2007. február 05., 00:002007. február 05., 00:00
Markó úgy tartja, azintézmény vezetőségének kellene a magyaroktatók és diákok autonómiájánakbiztosítását kezdeményeznie, aztbebizonyítandó, hogy a vegyes intézményekmegfelelnek a kisebbségek elvárásainak is.Szükséges az állami finanszírozásúmagyar egyetem létrehozása, amellett, hogy a BBTE-nmagyar karok és tanszékek létrehozásávalkell biztosítani a kisebbségi önállóságot.Az RMDSZ elnöke kiemelte: nem volna szabad ütköztetniaz egyetem autonómiáját a magyar közösségautonómiájával. „Ha a szenátus ezt nemoldja meg, akár törvénymódosítássalis, megoldást keresünk a magyar oktatók ésdiákok alkotmányos és törvényesjogainak biztosítására” – jelentette kiMarkó. „A szövetség eddig is lépettelőre, a kisebbségi törvény ennek a problémánaka megoldásához is közelebb vinne – válaszoltaMarkó arra a kérdésünkre, hogy az RMDSZmikor lép az ügyben. – A jelenlegi parlamenti viszonyokközött azonban nehéz elképzelni, hogy egyhatározott reformtörvényt el lehetne fogadtatni.”
A magyar nyelvű feliratokkalkapcsolatosan az RMDSZ-elnök úgy fogalmazott: azokelhelyezéséhez adott a törvényes keret.„Abszurdum, hogy miközben ma a helységnévtáblák,vasútállomások és más intézményekfeliratozása Erdély-szerte többnyelvű, aztvitatják, hogy szükség van-e a BBTE-n kétnyelvűfeliratokra” – állítja az oktatásikérdésekért felelős miniszterelnök-helyettes.Markó Béla ugyanakkor a BBTE vezetőségévelvaló találkozót is elképzelhetőnektartja a patthelyzet megszüntetéséért.
A BBTE vezetőségeszemélyeskedő, de ellenérveket nem tartalmazóközleményben reagált Markó Bélakijelentéseire. Nicolae Bocºan rektor elutasítja apolitikusok beleszólását az egyetem ügyeibe.„Semmi nem indokolja azon egyetem destabilizálását,amely a legtöbbet tett a kisebbségi oktatásért”– áll a közleményben. Bocºan szerint MarkóBéla folyamatosan arra törekszik, hogy rombolja atöbbnyelvű és multikulturális intézményhitelét. Állítása szerint az egyetem anyelvi, kulturális és vallási pluralizmustalkalmazta, a miniszterelnök-helyettes által említettkétnyelvűség Európában sehol nemlétezik.
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.