A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által működtetett oktatási programokba egyre több gyerek, fiatal bekapcsolódik
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
A Bákó megyei településeken zajló magyar oktatási programba bekapcsolódó óvónőket és tanítónőket keres a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ). Hegyeli Attila, a szervezet oktatási koordinátora arról beszélt a Krónikának, hogy az óvodásoktól egyetemistákig minden korosztályt megcélzó program egyre sikeresebbnek bizonyul, mind több gyerek és fiatal kapcsolódik be ebbe az oktatási formába.
2024. július 18., 18:362024. július 18., 18:36
Magyar óvónőket és tanítónőket toboroz a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSSZ): a vállalkozó szellemű pedagógusoknak a román tannyelvű iskolákba, óvodákba járó gyerekeket kellene oktatniuk a szövetség által működtetett,
Lészpedre, Diószénre, Csíkfaluba, Gorzafalvára, Klézsére és Somoskára.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Jelenleg 35 Bákó megyei faluban működteti a szövetség a magyar oktatási programot, és falvanként 15 és 100 között mozog azoknak a gyerekeknek a száma, akik bekapcsolódnak. „Ez a szám növekedni látszik: míg tavaly 1800 tanítványt számoltunk – óvodástól egyetemistákig –, addig idénre 1950-en vannak olyanok, akik rendszeresen járnak a magyar oktatási programokra.
– fejtette ki Hegyeli Attila.
Hegyeli Attila, az oktatási program koordinátora: míg tavaly 1800 tanítványt számoltunk – óvodástól egyetemistákig –, addig idén 1950-en járnak rendszeresen a magyar oktatási programokra
Fotó: Hegyeli Attila/ facebook
Egyébként a magyar oktatási program része az étkeztetés is valamennyi helyszínen: az állami, román nyelvű iskolából a magyar házakba érkeznek a gyerekek, ahol meleg ebédet kapnak. A magyar óvónőket és tanítókat hat Bákó megyei településre keresik jelenleg, és augusztus közepéig jelentkezhetnek, de „minél előbb jelentkeznek, annál jobb” – hívta fel a figyelmet az oktatási koordinátor.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
„Ha vizsgára készülsz és már ismered az állami oktatási rendszert előnyeivel és hátrányaival együtt, gondolkodj el, gyere, próbálj ki valami mást is! Ha mindig is tanító szerettél volna lenni és még egy kevés kell az okleveledhez, akkor is ideális megoldás: bennünket főleg a pedagóguslélek érdekel, nem annyira a végzettséged!” – írta a közösségi oldalon posztolt felhívásában Hegyeli Attila.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Amint a programkoordinátor a Krónikának elmagyarázta,
„A szövetség által működtett Magyar Házakban kell tanítani, tehát nem állami, iskolai keretek között. Ez az állás ideális fiatal, pályakezdő pedagógusok, vagy olyanok számára, akik még nem rendelkeznek családdal, kisgyerekkel. Azt tapasztaljuk, hogy ha valakinek otthon mondjuk már két gyereke van, akkor családostul idejönni, ideköltözni nehezebb” – mutatott rá az oktatási koordinátor.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
A pedagógusokat a MCSSZ alkalmazza, a jelentkezőkkel egyéves szerződést kötnek: szeptember 1-től szeptember 1-ig, amit aztán természetesen örömmel meghosszabbítanak, hogyha mindenki egyetért ezzel a következő év végén.
Tehát ahogy ő jónak látja ezeket a délutáni foglalkozásokat, úgy osztja be. Általában az történik, hogy óvodások, kisiskolások és 5-8 osztályosok jönnek a magyar programokra” – magyarázta Hegyeli Attila.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Különben a program úgy működik, hogy mondjuk 12-kor elengedik az iskolából a nulladikosokat, ők elmennek a Magyar Házba, és majd amikor az első, második, harmadik, negyedik osztályosokat is elengedik a tanintézetből, akkor az elemistáknak közösen tartják a foglalkozást a Magyar Házban. Amire ők végeznek, arra már az 5-8 osztályosok is végeznek a suliban, így aztán kettőkor ők érkeznek.
– ismertette a koordinátor.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
A pedagógusokat toborzó felhívásban az is szerepel, hogy „ha hiszel abban, hogy az értékeket át kell menteni a jövőnek, akkor ez neked szól! A jó szándék önmagában kevés lesz, a személyes varázsod az, amivel meg tudod fogni a gyereket, a közösséget” – olvasható a toborzó szövegben. A szövetség munkatársai rámutatnak, a jelentkezőnek kell tudnia csapatban dolgozni, gondolkodni és együttműködni, jó, ha empatikus és kreatív és van humora.
Egyébként a júniusi helyhatósági választáson először lett magyar polgármester Bákó megyei településen: Gál Alina, Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere mindössze 28 éves. Bukarestben és Londonban tanult, de hazament a szülőföldjére, amelyért tenni akar – nyilatkozta a választásokat követően a Krónikának.
Nyári programokat is szervez a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Hegyeli Attila korábban a Krónikának rámutatott, a magyarok számának növekedése
Azok, akik a Csángóföldön magyarnak vallották magukat, egyszersmind római katolikus vallásukat is vállalták a népszámláláson. „Ez korábban is így volt: a moldvai csángók vallási identitása mindig nagyon erős volt, és az is maradt, ebben nincs változás. A vallást és nemzetiséget viszont ők nem kötötték össze, és most sem kötik össze, nem gondolják azt, hogy aki katolikus, az magyar”– fejtette ki az oktatási programok koordinátora.
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége 1990 októberében alakult Sepsiszentgyörgyön. Alapszabályzata szerint a szervezet célja a közösség képviselete és érdekeinek védelme. Tevékenysége ezért az identitástudat és az összetartozás erősítése, az örökölt nyelvi, kulturális, művészeti és tudományos ismeretek elsajátítása.
Gál Alina, a Bákó megyei Gajcsána első magyar, RMDSZ-színekben megválasztott polgármestere mindössze 28 éves. Bukarestben és Londonban tanult, de hazament szülőföldjére, amelyért tenni akar.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!