árpád

A középkori udvari életet felelevenítő tevékenységek közt megtalálható lesz az íjászat, a számszeríjászat, a számos középkori játék és ügyességi feladat, a kőhajítógépes és ágyútöltő játék, a kosaras körhinta, a vívásgyakorlás és vívásbemutató, a történelmi- és népi hangszerek ismertetője, az ékszerkészítés, a búzaőrlés, az üveggyöngykészítés, a szalagszövés, a zsinórsodrás, a gyertyamártás és a koszorúfonás is.

A kilátogatók magyar és román nyelvű vezetett várnéző sétákon ismerkedhetnek a várkastély történetével, érdekességeivel.

A négy sarokbástyás, négyzet alakú, hatvan termes kastély államosítás előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse örökségét. A kastély első írásos említése 1439-ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsult, s Magyarország három részre szakadt.

korábban írtuk

Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását
Nagy Elek a neveltetése eredményének tekinti a gyalui várkastély kulturális létesítménnyé alakítását

Kulturális rendeltetést kap a frissen felújított gyalui várkastély, Erdély egyik legnagyobb magán rezidenciája. Nagy Elek kolozsvári származású üzletember a Krónikának adott interjúban neveltetése eredményének nevezte a gyalui fejleményeket.


korábban írtuk

Az örökölt feladat - interjú Barcsay Tamás történészprofesszorral
Az örökölt feladat - interjú Barcsay Tamás történészprofesszorral

„Akárhányszor kiderült, hogy ki vagyok, mindig kérdezték, mikor jövünk már vissza. Annyi kommunista propaganda ellenére a szolidaritást, a rokonszenvet nem sikerült kiölni az emberekből.”

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.

„Elhunytak nevében nem lehet voksolni”. A levélszavazat folyamatát ismertették Kolozsváron
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Vádat emeltek a Temes megyei gyermekgyilkosság szintén kiskorú gyanúsítottjai ellen

Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.

Vádat emeltek a Temes megyei gyermekgyilkosság szintén kiskorú gyanúsítottjai ellen
2026. március 04., szerda

Magyarországiak számára is vonzó síparadicsomot tervezgetnek Bihar megyében

Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.

Magyarországiak számára is vonzó síparadicsomot tervezgetnek Bihar megyében
2026. március 03., kedd

Engedély nélkül a volánnál: tragédiával végződött a gyorshajtás Brassó megyében

Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.

Engedély nélkül a volánnál: tragédiával végződött a gyorshajtás Brassó megyében
Hirdetés
2026. március 03., kedd

„Nem hagyhatom, hogy a napilap elvigye a süllyesztőbe”. Csinta Samu Ajtók kilátással című új beszélgetőkönyvéről

Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.

„Nem hagyhatom, hogy a napilap elvigye a süllyesztőbe”. Csinta Samu Ajtók kilátással című új beszélgetőkönyvéről
2026. március 03., kedd

„Népszavazást” szervez a partiumi megyeszékhely a szerencsejátékok betiltásáról

Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.

„Népszavazást” szervez a partiumi megyeszékhely a szerencsejátékok betiltásáról
2026. március 03., kedd

A Székelyföldre érkezik március 15-én Sulyok Tamás köztársasági elnök

Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.

A Székelyföldre érkezik március 15-én Sulyok Tamás köztársasági elnök
Hirdetés
2026. március 03., kedd

Alapoktól anyanyelven: tízéves a Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodaépítési program

2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.

Alapoktól anyanyelven: tízéves a Kárpát-medencei bölcsőde- és óvodaépítési program
2026. március 02., hétfő

Antikommunista román hősre emlékeztek Brassóban

Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.

Antikommunista román hősre emlékeztek Brassóban
2026. március 02., hétfő

Helymeghatározó buktatta le a tolvajokat: Ausztriából ellopott kerékpár került elő Szatmárnémetiben

Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.

Helymeghatározó buktatta le a tolvajokat: Ausztriából ellopott kerékpár került elő Szatmárnémetiben
Hirdetés
Hirdetés