Fotó: Szatmárnémeti Kálváriatemplom/Facebook
Ismét celebrálnak német nyelvű misét a svábok lakta Nagykárolyban, de Szatmár megye egészében nagy hangsúlyt fektetnek a sváb közösség identitásának megőrzésére. Számos tanintézetben folyik németnyelv-oktatás, ami a magyar és román fiataloknak is hasznos a munkaerőpiacon való elhelyezkedésben.
2022. október 02., 13:372022. október 02., 13:37
„Próbáljuk megtartani a sváb identitást, de nehéz, mivel a szatmári svábok 80 százaléka már nem beszéli a német nyelvet. Ezen igyekszünk változtatni” – állapította meg lapunknak Leitner János, a Német Demokrata Fórum (NDF) Szatmár megyei szervezetének elnöke, akit arról faggattunk, miként tudják életben tartani a sváb identitást. A romániai németek érdekvédelmi szervezete 1990 februárjában jött létre, országos székhelye Szebenben működik, északi régiójához tartozik Nagyvárad, Szatmár és Szilágy megye, valamint Nagybánya. Szatmár megyében a 2011-es népszámláláson 5103 személy vallotta magát svábnak vagy németnek, ebből 1003-an Szatmárnémetiben élnek; Romániában 36 ezerre tehető a német nemzetiségűek száma a tíz évvel ezelőtti cenzus szerint.
Nagykárolyban minden harmadik vasárnap délelőtt 11 órától, a szintén Szatmár megyei Krasznabélteken havonta egyszer tartják német nyelven a szentmisét. „A német nyelvű szentmiséket már 1990 óta tartják nálunk. Nagykárolyban egy ideig szombaton került erre sor. A koronavírus-járvány miatt az elmúlt két évben kevesebben jártak templomba, viszont a pandémia lejártával ismét megtelnek a padok. A legutóbbi német nyelvű misén több mint 100 személy vett részt. Ez jó aránynak számít ahhoz képest, hogy évről évre csökken a hívek száma” – jelentette ki a Krónikának Leitner János. Hozzátette, a Német Demokrata Fórum megpróbálja képviselni a szatmári sváb kisebbséget, ezért felkérték a plébánost, hogy a szentmisét ismét német nyelven celebrálják vasárnap, mivel ilyenkor lényegesen többen tudnak részt venni a katolikus istentiszteleten.
Fotó: Szatmárnémeti Kálváriatemplom/Facebook
Az NDF segítségével 17 évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a szatmárnémeti Johann Ettinger Német Nyelvű Elméleti Líceum, ahol több mint 900 diák folytatja tanulmányait. Az itt tanulók 20 százaléka sváb származású, a többi gyermek román és magyar nemzetiségű. Ugyanakkor a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban és a Nagykárolyi Elméleti Líciumban intenzív német nyelv osztály is működik. „Ez mindenkinek jó, mert megismerik a német nyelvet és kultúrát. Így a fiatalok előtt rengeteg lehetőség nyílik az iskolapadból kilépve, mert Szatmár megyében a cégek, befektetők nagy része Németországból származik. Könnyebben tudnak majd érvényesülni” – fogalmazott a Német Demokrata Fórum Szatmár megyei elnöke.
Februárban megrendezik a tavaszcsalogató funkát, ez a különleges szokás már csak egyetlen magyar-sváb településen létezik, a Szatmár megyei Erdődön. Ezzel az eseménnyel búcsúztatják a telet, ez jelzi a természet kiújulásának kezdetét. Tábortüzet gyújtanak, majd egy kulturális program keretében fellépnek a tánccsoportok. De felvonul a fúvószenekar is, valamint a női és férfi kórus énekel az egybegyűlteknek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!