Terepjárók zaja veri fel a természet csendjét. Bár a védett területeken illegális a járművekkel való közlekedés, sokan nem törődnek a bírságokkal
Fotó: Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
Bár bírság jár érte Romániában, sokan közlekednek illegálisan az erdőkben, nemzeti parkokban, védett területeken terepjárókkal, terepmotorokkal, sőt szervezett kvados túrákra is toboroznak érdeklődőket. Hegyi Barna, a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója, ökológus, biológus a Krónika megkeresésére kifejtette, nemcsak a környezetvédelem, az élővilág, az erdők szempontjából káros ez a büntetendő jelenség, hanem a természet csendjét kereső hátizsákos turizmust is ellehetetleníti, és mivel eróziót okoz, az érintett területeket omlásveszélyessé teheti.
2025. szeptember 08., 07:592025. szeptember 08., 07:59
Újra felerősödött a jelenség, hogy sokan az erdőkben, védett területeken illegálisan terepjáróznak (kvaddal – quad – vagyis négykerekű, motorral hajtott járművel közlekednek), annak ellenére, hogy nagy bírságot kockáztatnak. Sőt, szervezetten is tartanak illegális kvados túrákat a Székelyföldön is, holott a gyakorlat
A terepjáróval való közlekedésnek egyik következménye, hogy felsérti a talajt, ez később eróziót, omlásveszélyt okozhat
Fotó: Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
A jelenségről és annak negatív következményeiről a gyergyószentmiklósi Hegyi Barnát, a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatóját, ökológust, biológust kérdeztük, aki nemrég a közösségi oldalon adott hangot felháborodásának a jelenséggel kapcsolatban. A nemzeti park nagyobb része Hargita, kisebb része Neamț megyében található, ez Székelyföld egyetlen nemzeti parkja, területe 7000 hektár, legnépszerűbb látnivalói a Békás-szoros és a Gyilkos-tó.
Hegyi Barnától megtudtuk, nemrég is hasonló helyzettel szembesült a természetet zavaró, a környezetvédelemmel nem törődő jelenség kapcsán. „A helyiek jól tudják, hogy tilos járművel a nemzeti parkban közúton kívül közlekedni, több tiltótábla mellett is elhaladtak.
Egy kis odafigyeléssel, és a természetben szükséges viselkedési normák betartásával megőrizhetjük a gyermekeinknek, a jövőnek ezeket a természeti értékeket, amelyekkel még rendelkezünk” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette, a nemzeti park képviselőinek sajnos szintén járművet kell használniuk, hiszen gyalogszerrel nem tudják megakadályozni az illegális terepjárózást.
A Krónika megkeresésére Hegyi Barna elmondta, a természetvédelmi területeken való kvadozás az utóbbi években észrevehetően ritkább lett, most viszont újra felelősödött a jelenség, egyre többen járják zajos, burrogó járművekkel a természetet.
akik gyakran küldenek fotókat az illegálisan az erdőben közlekedő terepjárók rendszámáról, és alkalmazzuk is a törvényt, bírságot kapnak az illetők. Emellett megfigyelő kamerákat helyezünk ki rendszeresen, ezeken keresztül is sokszor látjuk, hogyha törvénysértés történik” – hívta fel a figyelmet Hegyi Barna. Mint magyarázta, a hatályos törvények értelmében Romániában a nemzeti parkokban, védett területeken, a Natura 2000-es területeken tilos a közutakon kívül járművel közlekedni.
Eszméleténél volt a négyes halálos áldozatot követelő terepjárós baleset fiatal túlélője, amikor a hegyimentők rátaláltak. Végül mentőhelikopterrel vitték kórházba, de előtte szóba tudott állni a hegyimentőkkel.
„Az erdőben léteznek persze nem természetvédelmi területek is, viszont a gyepterületeken vagy erdős területen a tulajdonos írásbeli engedélye nélkül nem szabad közlekedni járművel.
Ennek ellenére jócskán vannak olyanok, akik járművekkel közlekednek az erdőben” – magyarázta Hegyi Barna.
Hegyi Barna, a Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója, ökológus, biológus
Fotó: Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
Hozzátette, amikor közzétette a közösségi oldalon a képeket azokról a kvadokról, amelyeknek a sofőrjei előzőleg levették a rendszámtáblákat, az illetők odakommentelték: „nem tudták, hogy hol nem szabad terepjáróval közlekedni”. „Erre én azt válaszoltam: ehhez képest azért elég előrelátóak voltak, hogy a rendszámot levették. Egyébként mindenhol elhelyezünk tiltótáblákat, holott a törvény ezt nem követeli meg. A törvény azt követeli meg, hogy tudni kell, az ember mikor tartózkodik természetvédelmi területen.
