Megeshet, hogy választásra kényszerül a lakosság: vagy kifizeti a számláit, vagy kiváltja a havi gyógyszeradagját
Fotó: Jakab Mónika
Korábban nem tapasztalt mértékben megdrágultak a recept nélkül megvásárolható gyógyszerek. A betegeknek nincs más választásuk, ha nem engedhetik meg maguknak a nagyobb kiadást, mert a bevételük nem nőtt, keresik az olcsóbb változatát ugyanannak az orvosságnak, vagy kevesebbet vesznek belőle. Szakértők szerint a drágulás hatására visszaeshet a túlzott gyógyszerszedés, viszont fennáll annak a veszélye, hogy azt az orvosságot, amire valóban szükség lenne, nem veszik meg az emberek.
2022. május 18., 19:122022. május 18., 19:12
A megemelkedett gyártási, szállítási és forgalmazási költségek miatt korábban nem tapasztalt mértékben megdrágultak a recept nélkül megvásárolható gyógyszerek. A Krónikának nyilatkozó gyógyszerész szerint az árrobbanás odavezetett, hogy sokan a nem támogatott receptről nem vásárolnak meg minden orvosságot, vagy a korábbi egy doboz helyett már csak néhány tablettát kérnek, feltéve, ha megbontja a patika a csomagolást.
Az érintett szakemberek szerint a drágulás miatt csökkenhet ugyan a gyógyszerfogyasztás, de semmiképpen nem az a módja az indokolatlan gyógyszerfogyasztás visszaszorításának, hogy olyan magasra emelkednek az árak, hogy azok se tudják megvásárolni az orvosságot, akiknek valóban nagy szükségük lenne rá.
A gyógyszerárak március óta emelkedtek meg, a különböző termékek esetében változó az emelkedés mértéke.
Elemzők szerint a gond az, hogy további áremelkedésre lehet számítani. Míg korábban évente egyszer nőttek az árak, ez most több hullámban fog megtörténni. A gyártók arra hivatkoznak, hogy nemcsak az energiahordozók, az üzemanyag drágult, hanem az alapanyagok is, például a fólia, a csomagoláshoz használt műanyag ára egy év alatt megkétszereződött.
A betegeknek nincs más választásuk, ha nem engedhetik meg maguknak a nagyobb kiadást, mert a bevételük nem nőtt, keresik az olcsóbb változatát ugyanannak az orvosságnak, vagy kevesebbet vesznek belőle. A legnagyobb veszély, ha a krónikus betegek nem váltják ki a gyógyszereiket, mert nem tudják megfizetni a támogatott recept esetén az önrészt.
Március elsejétől az egészségügyi minisztérium megváltoztatta a vényköteles, támogatott gyógyszerek szabályozott árát, van, amelyik kisebb lett, de a legtöbb esetben megemelkedett az ár – idézte fel Szabó Péter, a Kovászna megyei gyógyszerészkamara elnöke. Ugyanakkor változtak a listák is, hogy melyik gyógyszert milyen mértékben támogatja az egészségbiztosító pénztár. Így egyénileg változik, hogy többet, ugyanannyit, vagy kevesebbet kell fizeti egy támogatott recept kiváltásakor önrészként, részletezte lapunknak a gyógyszerész.
A nem vényköteles gyógyszerek árát már nem az állam határozza meg, ezek viszont az elmúlt két hónapban drasztikusan megemelkedtek, sok esetben elérték a nyugat-európai szintet.
Arra is kitért, a gyógyszertárak nyeresége nem nőtt, az árrést nem emelik, mert akkor el sem tudnák adni a gyógyszereket. „Számítottunk valamilyen szintű drágulásra, hiszen az előállítási költségek megnőttek, de minket is váratlanul ért az ilyen mértékű áremelkedés. A polcon még ott volt a 30 lejes fájdalomcsillapító, a következőt már 40 lejért hozta a beszállító a patikának, arra még rá kellett számolni az áfát és az árrést” – részletezte a gyógyszerészkamara háromszéki elnöke.
Tapasztalatai szerint a vásárlók száma nem csappant meg az elmúlt két és fél hónap alatt, amióta megdrágultak az orvosságok, ám a pénzben számolt forgalom igen, mert vannak olyanok, akik ha korábban megvásároltak egy doboz gyógyszert 20–30 lejért, mivel most már 50 lejbe kerül, csak tíz szemet vesznek.
Kérdésünkre Szabó Péter kifejtette, a drágulás hatására visszaeshet a gyógyszerhalmozás, a túlzott gyógyszerszedés, viszont sok esetben fennáll annak a veszélye, hogy azt az orvosságot, amire valóban szükség lenne, nem veszik meg, vagy nem az egész kezeléshez szükséges adagot.
A gazdaság általános állapotát tükrözi a gyógyszerdrágulás, ám ennek hatalmas közegészségügyi kockázatai vannak – szögezte le megkeresésünkre Opris Zsolt, az Orvosi Kamara Kovászna megyei elnöke. Felidézte, az sem volt jó megoldás, amikor az állam mesterségesen túl alacsonyan tartotta a vényköteles gyógyszerek árát, mert annak következményeként egyes termékek eltűntek a hazai piacról, vagy nehézkes volt a beszerzésük. Akkor a betegek is úgy érezték, inkább legyen drágább az orvosság, csak lehessen beszerezni.
Opris Zsolt szerint a megoldás összetett, egyrészt a teljes egészségügyi ellátórendszert bővíteni kellene, mert jelenleg Romániában van lakosságarányosan a legkevesebb orvos, ami oda vezet, hogy több hónapos előjegyzési listák vannak a szakorvosoknál. Ilyen esetben sokan rákényszerülnek, hogy a világhálón kutakodva keresnek gyógyírt, orvosi javaslat nélkül vásárolnak gyógyszert. Az indokolatlan gyógyszerfogyasztást úgy lehet visszaszorítani, ha az ellátás elérhetőségét növeljük, és azután az étrend-kiegészítők és a vitaminok kivételével minden gyógyszert receptkötelessé teszünk, tehát csak orvosi javallatra lehessen megvásárolni – részletezte Opris Zsolt.
A clawback-adó módosítását kezdeményezte Marcel Ciolacu, a képviselőház és a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke a parlamentben. Erről a házelnök maga számolt be csütörtökön, egy egészségügyi konferencián.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!