
2012. szeptember 21., 08:102012. szeptember 21., 08:10
A szép idő mellett viszont jócskán hozzájárul a növekedéshez az a tény is, hogy a térség önkormányzatai, illetve vendéglátósai egyre inkább felismerték a fejlesztések fontosságát. A turisták így azt tapasztalják, hogy egyre jobbak az utak, s egyre több a különleges vagy éppen exkluzív ajánlat, amelyeknek köszönhetően visszatérnek, illetve másoknak is ajánlják.
Elégetten nyilatkozott a Székelyföldön tapasztaltakról a Krónika kérdésére egy, a régióba évente visszatérő, nagyváradi turista. Mint hangsúlyozta, a fejlődés szemmel látható. „Már az nagyon fontos, hogy a Székelyföldre nyugati irányból vezető utak mellett immár a régiót észak-déli irányban átszelő, a vidéket Brassóval összekötő útszakaszt is felújították, így sokkal gyorsabban el lehet jutni a Hargita és Kovászna megyei turistalátványosságokhoz, és az autó épségéért sem kell aggódni” – ecsetelte, megjegyezve ugyanakkor, hogy ez csupán a főutakra érvényes, a mellékutak minősége gyakran hagy kívánnivalót maga után.
Hozzátette: a szolgáltatások színvonalára is kevesebb panasz lehet, mint korábban: a vendéglátóhelyek kínálata és felszereltsége megegyezik a hasonló partiumi vagy a magyarországi létesítményekével. „Azt ugyanakkor megtapasztaltam, hogy a turisták által sűrűbben látogatott vidékeken – a Sóvidéken, főként Parajdon, illetve Korondon – az amúgy jó színvonalú vendéglátó-ipari egységek igyekeznek kihasználni a lehetőségeket, és „lehúzós” árakat alkalmaznak, ami egy átlagos turista pénztárcája számára megterhelő.
A nem ennyire látogatott helyeken viszont kedvező árfekvést tapasztaltunk – például Farkaslakán vagy Csíkrákoson semmivel sem volt kevésbé vendégcsalogató a vendéglők vagy fogadók külseje, az étlap sem volt szegényesebb, és a felszolgált ételek is nagyon finomak voltak, viszont jóval barátibb árakat alkalmaznak” – összegzett.
„Jó nyár volt, az időjárás kedvezett a turizmusnak” – mondta el a Krónika megkeresésére György Piroska, a csíkszeredai polgármesteri hivatal keretében működő Csík-Infó vezetője. Mint részletezte: a kulturális programok a város vonzerejét növelték, míg a kalandpark a közeli Hargitafürdőre csábította a vendégeket. A szakember hangsúlyozta, arra ösztönzik a Csíkszeredában és környékén tevékenykedő szállásadókat, hogy csatlakozzanak a Székelyföld Virtuális Útlevél programhoz, a régió turisztikai ajánlatait és szálláslehetőségeit bemutató internetes portálról az adatokat okostelefonokra is letölthetik az érdeklődő turisták.
Várakozáson felüli jó szezont zártak a háromszéki vendéglátók is – tudtuk meg Daragus Attilától, az Antrec faluturisztikai egyesület országos alelnökétől, aki a Bálványost is magába foglaló Torja község polgármestere. Mint lapunknak elmondta, augusztusban és szeptember első felében 100 százalékos lefedettség volt a háromszéki panziókban.
„A nyári szezon akadozva indult, megrémültünk, mert szinte egyáltalán nem voltak foglalások, de mégis beindult a forgalom. Valószínű, a turisták már nem tartják szükségesnek, hogy előre lefoglalják a szálláshelyet, hiszen bőséges a kínálat, van miből válogatni” – részletezte Daragus. Hozzátette: az ágazatban viszonylag nagy a konkurencia, ezért rugalmasak az árak, háromcsillagos szállodában már 100 lejért lehet egy szobát foglalni reggelivel.
Ahhoz pedig, hogy a nyár rosszul indult, de aztán nagyon jól alakult, elmondása szerint több tényező is hozzájárult, például a Földközi-tenger környékén sok volt a bizonytalanság, aztán drágult az üzemanyag, ezért a hazai turisták nem vállalkoztak hosszabb utakra. A turisztikai szakember szerint ugyanakkor míg a kánikula ártott a mezőgazdaságnak, segített a turizmusnak: a nagyvárosokból vagy a déli megyékből a hegyvidékre menekültek a hatalmas hőség elől, ez pedig fellendítette a forgalmat.
