Hirdetés

„Aki nem digitalizál, az lemarad” – Nagy Szeréna agrárdigitalizációs kutató az adatok és az információk értékéről

A mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció

A mezőgazdaságban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció

Fotó: Tuchiluș Alex

Miközben világszerte egyre inkább teret nyer a precíziós gazdálkodás, Székelyföldön még mindig jelentős akadályok tornyosulnak a mezőgazdaság digitalizációja elé: alacsony digitális kompetencia, elaprózódott birtokszerkezet, drága technológia. Nagy Szeréna agrárkutatóval beszélgettünk arról, milyen lehetőségek rejlenek a digitalizációban, a drónok bevetésében, farmmenedzsment szoftverekben, továbbá miért kulcsfontosságú a szövetkezés és az oktatás a vidéki agrárium jövője szempontjából.

Tóth Gödri Iringó

2025. augusztus 13., 19:192025. augusztus 13., 19:19

A mezőgazdaságban zajló digitalizációs forradalom hatásait és kihívásait vettük górcső alá Nagy Szerénával, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának oktatójával, aki a Debreceni Egyetem keretében végzett doktori kutatásában a digitális technológiák mezőgazdasági alkalmazását vizsgálta – különös tekintettel a Székelyföldre.

Nagy Szeréna kutatásában az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) az agráriumban történő használata állt a középpontban. Mint kifejtette, ide tartoznak a laptopok, tabletek, okostelefonok, asztali számítógépek, valamint a különféle farmmenedzsment szoftverek, drónok és precíziós mezőgazdasági eszközök is.

Hirdetés

A cél az volt, hogy feltérképezze, miként jelenik meg a digitalizáció a gazdálkodók mindennapi gyakorlatában, és milyen eszközök segíthetik őket a hatékonyabb termelésben. A digitalizáció globális trend, amely nemcsak az ipari, hanem az agrárszektorban is egyre meghatározóbb.

Nagy Szeréna szerint ma már bármelyik ágazatot nézve megfigyelhető a digitális megoldások térnyerése – a mezőgazdaságban pedig ez különösen fontos lehet, hiszen a termelés hatékonysága és fenntarthatósága is múlhat azon, miként használjuk az adatokat és a technológiát.

A mezőgazdaság digitalizációs fejlődési szakaszait is áttekintette. Mint mondta, az 1.0 korszak még a hagyományos mezőgazdasági gyakorlatot jelentette: igavonó állatok, eke, kézi munka. A 2.0 korszakban jelent meg a gépesítés, például a traktorok, amelyek kiváltották a gőzgépeket. A 3.0 korszakban léptek be a precíziós technológiák, amelyek lehetővé tették, hogy a gazdálkodók pontosabb beavatkozásokat hajtsanak végre. A 4.0 korszakot az adatalapú gazdálkodás jellemzi, ahol a digitalizáció már alappillérként van jelen. Az 5.0 irány pedig a mesterséges intelligencia integrációját célozza, amely új dimenziókat nyithat meg az agrárinnovációban.

A precíziós gazdálkodás egyik alapja a GPS-technológia, amely helyspecifikus beavatkozásokat tesz lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a gazda pontosan tudja, mikor és hol kell közbeavatkoznia – például gyomirtás, öntözés vagy tápanyagpótlás terén.

Az adatok alapján történő döntéshozatal jelentősen csökkentheti a ráfordításokat, miközben növeli a termelés hatékonyságát. Ebben a kontextusban különösen nagy szerepet kapnak a mezőgazdasági drónok.

digitalizáció Galéria

A drónokat térképezésre, permetezésre, locsolásra is be lehet vetni

Fotó: Pexels

Nagy Szeréna két fő típust különített el: a térképező és a permetező drónokat. A térképező drón segítségével a gazda pontos képet kap arról, hogy egy adott területen hol jelentkeznek problémák – például gyomosodás, kártevők vagy vízhiány. A drón nemcsak azt mutatja meg, hogy hány százalékos a károsodás, hanem pontosan lokalizálja is a gócpontokat.

