Életmentő lehet a gázszivárgás-érzékelő

Noha elvileg már 2009 óta kötelező beszerelni a gázszivárgás-érzékelő műszert minden olyan ingatlanban, ahol korszerű, szigetelő nyílászáró van, a berendezés meglétének ellenőrzését mégis csak az október végi Colectiv-tragédia után kezdték komolyabban venni. A műszer ugyan meglehetősen drága, több száz lejbe kerül, de könnyen gázszolgáltatás nélkül maradhat az a tulajdonos, aki lakásába nem szerelteti be az érzékelőt, amely ráadásul életet menthet azáltal, hogy szivárgás esetén automatikusan elzárja a házba bemenő vezetékeket.

Az érzékelő az Országos Energetikai Hatóság (ANRE) 2009/5-ös számú rendelete alapján vált kötelezővé, az előírást azonban csak a 2009 után beszerelt gázrendszerek esetében vették figyelembe, a régi berendezéseket nem ellenőrizték, így ahol az elmúlt hét évben nem végeztek felújítást, ott jellemzően nincs ilyen műszer.

Műszer nélkül nincs működési engedély

Az október végén a bukaresti Colectiv klubban bekövetkezett tragédia nyomán az ANRE új rendeletet adott ki: a 2015/179-es számú dokumentum a gázrendszerek kétévenkénti biztonsági felülvizsgálatát szigorítja, ugyanakkor azt is előírja, hogy gázszivárgás-érzékelő hiányában az ellenőrzést végző szakemberek nem hosszabbíthatják meg a működési engedélyt. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a lakásba nem szerelnek be érzékelőt a felülvizsgálat elvégzéséig, felfüggesztik a gázszolgáltatást.

A helyzetet bonyolítja, hogy a rendelet értelmében azokban a – korszerű nyílászárókkal felszerelt – ingatlanokban is kötelező a műszer, ahol gázpalackot használnak, de a szabályozás arra már nem tér ki, hogy ebben az esetben ki ellenőriz, a kétévenkénti műszaki felülvizsgálatra ugyanis nem kerül sor az ilyen lakásokban. Egyelőre csak Bukarestben fordult elő, hogy a szolgáltató a meghibásodás után ugyan elvégezte a szükséges javításokat, de a tömbházat nem kapcsolta vissza a rendszerre, amíg minden lakrészbe be nem szerelték az érzékelőt. A tömbházak lakói ugyanis kénytelenek egymásra várni, hiszen amíg egy lakásból is hiányzik az érzékelő, mindenki gáz nélkül marad.

Biztonságot jelent a műszer

Sepsiszentgyörgyön már a kilencvenes évek végén megszűnt a távfűtés, gyakorlatilag minden háztartásban gázkazán működik, de becslések szerint csak az ingatlanok 25 százalékában van szivárgásérzékelő. Bara Ildikó, a Gaz System szakcég munkatársa lapunknak elmondta: abban bíznak, hogy év végére legalább a lakások felében beszerelik a műszert, hiszen mindenképpen biztonságot jelent.

Mint hangsúlyozta: az érzékelő vezérlőként is működik, szivárgás esetén lecsukódik egy szelep, és már az óránál elzárja a csapot. Egy tömbházlakásban 300–500 lejbe kerül egy készülék beszerelése, magánházban ennél nagyobb a költség, mert bonyolultabb a hálózat. Bara Ildikó azt tanácsolja a fogyasztóknak, hogy a nyár folyamán igyekezzenek beszerezni a műszert, hogy a téli, nagyobb összegű számlák mellett ez ne terhelje pluszban a költségvetést. A Gaz System munkatársa arra is kitért, hogy mivel a szolgáltató dönt az adott rendszer biztonsági szintjéről, előfordulhat, hogy akkor is kérik az érzékelőt, ha hagyományos nyílászárók vannak a lakásban. További anyagi terhet ró a fogyasztóra, hogy egy ilyen érzékelő szavatossága általában 5 év, és az ANRE rendelete értelmében a lejárt szavatosságúakat ki kell cserélni.

Tapasztalatok szerint egyébként a fogyasztók sokat panaszkodnak az előírás miatt, főként a komoly kiadás okán elégedetlenek, ugyanakkor az érzékelővel már rendelkező tulajdonosok azt állítják: a műszer túl érzékeny, gyakran fölöslegesen állítja le a gázt. Ezt a szakértők is elismerik, mint rámutatnak: a berendezés nem tesz különbséget a gáz és például az alkoholgőz között, így ha alkoholos tisztítószert használnak mellette, vagy éppen bort forralnak, beindul. Megoldásként azt javasolják: ilyenkor ki kell húzni a műszert a dugaszból.

Az E.On gázszolgáltató egyébként rendszeresen felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy kizárólag hivatalos cégtől, üzletből vásárolt, illetve szakemberek által felszerelt berendezéseket, műszereket használjanak.