Hirdetés

Életmentés a sziklákon

Kevés önkormányzat képes fenntartani a hegyimentő szolgálatokat. Annak ellenére, hogy 2003 óta törvény is szabályozza a helyi hegyimentő alakulatok működtetését és a hegyvidéki települések, megyék önkormányzatai is elismerik létjogosultságukat, mégis országszerte kevés pénz jut a hegyimentők működésének finanszírozására.

Jánossy Alíz

Jánossy Alíz

2007. október 26., 00:002007. október 26., 00:00

„Többnyire jól képzett, mentési engedéllyel rendelkezõ önkéntesek látják el a hegyimentõ szolgálatot” – mondta el lapunknak Cãtãlin Candea, a Hegyimentõk Országos Szövetségének titkára. A brassói székhelyû szövetség egyébként évente két nyári és két téli hegyimentõ képzést szervez, kezdõknek és haladóknak egyaránt. Cãtãlin Candea szerint az lenne az ideális állapot, ha minél több hegyvidéki település önkormányzata 2003/77-es törvény értelmében finanszírozást nyújtana a hegyimentõ közszolgálatoknak. A nagyobb központokban tevékenykedõ hegyimentõk több pénzbõl gazdálkodhatnak, de a kisvárosokhoz tartozó csapatok, valamint a frissen alakult szolgálatok  alulfizetettségre panaszkodnak.

Helikopteres mentés – csak álom?

„Országszinten általános jelenség a korszerû géppark hiánya” – jelentette ki Candea, hozzátéve: a motoros szánok, terepjárók igénye alapszükséglet mentések alkalmával. A szállítási eszközök biztosítása a megyei önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Candea a Brassó megyei önkormányzatot említette, amely szerzõdéses viszonyban áll egy olyan helikopteres mentõszolgálattal, amely bármikor a hegyimentõk segítségére siet, ha magashegyi mentésrõl van szó. „Ilyen szerzõdést bármelyik önkormányzat köthet, amely hegyimentõ szolgálatokat finanszíroz” – magyarázta Candea, viszont egy-egy bevetés nagyon sokba kerül.

 A titkár szerint nehéz lenne rangsorolni a hegyimentõ szolgálatokat teljesítményük alapján, hiszen balesetek megelõzésében szintén nagy szerepük van. A hatékony megelõzõ munkálat eredményének tartják, hogy az utóbbi három évben a Gyergyói-medencében nem történt súlyosabb hegyi baleset. „Amióta fizetett alkalmazottja vagyok az egyesületnek, a nyári szezont a Gyilkostó üdülõtelepen töltöm. Nem nehéz kiszûrnünk a kezdõ, tapasztalatlan hegymászókat, akiket mindig figyelmeztetünk a rájuk leselkedõ veszélyekre” – mesélte Bögözi Gábor, a gyegyószentmiklósi Dancurás Hegyimentõ Egyesület elnöke. Mint mondta, az esetek többségében a turisták megfogadják tanácsaikat.

Kevés mentõ, hiányos felszereltség

A Dancurás Hegyimentõ Egyesület Hargita megyében az egyetlen, amely szerzõdéses viszonyban áll a gyergyószentmiklósi önkormányzattal, amely  két hivatásos mentõ bérét biztosítja. A csíkszeredai, székelyudvarhelyi és maroshévízi alakulatok önkéntesekbõl verbuválódtak és hasonló gondokkal küszködnek: hiányos a felszerelésük, a géppark elavult, és kevesen látják el a szolgálatot. A csapatok felszereltségének, és felkészültségének korszerûsítését célzó közös stratégia kidolgozására szerveztek nemrégiben egyeztetõ tanácskozást a Hargita megyei hegyimentõ alakulatok. „Hargita megye tanácsa idén is jelentõs összeggel, 150 ezer lejjel támogatta a megyében mûködõ négy hegyimentõ alakulatot” – jelentette ki a Krónika kérdésére Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke, aki részt vett az egyeztetõ tanácskozáson. Elsõ lépésként egy pontos felmérés elkészítését szögezték le, amely a csapatok tevékenységét és szükségleteiket tükrözi. Petres meglátása szerint kétféle költséggel kell számolniuk, egyrészt a csapatok felszereltségét kell megfelelõ szintre emelni, másrészt legalább ötéves idõtartamra szinten kell tartani az alakulatok mûködését. Mindezt az alelnök becslése szerint 1,5 millió lejbõl lehetne megoldani, ekkora összeg viszont nem áll a megyei önkormányzat rendelkezésére. „Nincs ahonnan elõvenni ekkora összeget” –szögezte le Petres, de azt is hozzáfûzte, hogy a hegyimentõ csapatok fenntartásába igyekeznek bevonni azokat a helyi önkormányzatokat, amelyek közvetlenül érintettek a szolgálat mûködtetésében, illetve megkeresik a turisztikai vállalkozásokat és a sífelvonó mûködtetõket is. A gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentõ Egyesület két fizetett, nyolc önkéntes és két tanuló tagja a Görgényi-havasokban, a Gyergyói-havasokban, a Hagymás- hegységben, a Gyilkos-tónál és a Békás-szorosban, illetve a medence nyolc sípályáján teljesít szolgálatot. A csapat mindössze 25 ezer lejnyi helyi önkormányzati, illetve 19 ezer lej megyei önkormányzati összegbõl gazdálkodhat. A helyi önkormányzat által biztosított összeg csupán a két fizetett hegyimentõ bérét fedezi, a megyei önkormányzattól kapott összeget felszerelések vásárlására fordítják.

