A Szociáldemokrata Párt (PSD) kizárná soraiból a magyarellenes kirohanásairól ismert Szatmár megyei szenátorát, Valer Mariant, aki azonban nem hajlandó távozni az alakulatból.
2013. április 24., 10:062013. április 24., 10:06
2013. április 24., 10:222013. április 24., 10:22
Mi több, a honatya különféle – a párt országos és megyei vezetőit érintő – sötét ügyekkel kapcsolatos leleplezéseket helyezett kilátásba. Minden jel arra mutat, hogy Marian kellemetlenné vált a PSD számára, mivel keményen bírálja a párt által pozícióba juttatott személyeket, beleértve Victor Ponta miniszterelnököt is.
Néhány napja Mircea Govor, a Szatmár Megyei Tanács alelnöke támadta ki Valer Mariant egy tévéműsorban, ahol „gyűlöletes szörnyetegnek\", alkoholistának és elmebetegnek nevezte, elismerve ugyanakkor, hogy a szenátor eddigi politikai kampányait 80 százalékban maga finanszírozta. Kifejtette: meg kell hogy szabaduljanak a „szájhős\" politikustól, mert az országos pártvezetőkkel szembeni kirohanásai miatt Szatmár megyét „elszigetelték\", azaz Marian magatartása miatt nem kap központi támogatást a térség.
Dorel Coica szatmárnémeti PSD-s polgármester sajtótájékoztató keretében jelentette be: javasolja, hogy Valer Mariant zárják ki a pártból, mert azokat a politikusokat és intézményvezetőket támadja folyamatosan, akikkel együtt kellene működnie. A PSD Szatmár megyei szervezetének két hete tartott tisztújító közgyűlésén egyébként a szenátor felfüggesztette saját párttagságát, és – elállva korábbi szándékától – nem indult a megyei elnöki tisztségért sem. Helyét ideiglenesen Liviu Dragnea, a PSD országos ügyvezető elnöke vette át. Valer Marian tegnap sajtóközleménytben jelentette ki: esze ágában sincs távozni a pártból. A szenátor egyebek mellett bejelentette, ortodox virágvasárnapon, április 28-án a kolozsvári érseki palotában a szentmise után tartott sajtótájékoztató keretében rántja majd le a leplet Traian Băsescu államelnök és Victor Ponta miniszterelnök törvénytelen ügyleteiről, ugyanakkor hivatalosan is megalakítja a Nemzeti Szociális Mozgalmat.
Valer Marian az elmúlt hónapok során főképp magyarellenes megnyilvánulásiról híresült el, az ő nevéhez kötődik például az a kezdeményezés, mely szerint meg kellene alkotni, és be kellene vezetni a „román nyelv iránti lojalitás törvényét\", ami alapján büntetni lehetne mindazokat, akik nyilvános helyeken – például hivatalokban vagy fodrásznál – nem románul beszélnek. Ugyancsak tőle származik az ötlet, mely szerint meg kellene vonni a román állampolgárságot mindazoktól a román nemzetiségűektől, akik felvették a magyar állampolgárságot is.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Hetvenegy ország több mint ezer művésze jelentkezett az idei Székelyföldi Grafikai Biennáléra.
A legkisebb jogsérelmet sem szabad elfogadni vagy átsiklani felette, mert a rossz banalitása veszélybe sodorhatja a közösség szabadságát – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Aradon, az október 6-i megemlékezésen.
Nem kell mindig véráldozatot hozni, de a szabadságért mindig, minden korban meg kell harcolni – fejtette ki október 6. üzenetét Kelemen Hunor kedd délután Aradon, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc megtorlásának 177. évfordulóján.
szóljon hozzá!