Életmentő lehet az örökbefogadás

Sepsiszentgyörgyön az új törvény teljesen felülírja az önkormányzat egy hónappal ezelőtt elfogadott stratégiáját, hiszen megtiltja, hogy a kutyákat visszaengedjék közterületre. A városvezetés az ország egyik legcivilizáltabb menhelyének négy éves működtetése után döntött úgy, hogy nem célszerű az összes befogott kutyát benntartani, ezért az ivartalanított, féregtelenített és beoltott egészséges ebeket jól látható zöld fülszámmal ellátva visszaengedik közterületre. Sikó Barabási Sándor, a Kovászna Megyei Állategészségügyi Igazgatóság vezetője a Krónikának elmondta, mérlegelik az új helyzetet, az önkormányzat a további lehetőségek költségvonzatát vizsgálja, ő szakmai megoldásokat keres, a hét végén pedig kidolgozzák az új stratégiát. Hangsúlyozta, azt kell elérni, hogy minél kevesebb kutya kóboroljon az utcákon, a menhelyet is akkor lehet civilizáltan működtetni. „A jelenleg kialakult helyzetért azok a kutyatartók felelősek, akik a kölyköket kiteszik az utcára, valamint azok a tömbházlakók, akik etetik a kóbor ebeket” – szögezte le Sikó Barabási Sándor.

Örökbefogadást szorgalmaznak

A kutyatartók felelősségét hangsúlyozta lapunknak Forró Béla, a kézdivásárhelyi kutyamenhely vezetője, a Székely Kutyaklub elnöke és a Benji Állatvédő egyesület alelnöke. Elmondta, a most elfogadott törvény az eddigi legjobb, a korábbiak ugyanis ellentmondtak egymásnak. Az új jogszabály egyik hatásos rendelkezése, hogy kötelezi a gazdákat a kutyák chippel való megjelölésére, így az ebek nyilvántartásba kerülnek, és a tulajdonos bármikor felelősségre vonható.

A kutyák elaltatása kapcsán Forró Béla kifejtette, enélkül elképzelhetetlen a menhely működtetése, ám hiányolja, hogy a jogszabályban egy kalap alá vették az öreg, beteg, agresszív kutyákat a négy-öt kölyökkel bekerülő anyaállattal. Rámutatott: hiába adták meg a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy két hétnél tovább is benntarthassák a menhelyen a befogott ebeket, nem fognak élni vele, hiszen nincs pénz a célra. Hangsúlyozta, falvakon is rengeteg a kóbor kutya, ám a polgármesteri hivataloknak nincs pénzük orvosolni a problémát. „Az egész országban nincs erre pénz, mi kell ezt megoldjuk, akik szeretjük a kutyákat” – mondta Forró Béla, emlékeztetve, hogy Kézdivásárhelyen 70 százalékban önkéntes munkával hozták létre a menhelyet. Mint mondta, a törvény másik pozitívuma, hogy drasztikus büntetéseket ró ki azokra, akik nem tetetnek chipet a kutyák fülébe, vagy szabadon eresztik azokat, hiszen már számtalan esetben értek tetten tartókat, hogy a kölyköket kiteszik az utcára. Bár a rendőrséggel jó az együttműködésük, és ez bűnvádi eljárást indított az elkövetők ellen, az ügyészség ejtette a vádat, ugyanis nem tudták bizonyítani, hogy kinek a tulajdonában volt az anyaállat – ez a kérdés is megoldódik a chippel.

Forró Béla hangsúlyozta, az állatvédők most be tudják bizonyítani, hogy nem csak a szólamok szintjén védik a kutyákat, hanem tesznek is értük. „Látványosan kellene növekedjen az örökbefogadások száma, hiszen most már az állatok élete a tét. Ha az állatvédő valóban szereti a kutyákat, örökbe fogad egyet” – jelentette ki a kézdivásárhelyi menhely vezetője.

Testületileg tüntetnének

Lázár Károly, a nagyváradi kutyamenhelyet alapító és több mint egy évtizede működtető SOS Dogs Alapítvány illetékese szerint a parlament a bukaresti kisgyerek tragikus halála miatt kialakult nagy nyomás hatására kapkodva hozta meg az eutanázia-törvényt, és ezt ugyanazok szavazták meg, akik korábban ellenezték. „Ahelyett, hogy országos ivartalanítást rendeltek volna el, masszív gyilkosságot hagytak jóvá” – jelentette ki az állatvédő, aki szerint az állatvédő egyesületek készek testületileg fellépni az alkotmánybíróság által korábban elutasított jogszabály ellen testületileg készülnek fellépni. Mivel Nagyváradon már nem okoznak problémát a kóbor ebek, nem látja értelmét, hogy a jogszabályt a jövőben alkalmazzák a városban. „Erről a polgármester lesz hivatott dönteni. Egyelőre nem is vettük számításba a pénzügyi vonatkozását” – mondta lapunknak Călin Ardelean, a kutyamenhely ügyvezetője.