J. A.

Önkormányzati kötelezettség

Romániában a 2003/77-es kormányhatározat rendelkezik a megyei hegyimentõ közszolgálatok megszervezésérõl azokban a megyékben, ahol hegyi turisztikai útvonalak, sípályák találhatók. A közszolgálat feladatai közé tartozik: a hegyimentési tevékenység koordinálása, turistaútvonalak kijelölése és karbantartása, állandó szolgálat biztosítása a menedékházaknál, a hegyimentõk szakmai felkészítésének megszervezése. A közszolgálat, illetve a helyi hegyimentõ alakulatok finanszírozását – beleértve a menedékházak fenntartási költségeit is – a megyei, illetve helyi önkormányzatoknak kell ellátniuk. Ugyancsak az önkormányzatok finanszírozási hatáskörébe tartozik az alakulatok mentési és szállítási felszerelésekkel való ellátása. A kormányhatározat szerint a megyei tanácsokra háruló kötelezettségek nem teljesítése esetén 2000-tol 10. 000 lejig terjedõ bírságot róhatnak ki.


Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 28., kedd

Kormányválság közepette az agrártárca élén: sürgős döntésekről és bizonytalan jövőről nyilatkozott a Krónikának Tánczos Barna

Kormányválság, bizonytalan mandátum és sürgető agrárdöntések – ilyen körülmények között vette át az agrártárca irányítását Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes. Interjúnkban a legfontosabb teendőkről faggattuk a politikust.

Kormányválság közepette az agrártárca élén: sürgős döntésekről és bizonytalan jövőről nyilatkozott a Krónikának Tánczos Barna
Hirdetés
2026. április 28., kedd

Nem lesz Marosvásárhely–Brassó autópálya, de körvonalazódik a helyettesítő útvonal

Idén várhatóan lezárul a Brassó–Fogaras autópálya tervezése, ezt követően pedig kiírhatják a versenytárgyalást az 50 kilométeres szakasz kivitelezésére.

Nem lesz Marosvásárhely–Brassó autópálya, de körvonalazódik a helyettesítő útvonal
2026. április 28., kedd

Két fontos európai repülőtérre indulnak járatok Kolozsvárról

Az Animawings román légitársaság bejelentette, hogy Bécsbe és Frankfurtba is indít járatokat a kincses városból – közölte kedden a Kolozs Megyei Tanács.

Két fontos európai repülőtérre indulnak járatok Kolozsvárról
2026. április 28., kedd

Nem kér már az RMDSZ-ből az EMSZ, elnöke kilép a képviselőházi frakcióból

Kilép az RMDSZ parlamenti frakciójából Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, az alakulat szerint ugyanis kevés kivétellel szinte semmi nem valósult meg a 2024-ben kötött megállapodásból.

Nem kér már az RMDSZ-ből az EMSZ, elnöke kilép a képviselőházi frakcióból
Hirdetés
2026. április 28., kedd

Székelyudvarhely polgármestere megnevezte a Tisza-kormánnyal való együttműködés alapelveit

Székelyföld érdeke az, hogy legyen hangja Budapesten, legyen tekintélye Bukarestben, és legyen önbizalma itthon – szögezte le a magyarországi választásokat kiértékelő videóüzenetében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármestere.

Székelyudvarhely polgármestere megnevezte a Tisza-kormánnyal való együttműködés alapelveit
2026. április 28., kedd

Semmi jóra nem lehet számítani, ha hatalomra kerül az AUR Kelemen Hunor szerint, aki az új magyar pártról is beszélt

Semmi jóra nem számítani, ha a bizalmatlansági indítvány esetleges elfogadása nyomán koalícióra lép a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Kossuth Rádió kedd reggeli műsorában.

Semmi jóra nem lehet számítani, ha hatalomra kerül az AUR Kelemen Hunor szerint, aki az új magyar pártról is beszélt
2026. április 28., kedd

Pirosba borult a Mezőség: bazsarózsamezők és kétmillió euróért kínált kastély Mezőzáhon

Néhány napig tart, mégis tömegeket vonz a mezőzáhi bazsarózsa virágzása. A mezőségi település határa ilyenkor megtelik élettel, a dombon magasodó Ugron-kastély pedig fesztiválhelyszínné válik. A mezőzáhi rezervátumban és a kastélyban jártunk.

Pirosba borult a Mezőség: bazsarózsamezők és kétmillió euróért kínált kastély Mezőzáhon
Hirdetés
2026. április 27., hétfő

Rágyújtotta a házat élettársára egy szebeni férfi, súlyosan megsebesült a nő

Egy 32 éves szebeni férfi brutálisan bántalmazta élettársát, majd felgyújtotta a házat – a nő életét a gyors beavatkozás mentette meg.

Rágyújtotta a házat élettársára egy szebeni férfi, súlyosan megsebesült a nő
2026. április 27., hétfő

Turizmus nélkül maradt Parajd: kisvállalkozások sora zárt be a bánya beomlása után

Több tucat kisvállalkozás szűnt meg 2025-ben Parajdon és a környező településeken a turizmus, a vendéglátás és az utcai kereskedelem területén, miután tavaly májusban a Korond-patak vize elárasztotta a sóbányát.

Turizmus nélkül maradt Parajd: kisvállalkozások sora zárt be a bánya beomlása után
2026. április 27., hétfő

Új romániai magyar pártot alapítana a Tisza székelyföldi aktivistája, de még nagyon sok a kérdőjel

Új romániai magyar politikai alakulat létrehozását harangozta be az április 12-ei országgyűlési választáson győztes Tisza Párt legismertebb erdélyi aktivistája.

Új romániai magyar pártot alapítana a Tisza székelyföldi aktivistája, de még nagyon sok a kérdőjel
Hirdetés
Hirdetés