Fotó: Krónika
Fotó: Máthé Éva
A nemzetközi bíróság egyrészt az anyagi károk megtérítésére, másrészt az etnikum közötti kapcsolatok enyhítésére szolgáló tréningsorozat megtartására kötelezte a román államot.
„Három év telt el a hadrévi romák ügyében született döntés meghozatalától, azóta a kormány csak húzza az időt, majd év vége felé kiutal egy-egy kisebb összeget, amit december 31-éig el sem lehet költeni. A Kászonokban történt gyújtogatások ügyében 2007-ben született meg a strasbourgi ítélet, azóta egyetlen fillérrel sem kárpótolták a roma családokat” – sorolta panaszait lapunknak Haller István. „A kormány halogató gesztusának rendkívül negatív üzenete van. Ezzel minden állampolgárát megfosztja attól az utolsó reménytől, amelyet a strasbourgi emberjogi bíróság ítélete jelent” – sommázta.
A CNCD tagja, aki évekkel ezelőtt a marosvásárhelyi Pro Európa Liga emberjogvédelmi irodájának vezetőjeként személyesen foglalkozott a három cigányellenes üggyel, azt fájlalja a legjobban, hogy a hazai hatóságok a nemzetközi megfigyelőknek is szemrebbenés nélkül hazudnak. „Azért nem kezdtem el éhségsztrájkomat szeptember első napján, mert azzal hitegettek, hogy hamarosan folyósítják a romaprogramokra előírt pénzösszeget. Mi több, szeptember 9-én, az ENSZ bukaresti képviseletén tartott rendezvényen a kormány képviselői a külföldi diplomatáknak is elmondták, készen állnak a roma-program folytatására. Azóta sem történt semmi. Utólag derült ki, a kabinetnek egyetlen olyan irodája vagy embere sincs, aki felelne a strasbourgi ítéletek végrehajtásáért” – méltatlankodott. Haller szerint ha a kabinet holnap folyósítaná a hadrévi romák felgyújtott házainak újjáépítésére szánt pénzt, akkor is késő lenne, mert nemsokára beáll a hideg idő. A bíróság döntése szerint a házak újjáépítésén kívül Bukarest köteles a diszkrimináció megelőzését szolgáló tréningek szervezéséről, az infrastruktúra javításáról és a romáknak szánt munkahelyek megteremtéséről is gondoskodni. Míg Hadréven már tartottak a rendőröknek, ügyészeknek és törvénybíróknak néhány szemináriumot, a Kászonokban semmi nem történt.
Kérdésünkre, hogy meddig szándékszik éhségsztrájkolni, Haller elmondta, tiltakozásának két lépés vethet véget. „A kormány vagy lehetővé teszi a programok beindítását, illetve folytatását, vagy az Európa Tanács megbünteti a Tăriceanu-kabinetet az ítélet semmibevétele miatt” – mondta. Hozzátette: reméli, mindkét lépésre sor kerül, de ha Románia mégsem hajlandó végrehajtani az emberjogi bíróság ítéletét, akár uniós tagságát is elveszítheti.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Látogatottsági adatok