
Kóstolgatják az ötletet. Több gazdatalálkozón a Szilágysági termék védjegy létrehozása volt a fő téma
Fotó: Partiumigazda.ro
Folyamatban van a Szilágysági termék védjegy létrehozása: a kezdeményezés célja a helyi termelők, illetve a mezőgazdasági, élelmiszeripari és kézműves termékek népszerűsítése, egyúttal a minőség garantálása. A partiumi falugazdász-hálózat Szilágy megyei szakembereit arról kérdeztük, hogy szerintük mekkora az érdeklődés a védjegy iránt, milyen lehetőségeket látnak bevezetésében.
2022. február 20., 08:362022. február 20., 08:36
A Szatmári termék védjegyrendszer mintájára létrehoznák a Szilágysági termék védjegyet, mely a helyi termékek népszerűsítésének fontos eszköze lehet. A jogi procedúrát – mely a védjegy létrehozásának hátterében áll – Szilágyi Róbert, a Szilágy Megyei Tanács RMDSZ-es alelnöke irányítja. A folyamat várhatóan fél évet vesz igénybe, 2022 őszére lehet hivatalos a védjegy.
Sütő Attila falugazdász – aki Kraszna, Szilágyperecsen, Szilágybagos, Kémer, Kárásztelek és Zilah vonzáskörzetéért felelős – a Krónikának felidézte, hogy a közelmúltban három szilágysági helyszínen tartottak gazdafórumot a témában. Kárásztelken 23 érdeklődő vett részt, Szilágykrasznán 33-an, Szilágycsehben pedig 16 résztvevő volt jelen. Igyekeztek ilyen módon elérni az őstermelőket, a kertészeket, hiszen – amint Sütő Attila fogalmazott – talán nekik a legnehezebb olyan áron értékesíteniük az árujukat a piacokon, hogy megtérüljön a befektetett munka és energia. A mezőgazdaságban érdekeltek mellett mindhárom helyszínen kézművesek is érdeklődtek a védjegy iránt.
„Nem akárki társulhat majd. Lesz egy bizottság, amelyik elbírálja, hogy az illető személy termékei megfelelnek-e, hogy a védjeggyel ellátott termékek palettáján szerepelhessenek. Fél évbe biztos bele fog telni, amíg mindent beszerzünk, elintézünk, de reméljük, hogy a karácsonyi vásáron már Szilágysági termékként tudunk megjelenni a közönség előtt” – szögezte le Sütő Attila.
Bálint Rozália, Zsibó, Szilágycseh, Szilágyszeg és Kusaly vonzáskörzetéért felelős falugazdász megkeresésünkre elmondta, hogy viszonylag sokan érdeklődtek az ötlet iránt. Abban a térségben, amelyért Bálint Rozália felel, viszonylag kevés feldolgozott terméket állítanak elő – csak lekvárt és bort –, de véleménye szerint minden érintett vállalkozó csatlakozni fog a projekthez. Eddig egyetlen gyűlést tartottak, amelyen ismertették az ötletet, de a jövőben terveznek még egyet, hogy minél több embert meggyőzzenek a védjegy hasznosságáról. A falugazdász hozzátette:
Ennek szinten tartását időközönkénti ellenőrzésekkel fogják biztosítani.
A védjegyhez tartozik majd logó is, amely helyet kap a rendszerbe bekerülő termékeken. A védjegy segíti majd az értékesítést, akár a külföldi piacokon is, hiszen például a Szatmári termék védjeggyel rendelkező áruk is eljutottak már nyugat-európai piacokra is.
– hangsúlyozta.
Bákai-Dóra Gabriella, Szilágysomlyó, Szilágynagyfalu, Szilágysámson és Sarmaság vonzáskörzetének falugazdásza szerint első körben azt tapasztalták, hogy több ágazatból is érdeklődtek a védjegy kapcsán, például több borász és méhész, de volt olyan is, aki bodzatermesztéssel foglalkozik. Hozzátette, hogy mivel jelenleg több gazdának is problémája van az értékesítéssel, így nyitottak az ilyen jellegű lehetőségek iránt, örülnek bárminek, ami segítséget jelenthet. A termékek értékesítése érdekében majd vásárokat szerveznek a megyében, de a megye- vagy akár az országhatárokon túlra is eljuttatják az árukat – bár sok kistermelőnek egyelőre nincs olyan mennyiségű áruja, hogy szükség legyen a piac jelentős kitágítására.
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
szóljon hozzá!