Hegyi Barna kifejtette azt is, a romániai erdőkbe rengeteg külföldi turista érkezik, akik érintetlen természeti környezetet akarnak látni. A nyugat-európai országokból érkezők főleg az Erdélyi-szigethegységbe jönnek, de a Székelyföldre is szép számmal ellátogatnak helyiek vezetésével, ők a természet csendjére vágynak.
„Közben sok helyen kvados túrákat, motorostúrákat szerveznek egyesek, ami illegális. Rájöttek, hogy Romániában kevesen vannak azok, akik valóban betartatják a törvényt, ezért az, aki ilyen túrán akar részt venni, akár a bírságot is bevállalja. Például egy külföldinek nem a világvége, hogy kifizessen egy bírságot.
mert viszonylag kevés rendfenntartó akarja valóban betartatni a törvényeket” – mutatott rá a nemzeti park igazgatója. Hegyi Barnát arra kértük, fejtse ki, hogy természetvédelem tekintetében, valamint a nyugodtan túrázni akaró, csendet kereső turisták szempontjából, az állat- és növényvilágra, valamint a levegőszennyezésre nézve milyen hátrányokkal jár, ha terepjárókkal közlekednek egyesek az erdőkben.
„A külföldi, úgymond hátizsákos turisták túrázni jönnek az erdélyi, romániai erdőkbe az érintetlen természet, a »vadságérzés« miatt.
Kifejtette, az erdőkben történő motorozás, terepjárózás számos más szempontból is káros a környezetre: a hegyvidéki zónákban nagyon sérülékeny növények élnek, ha ezeket a kerekek letapossák, akár több tíz év alatt se regenerálódnak. „Ahol a motorosok, terepjárósok rendszeresen közlekednek,
hívta fel a figyelmet Hegyi Barna.
„Aztán a kamerán az is megfigyelhető, hogy ahol elhalad az autó vagy a motor, oda nem mennek vissza a vadállatok, amelyek nincsenek hozzászokva, hogy így zavarják az életterüket” – magyarázta Hegyi Barna. Kifejtette, télen, amikor nagy a hideg és sokan hószánoznak, ezzel a kis énekesmadarak életét sodorják veszélybe: vannak olyan kis énekesmadarak, amelyeknek a télen elérhető kevés táplálék miatt a nagy hidegben csak annyi az energiája, hogy azt a napot túléljék,
2023 áprilisában Prahova megyében történt, hogy a terepmotorost megkergette a medve, mert az állat megijedt a jármű zajától. Az esetről készült videó a Krónika cikkével együtt itt tekinthető meg. Hegyi Barnával való beszélgetésünkkor felelevenítettük ezt az esetet. A szakember elmondta, a jármű ilyenkor nagy zajt csap, zavarja az élővilágot, a motoros pedig ilyenkor saját magát is veszélybe sodorhatja.
A Békás-szoros-Nagyhagymás Nemzeti Parkban figyelmeztető- és tiltótáblák láthatóak, sokan ezeket sem veszik figyelembe
Fotó: Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
„Sokan keresik a kalandot az erdőkben, és járművekkel fel akarnak jutni a hegy tetejére is, gyakorta olyan utakon, amik nagyon veszélyesek.
vannak olyan helyi utak, amelyeknek meredek az oldalsó dőlésszöge, ha egy kicsit is fagyos a terep, oldalra lecsúszik, begurulhat egy méretes szakadékba” – hívta fel a figyelmet Hegyi Barna. Azt is elmondta az erdőben járművekkel való közlekedés öncélú szórakozás, ami sem az élővilágnak, sem a gyalogos turistáknak, sem a környezetnek, sem a talajnak nem jó. A szervezett terepjárós túrákról szólva úgy fogalmazott, ezek az emberek a gazdasági haszon miatt tönkreteszik a természetet.
Azt a pár védett területet, ami még megvan Romániában, tiszteletben kellene tartani, hogy tudjuk átadni a következő nemzedékeknek” – mondta Hegyi Barna.
Vannak olyan terepjárósok, akik előre megfontolt szándékkal leveszik a járműről a rendszámtáblát, hogy a megfigyelő kamerák ne rögzíthessék azt
Fotó: Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park
A tűzoltóknak csak kedden sikerült eloltaniuk a Szeben megyei Szebenjuharos (Păltiniş) üdülőtelep környékén hétfőn kitört tüzet, amit egy szakadékba zuhant kvad idézett elő.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
szóljon hozzá!