
Felértékelődött. Tavaly 100 ezer hektárnyi mezőgazdasági terület cserélt gazdát 4380 eurós hektáronkénti átlagáron
Szakemberek szerint még legalább két évig folytatódik az a trend, hogy átlagosan évi 10 százalékkal drágulnak a romániai termőföldek. Temes és Arad megye a legnépszerűbb, előbbi pedig a legdrágábbak között.
2018. augusztus 17., 09:032018. augusztus 17., 09:03
A helyi farmerek és külföldi spekulánsok a tavalyinál 9 százalékkal több termőföldet vásároltak az idei év első felében Romániában, a mezőgazdasági hitelezők pedig arra számítanak, hogy legalább 2020-ig fennmarad az évi 10 százalék körüli áremelkedés a földpiacon – derült ki a Capital.ro gazdasági portál csütörtökön közölt elemzéséből.
A legkeresettebbek a Temes és Arad megyei szántóföldek, ahol az év első felében csaknem tízezer adásvételi szerződést kötöttek. Keresettek továbbá az olténiai Dolj, illetve a Duna torkolatvidékéhez közeli Bărăgan-síkságon található Brăila és Galac megyei földterületek.
a Temes megyei Vejtén pedig az egyik legnagyobb romániai mezőgazdasági vállalkozó vásárolt 6500 eurós hektáronkénti áron újabb 85 hektárnyi földet.
A Capital.ro szerint a szántóföldek ára az utóbbi öt évben megkétszereződött, sokhelyütt pedig megháromszorozódott Romániában. A piacon jelentős felhajtó erőt képvisel a külföldi spekulánsok érdeklődése, tekintettel arra, hogy a legmagasabb romániai árak még mindig csak felét-harmadát teszik ki a legolcsóbb (25–60 ezer euró között hektáronkénti áron beszerezhető) németországi, vagy hollandiai területek árának.
A mezőgazdasági hitelezésre szakosodott Agricover becslése szerint a román termőföld mintegy 20-30 százaléka van – az országban bejegyzett cégeik révén – külföldiek tulajdonában. Hivatalosan azonban alig 17 ezer hektárnyi – az 5,8 millió hektárnyi mezőgazdasági terület 0,3 százaléka – termőföld szerepel külföldi magánszemélyek nevén. Egyébként eddig a mezőgazdasági terület alig 42 százalékát sikerült telekkönyvezni – emlékeztet a lap.
A Capital.ro beszámolt arról is, hogy
Mint ismeretes, 2014-ben járt le a külföldi magánszemélyek földvásárlását megakadályozó, az ország uniós csatlakozásakor kikötött hétéves moratórium. Bár az ekkor elfogadott földforgalmi törvény kidolgozásakor is felmerült, hogy Románia is a földművesekre szűkítse a földvásárlásra jogosultak körét, ez a kitétel végül nem maradt a jogszabályban.
Az újabb törvénytervezet ennek a megkötésnek a bevezetésével, és 15 évre szóló elidegenítési tilalommal próbálja román kézben tartani a földvagyont, a jogi személyek esetében pedig megszabnák, hogy csak azok a cégek vásárolhatnának földet, amelyeknek a bevételei legalább 75 százalékban mezőgazdasági tevékenységből származnak, illetve amelyek legalább öt éve jelen vannak az adott térségben.
A szükség nagy úr: a hónapok óta tartó üzemanyagár-válság látványosan leépíti az elektromos autókkal szembeni előítéleteket, félelmeket Romániában. Hiszen nem mindegy, hogy egy autót havi 1000 vagy 100 lejből működtetünk.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
A bukaresti kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről szóló országos tervet.
Veszélyeztet-e drasztikus áremelés? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nagy-Bege Zoltán energiaügyi szakértővel, az Országos Energetikai Szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi alelnökével.
Bár a romániai mezőgazdasági szövetkezetek forgalma folyamatosan növekszik, gazdasági súlyuk továbbra is eltörpül a nemzetközi áruházláncok mellett. Az Economica.net elemzése szerint több hazai szövetkezet már százmillió lejes árbevételt ér el.
A visszaeső készletek, a szállítási késések és a logisztikai fennakadások együttesen komoly nyomást helyeznek a globális kávépiacra. Az Arabica‑tartalékok olyan alacsony szintre estek, amelyre a ’90‑es évek óta nem volt példa.
A benzin ára a volt magyarországi védett ár alá csökkent – írta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben. A dízel ára 30 forinttal a régió, és 80 forinttal a román árszint alatt van.
szóljon hozzá!