A Kultúrpalota kistermébenmegjelentek elenyésző számát a felszólalókhatásos szónoklata ellensúlyozta: elakadóhangon szavaló nyugalmazott tábornok, könnyesszemekkel és remegő hangon felszólaló voltmilicista, és szövegét hatásszünetekkel,pátoszosan előadó pártvezér-újságíróegyaránt szót kért. Valamenynyiükdiskurzusának közös vonása az eseményekkirobbantásáért felelős bűnösökazonosítása volt: minden felszólalóáltalában a magyarokban és főként azRMDSZ vezetőiben vélte felfedezni a felelősöket. VasileT. Suciu nyugalmazott rendőr a könnyeivel küszködve,fel is tette a kérdést: „Uram, honnan ennyigyűlölet?!”. Ezek után évszázadokravisszamenőleg felsorolta a magyarok vélt vagy valósgaztetteit. Szerinte Gheorghe Gheorghiu-Dejtől Traian Bãsescuig azország minden államfője tévedett, amikor „nemóvta meg a román nemzetet a magyar gonosztevőktől.”A 17 éve történt eseményekről szólvaSuciu néhány újdonsággal is szolgált:elmondta, „vizsgálatai” során kiderítette,hogy a márciusi eseményeket követően az RMDSZegyik „irredenta, sovén és pogány vezetőjeáprilisban leszúrt egy román nemzetiségűpolgárt, mert az az utcán rázendített azország himnuszára”. Szintén Suciu szerint egymásik RMDSZ-vezér a városháza lépcsőinhátba szúrt egy katonatisztet. Ioan Scrieciu, a megyét1990 elején irányító egységtanácselnöke polgárháború kirobbantásávalvádolta a magyar felet, mondván, hogy ami Vásárhelyentörtént, „az egy fejezete az erdélyi románföld megvédéséért vívottévszázados harcoknak”. A lapunknak nyilatkozóFlorin Oproiescu, a Vatra Româneascã szervezet alelnökehatározottan tagadta az általa képviseltszervezet szerepét a fekete március eseményeinekszervezésében. Kérdésünkre, hogyakkor kiket tart felelősnek a történtekért, azország egykori vezetőségét jelölte meg.Oproiescu név szerint Ion Iliescu államfőt, annakhelyettesét, Király Károlyt, Petre Roman voltminiszterelnököt, valamint az újraszerveződőtitkosszolgálatokat irányító VirgilMãgureanut és Ioan Talpeºt sorolta fel. „Nagyon jóltudták, hogy a városban baj van, miért nemutaztak azonnal ide? – tette fel a költői kérdést,majd válaszolt is rá: – Azért, mert szükségükvolt a véres eseményekre. Ezáltal Iliescu ésRoman Bukarestben, Király meg Vásárhelyenerősítette meg a pozícióját”.Oproiescu valamennyiüket meghívta a tegnap esti vitára,ám a felkérésre egyikük sem válaszolt.Az emelvényen jelen volt, és Ciprian Minodor DobreMaros megyei prefektus nevében üdvözölte aVatra kezdeményezését Mihai Suciu, a prefektustanácsosa. A főszervező nem mondott le szándékárólés Bukarestben ismét megpróbálja egyasztalhoz ültetni a felsorolt személyiségeket.Ugyanakkor felajánlotta a Bernády MűvelődésiEgyesületnek, hogy – a hitelesség kedvéért– közösen készítsék el a véreseseményekről szóló filmet.
Sz. E.Kincses Előd ügyvédmegdöbbentőnek tartja, és elítéli MarkóBéla Marosvásárhely fekete márciusakapcsán tett legutóbbi nyilatkozatát. A boszniaimintájú etnikai konfliktus értelmi szerzőinekkiderítésére tett felhívásábanaz RMDSZ elnöke nem zárja ki a külföldibeavatkozást. „Mi, akik 1990. március 19–20-átMarosvásárhelyen töltöttük, aküzdőtéren, és nem Budapesten, mint a szövetségielnök, pontosan tudjuk, hogy a fekete márciushozkülföldnek semmi köze nem volt, azt Bukarestbőlszervezte a Belügyminisztérium 0215-ös egységeazért, mert lejárt a szekuritátésokháromhavi fizetett szabadsága, és hivatalosanújra munkába kellett állítani őket” –fejtette ki Kincses, aki politikai vakságnak tartja azesetleges külföldi szerepvállalásemlegetését, mivel a nyilatkozó ezáltalazt a régi SRI-s rágalmat igazolja, miszerintMagyarországról manipulálták azeseményeket.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.
Elhunyt 102 éves korában az utolsó úzvölgyi veterán, a sepsiszentgyörgyi Bartha Mihály.