A világosi ártézi kútnál helybéliek és kirándulók egyaránt megtöltik palackjaikat
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Egyrészt az egyre szélesebb körben terjedő egészségtudatosság, másrészt az áremelkedések miatt mind többen részesítik előnyben az ártézi kutak vizét a kereskedelemben kapható palackozott ásványvizekkel szemben. Arad megyében 50 ártézi közkút található, ezek közül 16-nak a vize ajánlott fogyasztásra, és van, aki nemcsak issza a mélyfúrású vizet, hanem azzal is főz.
2025. április 12., 18:332025. április 12., 18:33
Az Arad megyében található, bárki számára elérhető ártézi kutak némelyike szénsavas, így mindenki kedvére válogathat a szabadon és ingyen tölthető forrásvizek közül. Egyesek előtt – főleg hétvégenként – sorok torlódnak fel, mert nemcsak egy-egy település lakói, hanem a környéken élők is „rákaptak az ízére”, és rendszeresen járulnak a forrásokhoz demizsonokkal, palackokkal, hogy akár egy hétre való mennyiséget hazavigyenek.
Megyeszerte 50 közkút található, amelyeket a közegészségügyi igazgatóság (DSP) időközönként bevizsgál, de a területileg illetékes önkormányzatoknak is kötelező évente legalább egy laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetniük. A DSP azt közölte az Agerpres hírügynökséggel, hogy 2024-ben
a többinek viszont különböző paraméterei nem feleltek meg az előírásoknak: vagy túl sok baktériumot tartalmaztak, vagy valamelyik ásványi anyag túl nagy koncentrációban fordult elő a mintában.
A legismertebb és legkeresettebb forrásvizek
de Pécskán is sokan a köztéri kút vizét fogyasztják.
A világosi forrás a község központjában található, az egykori Bohus-kastély (ma Slavici–Monția-múzeum) mellett, és tőle nem messze magasodik Bohusné Szögyény Antónia szobra, akinek többek között a kút fúrása is köszönhető (ezt emléktábla is hirdeti). Báró Bohus János felesége a románság körében is köztiszteletnek örvendett, hiszen a nemesi család az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése után elsőként szabadította fel a jobbágyokat, a mocsaras vidék lecsapolásával termőföldet biztosítottak a helyi parasztságnak, Szögyény Antónia kisdedóvót létesített, és segítette a forradalomban özvegyen, árván maradottakat. (Görgey Artúr unokatestvére volt, így Bohusék kastélyában zajlottak a világosi fegyverletételi tárgyalások a honvédtábornok és az osztrák császár által segítségül hívott orosz cári sereg vezérei között 1849 augusztusában.)
Bohusné Szögyény Antónia szobra Világoson
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Valentin Bot világosi polgármester az Agerpresnek elmondta, hogy a környékbeliek által nagy számban keresett kutat 2014-ben felújította az önkormányzat. Az Aradtól 25 kilométerre lévő Világosra a megyeszékhelyről is sokan kimennek ivóvízért. „Nagyon jó minőségű, nincs benne mészkőlerakódás, ezért főleg kávéfőzésre használjuk, mert nem vízköves, ami tönkre tenné a gépet” – mondta egy aradi férfi. A tágas parkolóban sok autó elfér; egy nyugdíjas házaspár szombatonként tíz, egyenként ötliteres palackkal érkezik. „Főzéshez is ezt használjuk, a bab például sokkal hamarabb megfő a forrásvízben” – árulta el sorban állás közben a házaspár hölgy tagja.
A Világos feletti feredői (Feredeu) ortodox kolostor területén is található egy forrás, a sziklafalból kivezetett csurgón folyó vízért azonban kevesen merészkednek fel a gépjárművel is meredeknek számító úton. Vannak azonban olyanok, akik esküsznek rá, hogy befőzéshez – de még pálinkafőzéshez is – annál jobb víz nincs.
Egy gyoroki férfi azt mondta, hogy a kereskedelemben kapható palackozott víz drágulása és a betétdíj bevezetése miatt döntöttek úgy, hogy ezentúl forrásvizet isznak. „Ráadásul sokkal jobb, mint ami a boltban kapható. Ez természetes módon, a sziklarétegeken tisztul meg” – tette hozzá.