A Körös-parti városban elsőként léptek fel a kóbor kutyák ellen, azok begyűjtése és sterilizálása mellett a magántulajdonban lévő ebek nyilvántartásba vétele és mikrocsippelése is folyamatban van. Jövőre pedig évi százlejes illetéket kell fizetniük azoknak a tulajdonosoknak, akik nem hajlandók ivartalanítani kedvencüket, a határozat alól pedig a pedigrés állatok tenyésztői mentesülnek. „Mi tesszük a dolgunkat, begyűjtjük az utcán talált kutyákat, s ha két napon belül senki nem jelentkezik értük, beadjuk a szükséges oltásokat, sterilizáljuk, majd adoptálásra bocsátjuk őket. Nem engedjük vissza őket az utcára” – mondta az ügyvezető, aki szerint egy kutya ellátása havi 150 lejbe kerül, jelenleg pedig 300 ebet tartanak a menhelyen. „Miközben augusztusban jelentősen megugrott az örökbe adott kutyák száma, az elmúlt időszakban drasztikusan csökkent, talán a bukaresti tragédia hatására” – jelezte Ardelean. Arra is lehetőség van, hogy az amúgy 129 lejért adoptált ebet a menhelyen tartsák, gondozásáért és etetéséért havi 60 lejt számláznak ki a gazdának. Utóbbi szolgáltatás azonban nem túl népszerű, a menhely vezetője csak két-három esetről tudott beszámolni.

Még tájékozódnak

Szatmár megyében sem tudni, hogy milyen megoldáshoz folyamodnak a kóbor ebek ügyében. Az önkormányzatok kivárnak, az állatvédők pedig utcai demonstrációk keretében készülnek hangot adni felháborodásuknak a készülő mészárlás miatt. Radu Roca szatmárnémeti alpolgármester érdeklődésünkre kitérő választ adott, mint elmondta: a törvény még nem jelent meg, nem ismeri annak pontos szövegét, ezért egyelőre tartózkodik az állásfoglalástól. A megyeszékhelyen egyébként a kóbor ebek által jelentett gondok megoldására két megállapodást is kötött a polgármesteri hivatal. Egy sintércéget bízott meg az állatok összegyűjtésével, akik a kutyákat egy hétig a saját telepükön tartják, majd hét nap elteltével átszállítják őket a helyi állatvédő egyesület menhelyére, ahol jelenleg körülbelül 350 állatot gondoznak.

Nagykárolyban a jelek szerint jobban haladnak a kérdés megoldása felé – a kisváros önkormányzata pár hónapja felmondta a szerződését a sintérekkel és kizárólag a helyi Puffy állatvédő egyesülettel dolgozik. A szervezet elnökétől, Maria Ardeleantól megtudtuk, az elmúlt egy év során közel 700 állatot ivartalanítottak, körülbelül 300-nak találtak gazdát és egy kisebb menhelyet is kialakítottak. Ezzel párhuzamosan megkezdődött egy átfogó nyilvántartás kidolgozása a gazdával rendelkező ebekről. Az elnök szerint a kutyák 70 százalékát már sikerült összeírniuk, októberben pedig széles körű ivartalanítási kampányt terveznek az önkormányzat támogatásával. Hozzátette: ezzel párhuzamosan a megállapodás szerint a helyi hatóság kötelezővé teszi az ebek chipekkel való ellátását, hogy az állatok azonosíthatóak legyenek.

Lakossági segítséget kérnek

Nagybányán sem jelentenek problémát a kóbor ebek, ezeket befogatta, és a város szélén tartja az önkormányzat. Dan Coardă városházi szóvivő arra szólította fel a lakosokat, hogy ne etessék a gazdátlan állatokat. Mint mondta, elsősorban a nagyaruházak parkolóiban találni négylábúakat, melyeket kocsikkal hoznak vidékről, majd a városban szabadon engedik. Az egyébként más erdélyi városokban is észlelt „kutyaexportra” egyelőre nem találtak megoldást.

Brassóban a civil szervezetek és a lakosság segítségét kérik a kóbor ebek befogásához, George Scripcaru polgármester szerint a sintérek 15–20 négylábút fognak be naponta az utcáról, és szállítanak a menhelyre. Az elöljáró szerint 900 kóbor ebet kellene összefogni, és beszállítani a 400 férőhelyes menhelyre, ahol jelenleg 150 állatot gondoznak. Rámutatott, elfogadhatatlan, hogy a turisták által kedvelt városban a teraszokon, az asztalok között sétálnak a kóbor ebek. Elmondta, a tömbházak előtt etetett ebeket ivartalanítják, és igény esetén visszaadják az állatbarátoknak: vállalják értük a felelősséget. 

Temesváron elsőként az iskolaudvarokra szoktatott, itt etetett kutyákat gyűjtik be, megakadályozandó, hogy a tanévkezdéssel a bukaresti balesethez hasonló tragédia következzen be. A fővárosi állatgondnokság dolgozói is már a napokban nekiláttak a gazdátlan ebek összegyűjtésének, a közelgő tanévkezdésre tekintettel elsősorban az oktatási intézmények környékéről. Sok helyen azonban lakossági ellenállásba ütköznek a sintérek: számos fővárosi polgár a lakásába vagy a tömbházak alagsorába rejti a kóbor kutyákat, hogy megmentse az elaltatástól. Az önkormányzat azonban egyelőre csak az állatok összegyűjtésének fogott neki, az eutanáziának még nem. „Szeretném megnyugtatni az állatbarátokat, hogy most még egyetlen kutyát sem pusztítunk el, hiszen a parlamentben kedden megszavazott jogszabály még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben” – jelentette ki tegnap Sorin Oprescu. A főpolgármester javaslatára az eutanáziát lehetővé tévő törvény elfogadása miatt a bukaresti közgyűlés tegnap visszavonta az október 6-ára a gazdátlan ebek elaltatása témájában kiírt referendumról szóló határozatot.