Marosvásárhely meggyesfalvi városrészében található a téglagyár, ahol évek óta nem állítanak elő már építőanyagot
Fotó: Haáz Vince
Megválik marosvásárhelyi téglagyárától, pontosabban annak 61 ezer négyzetméteres területétől a Kronberger Group. A valamikor jól menő gyártás már évekkel ezelőtt leállt, az épületcsarnokok egy részét lebontották.
2022. április 30., 20:062022. április 30., 20:06
2022. április 30., 20:102022. április 30., 20:10
Egy korszak lezárul a Marosvásárhelyen található téglagyár területének tervezett eladásával. A meggyesfalvinak nevezett városrészben három váltásban zajlott a termelés, a Dózsa György utcán kamionok sorakoztak, azonban ez néhány éve a múlté. A gyár leállása után egyesek még hittek annak újraindításában, egyes csarnokok lebontása viszont előrevetítette azt, ami a közeljövőben bekövetkezhet: ingatlanfejlesztők vásárolhatják meg a 61 ezer négyzetméteres területet.
A cukorgyár helyén „felnövő” Maurer lakópark építésével megdőlt az a hit is, miszerint tömbházat nehéz eladni a városszéli ipari övezetekben. Ebben bízhat a Kronberger Group is, amely a vegyipari kombinát közelében csaknem nettó 3,7 millió (áfástól 4,4 millió) euróért kínálja a 61 ezer négyzetméteres felületét.
A telep mögött fekszik a bánya, amelynek környékét az új városvezetés parkká szeretné alakítani. Ennek érdekében az önkormányzat még 2020-ban bejelentette, hogy átvenné a parlagon heverő 22 hektáros területet. Az egykori lelőhelyen tavak alakultak ki, ezek körül hozná létre külső anyagi forrásból Marosvásárhely legnagyobb parkját Soós Zoltán polgármester. Évekkel ezelőtt Corneliu Grosu, Maros megye akkori prefektusa is más rendeltetést szeretett volna adni a meggyesfalvi ipari egységnek.
A kormánybiztos ideiglenes hulladékteleppé alakította volna a gyár udvarát, kezdeményezése azonban nem nyerte el sem a városlakók, sem az illetékes intézmények tetszését. A „magyar világban”, 1893-ban létesített gyárat 1948-ban államosították, majd a rendszerváltást követően 1998-ban privatizálták. Véglegesen 2012-ben zárta be kapuit.
Kisebb-nagyobb egységek léteztek Segesváron, Dicsőszentmártonban és a térség néhány vidéki településén is. Némelyiken cserepet is gyártottak. A nyárádmenti Jobbágyfalván valamikor a 2000-es évek elején került lakat a téglagyár kapujára, miután a magánosítást követően többször is gazdát váltott. A mintegy 60–80 helybéli és környékbelinek munkát adó vállalat közel háromhektáros területen feküdt.
–mondta el lapunknak Balogh István, Csíkfalva polgármestere.
Ugyanaz volt a sorsa a húsz kilométerrel odébb, a Kis-Küküllő völgyében lévő havadtői gyárnak is. Gyulakuta község elöljárója, Varga József tizenegy évvel ezelőtt költözött vissza szülőfalujába, mint mondja, ő már bezárva találta az egykoron közel félszáz munkásnak kenyeret biztosító gyárat. Lassacskán húsz esztendeje annak, hogy téglát vetettek a faluban.
A gyár területe nem érdekli az önkormányzatot, a gyulakutaiak sokkal inkább az egykori, szintén bezárt hőerőmű jóval nagyobb és értékesebb telkét szeretnék megszerezni. „Bár a Marosból termelnek ki kavicsot és homokot, a megyében már szinte semmiféle építőanyagot nem gyártanak. Alapanyag lenne, csak a modern technológia hiányzik” – vélekedett Gogolák Zsolt, akinek tervező és kivitelező cége az építőipar egyik fontos pillérének számít.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!