
Van gyomruk hozzá. A szervezet luxusnak nevezi az orvossal anyanyelven történő értekezést
Fotó: Pál Árpád
A Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerint az anyanyelvhasználatot az egészségügyi intézményekben lehetővé tevő, nemrég megszavazott törvénytervezet „durva, alkotmányellenes és diszkriminatív törvényhozási hiba", „fölösleges luxus", amely bürokratikus bonyodalmakat okoz, és indokolatlan költségekkel jár majd.
2017. május 05., 13:402017. május 05., 13:40
2017. május 05., 15:112017. május 05., 15:11
Az Agerpres hírügynökséghez pénteken eljuttatott közlemény szerint a három székelyföldi megyében élő románok fórumának igazgatótanácsa azt állítja: az RMDSZ által indítványozott jogszabályt áprilisban úgy szavazta meg az alsóház – miután a szenátus hallgatólagosan elfogadta azt –, hogy a 263 képviselő a tények ismeretének hiányában, „elmenőben" szavazott, mert az ülést már berekesztették.
„Ez egy durva, alkotmányellenes és diszkriminatív törvényhozási hiba, amely idegen Románia minden lakosának nemzeti és állampolgári érdekeitől. Felhívjuk a figyelmet, hogy mindez a kormánykoalíció cinkosságával történt, amely összejátszik az RMDSZ-szel, súlyos zavart keltve a törvényhozásban és az érintett intézmények működésében, fölösleges luxust és indokolatlan költségeket eredményezve" – írják a szervezet tagjai.
A parlament által elfogadott törvény értelmében azokon a településeken, ahol egy nemzeti kisebbség létszáma legalább 5 000 fő, vagy számaránya az összlakosság 20 százaléka, ott az illető nemzeti kisebbség nyelvét beszélő egészségügyi dolgozókat is alkalmazni kell.

Fontos előrelépés történt az anyanyelvhasználat terén: az egészségügyi és szociális intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelven is beszélő személyzetet alkalmazni ott, ahol a magyarok számaránya eléri a 20 százalékot vagy az 5000 főt.
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
szóljon hozzá!