
Fotó: Krónika
2007. október 10., 00:002007. október 10., 00:00
A feljelentő, Görbe Károly helyi üzletember szerint Szőke Domokos 1600 lejt kért, hogy „elintézze” a polgármesterrel egy felerészben a város tulajdonában lévő terület használatának engedélyét.
A DNA ügyészei tíz nappal ezelőtt a polgármesteri hivatalban keresték fel az ügy kapcsán a csíkszeredai alpolgármestert, akinek egy hete Marosvásárhelyen, a korrupcióellenes ügyosztály kirendeltségén kellett megjelennie, ahol ismertették vele a vizsgálati doszszié tartalmát. Az alpolgármester ellen összeállított iratcsomó egy idén április 17-én tett feljelentést, egy jegyzőkönyvet és egy tanúvallomást tartalmaz. A jegyzőkönyv szerint Szőke Domokos alpolgármester tettenérését akarták előkészíteni, ami viszont nem sikerült. A dosszié egy tanúvallomást is tartalmaz, amely szerint Görbe Károly elmesélte egy ismerősének, hogy az alpolgármester 1600 lejt kért tőle közterület-használati engedély fejében.
Görbe Károly a csíkszeredai volt oroszpiac területén működő autókereskedési cég tulajdonosa. A terület felerészben városi tulajdon, másik része a román vasúttársaságé. A közterület használatáért Görbe nem fizet bérleti díjat, emiatt már pénzbírságot is róttak ki rá. A cégtulajdonos viszont a vasúttársasággal kötött bérleti szerződéssel, valamint a terület határának tisztázatlanságával érvel. A terület bérlésének ügye hónapok óta húzódik.
Az alpolgármester úgy véli, szándékos lejáratásról van szó, és valószínűtlennek tartja, hogy Görbe Károly félreértette volna, amikor a bérleti díjról tájékoztatta, ami a városi tanácsnak fizetendő, és nem neki, mint ahogy az tanúvallomásban szerepel. „Pénzt ügyintézésért soha nem vettem el – állítja Szőke Domokos. – Ügy valójában nincs, ezt bárki megállapíthatja a dossziéból. Viszont ügyet akarnak csinálni.”
A polgármester szerint nem tudni, milyen kapcsolat van a feljelentő és a korrupcióellenes ügyosztály között, ki az ügy valódi kezdeményezője: a DNA vagy Görbe Károly. Ráduly Róbert „a Gestapo és a Szekuritáté eljárásához” hasonlította az esetet, szerinte ugyanis a DNA egy lehallgatott telefonbeszélgetésre is hivatkozik, amelyben az alpolgármester a díjfizetési kötelezettségről tájékoztatta Görbe Károlyt.
Az elöljárók szerint kiszámíthatatlan a kivizsgálás végkifejlete. „Lesz folytatás, ugyanis a DNA-nak igazolnia kell, hogy dolgozik, költi a közpénzt” – öszszegzett a polgármester.
Székely Zita
(fotó: Kristó Róbert, Csíki Hirlap)
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.