A permetező drónok előnye, hogy kizárólag az érintett területeken avatkoznak be.

Így elkerülhető a felesleges vegyszerhasználat, ami nemcsak költséghatékonyabb, de környezetkímélőbb is. Emellett, mivel ezek a drónok akkumulátorral működnek, nem igényelnek üzemanyagot, így alacsonyabb a fenntartási költségük. Ráadásul a taposási kár is elkerülhető – ami különösen fontos, ha a beavatkozásra nedves, sáros időszakban kerül sor. A technológia ugyanakkor nem olcsó. Egy térképező drón körülbelül 40 ezer lejbe, míg egy permetező drón 50 ezer lejbe kerülhet. A piacvezető gyártó a DJI, de Székelyföldön is megjelentek helyi szereplők, például a marosvásárhelyi Appia Drones, amely szintén kínál mezőgazdasági drónokat – köztük saját gyártmányokat és DJI-modelleket is.

A drónhasználat nemcsak pénzügyi, hanem jogi és képzési kérdéseket is felvet. Romániában például a drónvezetéshez jogosítvány szükséges – még akkor is, ha csak egy kamerával ellátott, 250 grammos eszközről van szó.

A permetező drónokkal kapcsolatban ráadásul jogszabályi bizonytalanság is tapasztalható: jelenleg nincs pontosan szabályozva, hogy milyen vegyszerek használhatók drónos permetezéshez.

Magyarország e téren már előrébb tart, ott már léteznek kifejezetten drónra kifejlesztett permetszerek. Felmerült az is, mennyire elérhetők ezek a technológiák a székelyföldi gazdák számára. Nagy Szeréna szerint a probléma gyökere a gazdaságok méretében keresendő: Székelyföldön túlnyomóan kisparcellás, egy hektár, esetleg 5 hektár alatti gazdaságok jellemzők. Ezekben a környezetekben önállóan nem éri meg drónt fenntartani – energiaigényes, nem gazdaságos.

Ugyanakkor szövetkezeti formában lenne lehetőség az erőforrások közös használatára: ha több gazda összefogna, közösen beszerezhetnének eszközöket és biztosíthatnák a működtetéshez szükséges szaktudást.

A szakember szerint a szövetkezeti modell nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is előnyös. Szükség lenne olyan menedzserre, aki irányítja a szövetkezetet, valamint olyan tagra, aki rendelkezik a megfelelő jogosítványokkal és digitális kompetenciával. Külföldön, például Olaszországban, ez a modell jól működik – ott akár százfős szövetkezetek is léteznek.

digitalizáció Galéria

Fotó: Tuchiluș Alex

Székelyföldön viszont még mindig él a kommunizmusból eredő bizalmatlanság, amely gátolja az ilyen típusú együttműködést, különösen az idősebb generáció körében.

A digitális kompetencia általános hiánya is akadályt jelent. Nagy Szeréna emlékeztetett arra, hogy Románia az EU tagállamai között az egyik leggyengébben teljesít a digitális írástudás terén. Enélkül viszont nem lehet hatékonyan használni a farmmenedzsment szoftvereket, a drónokat, vagy akár a legegyszerűbb adatnyilvántartó rendszereket sem.

A megoldásokat illetően Nagy Szeréna több lehetőséget is megnevezett. Az egyik a célzott szakképzés és oktatás, amelyet egyetemek és civil szervezetek is segíthetnek. A másik a pályázati források elérhetősége: uniós és állami támogatások révén sokan már most is vásároltak digitális eszközöket, csak épp a használatukhoz szükséges tudás hiányzik. Kutatása során azt is megkérdezte a gazdáktól, szerintük mi hátráltatja a digitalizáció térnyerését. A válaszokban rendre visszatért a tudás hiánya, a magas költségek és az eszközökkel szembeni bizalmatlanság.