Kérdésünkre Daragus Attila elmondta, megkezdődtek a szilveszteri foglalások, ám a csomagokat még nem állították össze a szolgáltatók, kivárnak, mert még drágulhat az élelmiszer, a gáz és az üzemanyag, és azt sem tudják, hogy lejben vagy euróban hirdessék meg az áraikat. Az októberi turisztikai vásárra valószínű öszszeáll a szilveszteri kínálat, vallja a szakember.
A Kelet-Európa Svájcává válást évekkel ezelőtt zászlajára tűző Székelyföldön pedig maximális intenzitással folynak jelenleg is a fejlesztések. Kovászna fürdővárosban például több beruházás is folyamatban van, amelyek után újabbak jönnek. „Mintegy 5 százalékos növekedés tapasztalható az idegenforgalomban a tavalyhoz képest Kovásznán” – mondta el megkeresésünkre Lőrincz Zsigmond, a fürdőváros polgármestere.
Az elöljáró hangsúlyozta, továbbra is a romániai, gyógykezelésre érkező vendégek keresik inkább Kovásznát, a folyamatban levő fejlesztésekkel ezen szeretnének változtatni, bővítenék ugyanis a városba érkezők körét. „Arra összpontosítunk, hogy teljesen rendbe tegyük az infrastruktúrát, reményeink szerint két év múlva olyan állapotban lesznek az útjaink, hogy nagy erőbedobással népszerűsíthetjük a turisztikai és a gyógykezelési lehetőségeket külföldön is” – fejtette ki a polgármester.
Ugyanakkor emlékeztetett, hogy augusztusban átadták a teljesen felújított, Kovászna és Kézdivásárhely közötti 121-es megyei utat, az ország északi és északkeleti részéről érkezők ezen közelítik meg Kovásznát. Még a Réty és Kovászna közötti utat kell korszerűsíteni.
A város a Regionális Operatív Program keretén belül nyert támogatást a gyógyturizmus népszerűsítésére, terveik szerint nemcsak a szállodákat, panziókat, hanem a kiadó szobákat is hirdeti majd. A turisztikai iroda által működtetett honlapon fényképpel mutatják be a szálláshelyeket is, az elképzelés szerint olyan széles körű tájékoztatást nyújtanak, hogy a vendég már otthon, indulás előtt pontosan tudja, hol és milyen körülmények között fog lakni, hol kapja a gyógykezelést, és hol étkezik. Több kategóriás csomagot állítanak össze, hogy a szerényebb jövedelmű nyugdíjasok is találjanak kínálatot, de lesz középkategóriás és luxusajánlat is.
Az élményfürdő különböző műszaki okok miatt késlekedő átadásától várja a tusnádfürdői turizmus fellendülését Albert Tibor, a Hargita megyei fürdőváros polgármestere is. Egyébként idén itt is a háromszékihez hasonló idényről számoltak be a Krónikának. Az elöljáró megkeresésünkre úgy értékelte, hogy augusztusban és szeptember elején fellendült a forgalom a fürdővárosban, a nyár elején azonban kevesebb volt a vendég.
„Lerövidült a szezon, ez elsősorban a pénzhiánnyal magyarázható” – véli Albert Tibor, aki szerint sokat lendítene Tusnárdfürdő látogatottságán, ha sikerül újraindítani a strandot és megnyitni az élményfürdőt. A szabadtéri fürdőt működtető cég ugyanis csődbe jutott, és még nem sikerült más vállalkozónak kiadni a létesítményt. A wellness-központ átadása pedig azért késik, mert a tervezett megnyitás előtt derült ki, hogy Németországból még különleges vízpumpákat kell rendelniük. Kilencven nap alatt gyártják le a speciális pumpákat, melyek a termálvíz hőmérsékletét megbírják, mondta Albert Tibor, aki abban bízik, hogy néhány héten belül beindítják a próbaüzemet.
Mint arról korábban írtunk, az élményfürdő a város tulajdonában van, a hozzávetőleg 5 millió eurós, tehát több mint 22 millió lejes beruházásból 400 ezer lej az önkormányzat önrésze, a fejlesztés 98 százalékát a turisztikai minisztérium finanszírozta. A központban öt medence, több szauna, mofetta, sószoba és masszázsszalon van.
Amint arról beszámoltunk, szintén a fürdőzési lehetőségek korszerűsítésétől várják a főként a sóbánya népszerűségéből élő Parajd idegenforgalmának a fellendülését is. Szovátán pedig szintén kezdenek látszani a beruházások eredményei, mint augusztus végén a Fürdővállalat Rt. vezérigazgatója, Fülöp Nagy János lapunknak elmondta, az utóbbi évtizedek egyik legjobb nyári idényét zárják.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.