Egyre drágább a tűzifa a Székelyföldön

Egyre nehezebben lehet beszerezni a tűzifát, ráadásul a tavalyhoz képest átlagban 30 lejjel többet kérnek egy űrméter fáért a Székelyföldön. Udvarhelyszéken több gazda is valószínűnek tartja, miszerint az árnövekedést az idézte elő, hogy az elmúlt évtől kezdődően szigorították az erdészeti törvényt, ennek következtében egyre ritkábban kerül „piacra” az illegálisan kitermelt fa. „A jó minőségű tűzifát mindig is nehezen lehetett beszerezni, de tény, hogy tavaly 120 lejért vásároltam űrméterét, idén pedig 150 lejbe került” – panaszolta az egyik gazda, aki évek óta fával fűt.

András Róbert, a Zetelaka–Libán Magán-erdőgondnokság vezetője elmondta, az elmúlt években érezhetően nőtt a kereslet a tűzifa iránt. „Mi 2014 óta tíz évre érvényes vágási üzemtervvel dolgozunk, amelynek következtében némileg csökkent a fakitermelés ebben a térségben, a fűtésre alkalmas fa iránti kereslet azonban növekvőben van. A helyzetet az is nehezíti, hogy a tulajdonosok többnyire külföldieknek adják el a fát, így drágábban tudják értékesíteni” – mutatott rá András Róbert.

Az erdőgondnokság vezetője kérdésünkre megerősítette: míg tavaly 100–120 lejes űrméterenkénti áron lehetett megvásárolni a fűtőanyagot, idén 150 lejt vagy ennél többet is elkérnek az árusok. A szakember viszont úgy véli, a drágulásnak nincs köze a fakitermelés szigorúbb ellenőrzéséhez. Mint mondta, egy átlagos család nagyjából 20 űrméter fát használ el egy fűtésszezonban, ami nagyjából 3000 lejbe kerül. Szakács Sándor, a székely­udvarhelyi magánerdészet vezetője is úgy tudja, egyre többen fűtenek fával a régióban, ezért a kereslet növekedésének következményeként 20-25 százalékos árnövekedéssel számolnak.

Tánczos Barna szenátor érdeklődésünkre elmondta, a Holzindustrie Schweighofer fafeldolgozó székelyföldi megjelenése érezhetően új piaci körülményeket teremtett a régióban, hiszen az osztrák vállalkozás megteheti, hogy átlagon felüli árat kínál a nyersanyagért, ez pedig nagymértékben hozzájárul az átlagár alakulásához. „Nyilván ennek negatív hatásait a helyi fafeldolgozó vállalkozások is érzik, és attól tartok, hogy ezeket a negatív hatásokat hosszú távon azoknak is el kell viselniük, akik tűzifát vásárolnak” – tette hozzá a politikus.

Tánczos szerint nem valószínű, hogy a tűzifa iránti kereslet nagymértékben növekedett az elmúlt időszakban. Kérdésünkre, hogy az erdészeti tevékenység és a fakitermelés keretszabályozásának tavalyi módosítása hozzá tudott-e járulni a feketepiac szigorításához, Tánczos azt mondta: szeretné azt hinni, hogy a szigorításnak voltak konkrét eredményei. „Azt ki lehet jelenteni, hogy az erdőradar megjelenésével szigorúbbá, átláthatóbbá vált a rendszer, csökkent a lopások száma, visszaszoruló tendenciát mutat az illegális kitermelés” – mondta a szenátor.