
Szorosabbra fűzi az együttműködést a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és az RMDSZ: a két szervezet egy közös Kárpát-medencei program kidolgozásáról és végrehajtásáról zárt ajtók mögött tárgyalt csütörtökön Kolozsváron, a szövetség elnöki hivatalában. A megbeszélésről kiadott RMDSZ-közlemény szerint Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az elmúlt év eredményeiről, valamint a 2013-as év kihívásairól tájékoztatta az MSZP küldöttségét, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke pedig pártja új alapokra helyezett nemzetpolitikai programját ismertette. Az RMDSZ azt közölte, hogy a szövetség szaktestületei a következő időszakban részletesen elemzik az MSZP nemzetpolitikai programját. Az MSZP közleményében arról tájékoztatott, hogy „a felek kölcsönös megállapodásokat is kötöttek”, a két szervezet közötti egyezmények célja egy közös Kárpát-medencei program kidolgozása és végrehajtása.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára elmondta: abban állapodtak meg, hogy szakpolitikai kérdésekben megosztják egymással tapasztalataikat, átadják egymásnak a két párt műhelyeiben készült tanulmányokat.
Török Zsolt, az MSZP szóvivője az MTI-nek nyilatkozva elmondta: szóbeli megállapodások születtek arról, hogy mindkét fél a saját pártcsaládjában próbálja előmozdítani a magyarság ügyeit, valamint arról, hogy a román–magyar határ menti régióban segítik egymást annak érdekében, hogy hatékonyabban hívhassák le az Európai Unió forrásait. Mesterházy Attila csütörtökön a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemre is ellátogatott, ahol az intézmény rektorával és professzoraival folytatott megbeszélést. A szocialista párt közleménye szerint a megbeszélésen az erdélyi magyar oktatás fejlesztése, a jövőbeni szorosabb együttműködés feltételeinek kialakítása, valamint konkrét képzési lehetőségeken túl a magyar felsőoktatás jelenlegi helyzete került szóba.
Ezt megelőzően szerdán Kolozsváron együttműködési megállapodást írt alá az RMDSZ által alapított Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Magyar Szocialista Párt (MSZP) Táncsics Mihály Alapítványa is. A felek megállapodtak abban, hogy közös rendezvényeket, konferenciákat, találkozókat szerveznek különös tekintettel az oktatás, a tudomány és a kultúra területére. A felek vállalták, hogy létrehoznak és működtetnek egy olyan tudományos szellemi műhelyt, amelynek keretében egyes tudományterületek elismert szakemberei külhoni magyar fórumokon tartanak előadásokat.
Támogatják a magyar kulturális élet kiválóságainak határon túli fellépéseit, és szorgalmazzák az Európai Parlamentben működő frakcióközi nemzeti kisebbségi csoport munkájának határon túli bemutatását. Különben Markó Béla volt RMDSZ-elnök által a Kós Károly Akadémia Alapítvány vezetőjeként Szabó Vilmos MSZP-és országgyűlési képviselővel, a szocialisták Táncsics Mihály Alapítványának elnökével aláírt megállapodás kiterjed a nagyváradi Riport Kiadó, illetve az Erdélyi Riport hetilap támogatására is.
Markó Béla, az alapítvány elnöke az aláírást követően kifejtette, fontosnak tartja, hogy a magyarságot érintő kérdésekben, nemzetpolitikai ügyekben, kisebbségpolitikai és emberjogi kérdésekben, de kulturális, oktatási problémákkal kapcsolatban is a két alapítvány együtt kíván működni. – Ezt a lényeges első lépések egyikének tartom, mert úgy gondolom, hogy ezek közös gondjaink, és fontos, ha ezek megoldása érdekében megteremtjük az együttműködés eszközeit és lehetőségeit – mutatott rá Markó Béla. Szabó Vilmos, a Táncsics Mihály Alapítvány elnöke elmondta: amellett, hogy az azonos politikai családhoz tartozó pártalapítványokkal kiépítették kapcsolataikat, úgy gondolták, a Táncsics Mihály Alapítvány a nemzetpolitikai kérdések szolgálója is lehet. Ezért keresték a partnerséget a Kós Károly Akadémia Alapítvánnyal.
Egyébként az MSZP vezetői erdélyi látogatásukkal az RMDSZ meghívásának tettek eleget, a szocialista párt kolozsvári elnökségi ülésén a szövetség számos vezető tisztségviselője – közöttük Borbély László politikai alelnök – is részt vett. Noha a párt vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a kincses városban elfogadott új nemzetstratégiai programjuk „a határon túli magyar szervezetekkel, elsősorban az RMDSZ tisztségviselőivel” való egyeztetés során jött létre, értesüléseink szerint a szocialisták az RMDSZ-en kívül más erdélyi magyar politikai alakulattal nem tárgyaltak a témában.
Mesterházy Attila pártelnök az elnökségi ülést követő szerda esti fórumon elmondta: a párbeszéden alapuló stratégia a határon túli is új fejezetet nyit a magyar baloldal életében. Beszélt arról, hogy a szocialisták, ha ismét kormányra kerülnek, támogatják a határon túli magyarság céljait, illetve segítik a szülőföldön való boldogulást. A pártelnök meggyőződése szerint a jószomszédi politika is a határon túli magyar érdekképviseletet segíti.
Mesterházy a program néhány pontját külön is kiemelte. Egyebek mellett tíz évre szóló Kárpát-medencei stratégiát kívánnak kidolgozni. Emellett újraindítanák, és a többi szomszédos országra is kiterjesztenék a közös kormányülések gyakorlatát, támogatnák a határon túli oktatást, kultúrát, örökségvédelmet, pályázati alapokra helyeznék a támogatási rendszert, a döntéshozatalba pedig bevonnák a határon túli szervezeteket is.
Az MSZP képviselete csütörtön délután Nagyváradon találkozott az RMDSZ Bihar megyei és nagyváradi vezetőivel, majd ellátogatott a bazilikába.
A Fidesz szerint a szocialisták már a határon túli magyar településeket is képmutatással és gyűlöletkeltéssel akarják elárasztani. Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében azt írta, ugyanaz a Ron Werber (az MSZP külföldi kampánytanácsadója – szerk. megj.), aki a külhoni magyarok elleni szocialista gyűlöletkampányt kieszelte, most szavazatokért küldte kuncsorogni az MSZP elnökét. „Bocsánatkérést színlelnek, itthon listázzák és románozzák az erdélyi magyarokat” – tette hozzá.
A közlemény utal arra, hogy Földesi Norbert, az MSZP miskolci önkormányzati frakcióvezetője szerdán kijelentette, egyre nagyobb számban kapnak vezetői posztot az Erdélyből áttelepült magyarok. A szocialista tanácsos leszögezi: arra kívánta felhívni a figyelmet, hogy a partiumi származású Kriza Ákos (Fidesz–KDNP) polgármestersége óta egyre több partiumi, erdélyi származású ember kap vezetői állást a polgármesteri hivatalban, a város cégeiben, intézményeiben.
Kriza Ákos megalázónak és gusztustalannak nevezte azt a módszert, ahogy a miskolci szocialisták saját városuk lakóit immáron évek óta félrevezetik. Úgy fogalmazott: a városvezetés sorozatosan kapja azt a vádat, hogy erdélyi származású magyarokat hoznak „helyzetbe Miskolcon, akiket egyébként a szocialisták következetesen románoknak neveznek”.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.