Kizárható a szándékosság. A palota tetőszerkezete nagy valószínűséggel rövidzárlat miatt gyulladt ki
Fotó: Balogh Levente
Elektromos hiba, a palota homlokzatára szerelt díszkivilágítás okozta a nagyváradi görögkatolikus püspöki rezidenciában augusztus végén pusztító tűzvészt – derül ki a katasztrófavédelem jelentéséből.
2018. november 21., 12:072018. november 21., 12:07
Minden bizonnyal az elektromos hálózat meghibásodása okozta azt a tüzet, amely nyomán augusztusban szinte teljesen kiégett a nagyváradi görögkatolikus püspöki palota.
A katasztrófavédelem által a tűzvész nyomán lefolytatott vizsgálat mostanra zárult le, és az adatok szerint nagy valószínűséggel kizárható, hogy a tüzet szándékosan okozták volna: arra a következtetésre jutottak, hogy a tűz oka a palota díszkivilágításában keletkezett meghibásodásban keresendő. Eszerint
A tűzoltóság szakértői többek között egy videófelvétel alapján jutottak erre a következtetésre, amelyet egy turista készített nem sokkal a tűz fellobbanása előtt. A felvételen az látható, hogy a palota homlokzatának díszkivilágítása furcsán villódzik. A katasztrófavédelmi vizsgálat eredményeit továbbították az illetékes ügyészséghez, amely annak alapján folytatja le a vizsgálatot az esetleges felelősök kilétének kiderítése és felelősségre vonása érdekében.
A díszkivilágítást 11 évvel ezelőtt felszerelő nagyváradi cég tulajdonosa, Alexandru Criste az Ebihoreanul.ro portálnak ugyanakkor úgy nyilatkozott: cégét bűnbakként akarják megbélyegezni, hiszen „gonoszságra vall azt mondani, hogy a tüzet egy 11 éve felszerelt kivilágítás okozta”. Szerinte az igazi ok az, hogy nem biztosították a díszkivilágítás megfelelő karbantartását, illetve hogy utólag hozzátoldottak az általuk kivitelezett rendszerhez.
Mint arról beszámoltunk, az augusztus 25-ei tűzvészben a palota tetőzete és első emelete teljesen kiégett.
Ezek három szakaszban zajlanak. Az első szakaszban elhordják a törmeléket, majd szakértők mérik fel, a palota mely elemei vészelték át olyan állapotban a tűzvészt, hogy fel lehet őket használni a felújítás során, és melyek károsodtak annyira, hogy pótolni kelljen őket. A második szakaszban azokat az állagmegőrzési munkálatokat végzik el, amelyek elsősorban ahhoz szükségesek, hogy az épület ellenálljon az időjárás viszontagságainak. Ennek részeként pótolják a tetőzetet. A harmadik szakasz az épület teljes felújítását jelenti majd, amivel a remények szerint három éven belül végeznek.
A felújítást követően a püspökség az épület egyharmadában rendezheti be hivatalait, a fennmaradó részben az önkormányzat kulturális központot alakít ki. A tulajdonjog ugyanakkor a püspökségé marad az egész ingatlan fölött, de az önkormányzat ingyenes használatba kapja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az EDDA lesz az egyik fellépő a 35. Tusványoson – jelentették be a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szervezői szerda délután.
Miközben az AUR látványos előretörése sokak szemében a nacionalizmus és a magyarellenesség visszatérését jelzi, egy friss országos kutatás szerint a román társadalom politikai megosztottságát ma már nem elsősorban az etnikai kérdések alakítják.
Megújult az egykori apátsági épület és plébániatemplom, elkészült a zarándokközpont a Bihar megyei Szentjobbon.
Több mint 226 ezer lejnyi állami támogatást szerzett jogosulatlanul egy 26 éves, Máramarosszigetről származó férfi a gyanú szerint úgy, hogy valótlan adatokat közölt ukrajnai menekültek elszállásolásáról és ellátásáról.
Brassóban a medvék már nem csak az élőket zavarják, hanem a temetőben is gyakran felbukkannak, a sírokon taposnak, a pap a csendőrséggel éjszaka járőrözik a sírkertben.
A medvék és a viperák egyre gyakrabban jelennek meg a népszerű túraútvonalakon, ezért a most kezdődő nyári időszakban fokozott elővigyázatosságra van szükség – hívta fel a figyelmet a Salvamont hegyimentő-szolgálat.
Egy friss felmérés szerint a romániai nagyvárosokban élők legfőbb kikapcsolódási helye a bevásárlóközpont.
Precedensértékű pert nyert a tanügyi tárcával szemben egy kolozsvári diáklány, aki azért fordult bírósághoz, mert egy bécsi egyetem felvételi vizsgája egybeesett az érettségivel, és nem engedték meg számára a speciális vizsgaidőszakban való részvételt.
Az 1989-es rendszerváltás óta drámaian visszaesett a szőlőtermesztés és a bortermelés a ménes–magyarádi dombokon, ezért az érintettek az összefogástól remélik a vállalkozások forgalmának növelését, a térség történelme és hagyományai megismertetését.
Ismét megvételre kínálják a tulajdonosok az érköbölkúti Bónis-kúriát, amely arról híres, hogy az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején átmenetileg a Szent Korona menedékhelye is volt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!