Az Aradtól 30 kilométerre keletre, a Maros mentén fekvő Lippa többek között a természetes módon szénsavval dúsított forrásvizéről híres. A városhoz tartozó Lippafüreden (Băile Lipova) 1900-ban kezdték meg a több forrásból feltörő ásványvíz palackozását, 1928-ban egy bukaresti nemzetközi kiállításon aranyérmet nyert, és a román királyi ház beszállítója lett a „Lippai borvíz” („Borvizul de Lipova”) üzeme.
A lippafüredi kempinggel szemben található forrás azonban nem mindig „ad vizet”, vagy olykor alacsony nyomással folyik a vascsőből. Florin Pera, a helyi érdekeltségű turisztikai településnek nyilvánított Lippa polgármestere ezt azzal magyarázta, hogy a palackozóüzem a termelési kapacitástól függően szabályozza a szabadon tölthető forrás hozamát.
A lippai borvízforrás hozama a palackozóüzem termelésétől függ
Fotó: Marian Buga/Agerpres
„Ha nagyobb megrendelést kell teljesíteniük, akkor elzárják a csapot. Ezért meg is csappant a látogatók száma a forrásnál, nem lehet tudni előre, mikor folyik, mikor nem” – nyilatkozta az Agerpresnek.
Kisjenő (Chișineu-Criș) központjában, a városháza szomszédságában is található egy közkút, amelyet a helybeliek és a Fehér-Körös menti település vonzáskörzetében élők vagy az átutazók is előszeretettel keresnek fel. A mélyfúrású kút száz éve „ontja magából” a vizet, az önkormányzat pedig tíz évvel ezelőtt felújította a forrás környezetét.
Ártézi kút Kisjenő központjában
Fotó: Facebook/Kisjenő Polgármesteri Hivatala
A többségében magyarok lakta Kisiratoson 2008-ban építették ki az ivóvízvezetékhálózatot, ezzel együtt pedig köztéri kutakat szereltek fel, amelyekből bárki szabadon csapolhat vizet magának, de van hagyományos pumpás ártézi kút is a falu központjában.
Az egyik leghíresebb – kénes összetétele és ebből fakadó émelyítő szaga miatt is – az Apatelkén (Mocrea), a főút mellett lévő borvízforrás. A közigazgatásilag Borosjenőhöz (Ineu) tartozó Apatelkén a két világháború között fedezték fel a forrást, amely fölé a helyi hatóságok 1979-ben építettek kis pavilont.
Apatalekén naponta akár kétszázan is megállnak vízért
Fotó: Marian Buga/Agerpres
Hétvégenként hosszú sorokban állnak az emberek, demizsonokkal, flakonokkal a kezükben, hogy azokat megtöltsék a gyógyhatásúnak tartott vízzel.
„Becsléseink szerint naponta kétszázan is megállnak a kútnál vízért. Főleg gyomorbántalmakra fogyasztják, de kúraszerűen alkalmazva jó cukorbetegség, húgyúti megtebegedések, epekő esetén is” – mondta Călin Abrudan borosjenői polgármester az Agerpresnek.
Tavaly júliusban Antal Péter pécskai polgármester a közösségi oldalán adta hírül, hogy a többször is felújított Momák- (Momac-) kutat teljesen átépítették, és a közegészségügyi igazgatóság által végzett laboratóriumi vizsgálatok alapján a vize iható, „amit a naponta ide járó több száz pécskai is jól tud.”
Antal Péter pécskai polgármester mindenkinek ajánlja a Momák-kút vizét
Fotó: Facebook/Antal Péter
A város egyik nevezetességének számító kutat 1897-ben fúrták, és a legenda szerint, aki a vizéből iszik, visszatér Pécskára – írta akkor a polgármester. Még ha a szerkezet modern is, a forrás ugyanaz – tette hozzá.
Nagy István nyugalmazott fizikatanár, a helytörténtettel is foglalkozó pécskai művelődésszervező ezt azzal egészítette ki, hogy a Momák Flóris (Florian Momac) akkori románpécskai jegyző által kialakított kúttól 15 méterre fúrták az új kutat, csak a vízvevő felépítmény a régi. A korábbi kútba beszivárgott a talajvíz, amiért a közegészségügyi hatóság bezáratta, ezért volt szükség új kút fúrására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!