2007. szeptember 05., 00:002007. szeptember 05., 00:00
Corneliu Câmpeanu, a sepsiszentgyörgyi rendőrség parancsnoka tegnap kijelentette: hamarosan elkészítenek egy erre vonatkozó határozattervezetet, amelyet átadnak valamennyi helyi tanácsnak. Az elmúlt időszakban több Kovászna megyei településen is kisebb verekedések törtek ki a terményeiket védő helybéliek és a tolvajok között. A rendőrség „Apáca-szindrómának” nevezi a jelenséget, amely azt követően robbant ki, hogy a Brassó megyei településen a magyar nemzetiségű lakosok összeverekedtek a község határában rendszeresen garázdálkodó romákkal. Mint arról beszámoltunk, az augusztus 21-i összetűzés négy ember sérülésével végződött.
Őrzés helyett megelőzés
A Kovászna megyei polgármesterek hétfői találkozóján több elöljáró is elpanaszolta, hogy romák garázdálkodnak a földjeiken, és a rendőrség nem lép fel kellő hatékonysággal a lopások megfékezéséért és a lappangó feszültségek megszüntetéséért. A bírálatra válaszolva Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnok-helyettese elmondta: tudomásuk van a jelenségről, ezért akciótervet állítottak össze a csendőrséggel. A rendőrtiszt ugyanakkor visszautasította a polgármesterek vádját, miszerint a települések rendőrei nem nyújtanának segítséget a gazdáknak. Pontosította, a rendőrség feladata nem az őrzés, hanem a megelőzés.
Stoenescu felhívta a figyelmet arra, hogy a januárban életbe lépett, 2007/9-es számú, a vagyonvédelemre vonatkozó törvény alapján az önkormányzatok kötelessége lenne megszervezni a mezőgazdasági területek őrzését. Akciótervet kellene készíteniük a rendőrség jóváhagyásával, amelynek alapján meg tudnák szervezni a közös védelmet. „Kovászna megyében eddig egyetlen önkormányzat sem szervezte meg a mezőgazdasági területek védelmét. Bár emiatt megbírságolhatnánk a polgármestereket, nem tesszük, mert úgysem vezetne eredményre” – panaszolta a rendőrtiszt. Hozzátette, felszólították minden település őrsparancsnokát, hogy naponta tartsák a kapcsolatot, és működjenek együtt az elöljárókkal.
A Kovászna megyei rendőrség adatai szerint augusztusban összesen 50 bűnvádi eljárást indítottak 77 terménytolvaj ellen, akik 12 655 lej értékben károsították meg a gazdákat. Elkoboztak mintegy félszáz szekeret is, mivel elmondásuk szerint szállítóeszköz hiányában a tolvajok nem tudják megismételni tettüket. A rendőrök közölték, eddig többek között Kézdiszentléleken, Gidófalván és Sepsiillyefalván voltak verekedések a gazdák és a tolvajok között. Silviu Stoenescu elpanaszolta, hiába indítanak bűnvádi eljárásokat a terménytolvajok ellen, a törvényszék nem véglegesíti az eljárást, arra hivatkozva, hogy túl kicsi a tolvajok által okozott kár értéke, és azok nem jelentenek veszélyt a társadalomra.
Segítség nélkül maradt járőrök
A polgármesterek ugyanakkor a rendőrséget okolják a történtekért. Bács Márton Csaba, Sepsibükszád polgármestere szerint a község határában 6000 hektáron van termés, és két rendőr nem tudja kellőképpen felügyelni a földeket, ezért kérte, hogy újabb rendőröket küldjenek a faluba. Hozzátette, a romák leginkább a burgonyát, cukorrépát és szénát lopják. Berde József gidófalvi polgármester arra panaszkodott, hogy a település rendőrei nem segítik azt a tíz helybéliből álló járőrcsoportot, akik éjszakánként a földeket próbálják őrizni. „Rendőreinket főként a közeli országúton zajló közlekedés felügyeletére utasítják, így előfordult, hogy a tolvajok veréssel fenyegették a járőröket, és nem volt, aki segítségükre siessen” – számolt be a polgármester. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere azt rótta fel a rendőrségnek, hogy nem felügyelik eléggé hatékonyan a szekeres közlekedést: bár tanácshatározatban szögezték le, hogy milyen útvonalakon közlekedhetnek szekerek, de azt nem tartják be. „Esténként Előpatak felől egész sor szekér érkezik a megyeszékhelyre, és a rendőrök nem ellenőrzik őket” – szögezte le Albert Álmos.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.