A válaszadók ugyanakkor nyitottak voltak a képzésre, és sokan jelezték, hogy megfelelő támogatással és szakmai segítséggel szívesen kipróbálnák a technológiát.

A szakember azt is elmondta, hogy még a legegyszerűbb digitális eszközök – például egy Excel táblázat – is jelentős segítséget jelenthetnek a gazdák számára. Aki elkezdi használni ezeket, már tett egy lépést a digitalizáció irányába. Ez különösen fontos a támogatási rendszerek szempontjából, amelyek ma már teljesen elektronikus úton működnek. A jövő tehát a tudásmegosztásban, a közös gondolkodásban, a szövetkezésben és a képzésben rejlik. Nagy Szeréna szerint a Székely Gazdaszervezetek Egyesülete kiemelkedő szerepet játszik ebben a folyamatban: képzéseket, tanácsadást és eszközismertetőt biztosít a helyi gazdák számára.

Zárásként Nagy Szeréna hangsúlyozta: aki ma megtanulja használni a digitalizációs eszközöket – és idővel akár a mesterséges intelligenciát is –, az versenyképes marad. Aki viszont lemarad, annak a gazdasága is hátrányba kerül.

Idézet
Most, 2025-ben az adat és az információ az új valuta. Aki nem tud vele élni, az kiszorul”

– fogalmazott. Megemlítette, hogy bár az ő szakterülete a növénytermesztés, az állattenyésztésben is egyre több digitális megoldás van jelen: az állatok egészségi állapotának nyomon követésétől a robotkutyákig, amelyek már bizonyos őrzőfunkciókat is képesek ellátni.

korábban írtuk

Mezőgazdaság: a több lábon állás jelenti a jövőt (VIDEÓ)
Mezőgazdaság: a több lábon állás jelenti a jövőt (VIDEÓ)

Hűen tükrözi a nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságban uralkodó állapotokat, hogy a gazdák 1,5 milliárd eurónyi hitelállományt görgetnek maguk előtt, aminek három hónapja nem fizették a törlesztőrészletét – mutatott rá Fazakas Miklós, az RMGE Maros elnöke.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 20., vasárnap

Templomépítő főgondnoka, Fábián Gábor eredeti szobrát állítja újra az Arad-belvárosi református gyülekezet

Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.

Templomépítő főgondnoka, Fábián Gábor eredeti szobrát állítja újra az Arad-belvárosi református gyülekezet
Hirdetés
2026. szeptember 20., vasárnap

Elkészült a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő félezer kilométeres zarándokút

Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.

Elkészült a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő félezer kilométeres zarándokút
2026. szeptember 20., vasárnap

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot

Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.

Autógumikat kiszúró forgalomlassítót szereltek fel egy erdélyi városban – megbírságolták az önkormányzatot
2026. szeptember 20., vasárnap

Egyedi kezdeményezés: graffitik helyett Jézus példázatait ábrázoló rajzok a sétányon

Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.

Egyedi kezdeményezés: graffitik helyett Jézus példázatait ábrázoló rajzok a sétányon
Hirdetés
2026. szeptember 20., vasárnap

Vége a vénasszonyok nyarának, hamarosan jelentős lehűlésre kell számítani

Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.

Vége a vénasszonyok nyarának, hamarosan jelentős lehűlésre kell számítani
2026. szeptember 19., szombat

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?

Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.

Mi az az urbex, amelynek veszélyeire már a román belügy is figyelmeztet?
2026. szeptember 19., szombat

Csipkebogyó, nadálytő, katáng – Tények és tévhitek az őszi gyógynövénygyűjtésről szakértői szemmel

Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.

Csipkebogyó, nadálytő, katáng – Tények és tévhitek az őszi gyógynövénygyűjtésről szakértői szemmel
Hirdetés
2026. szeptember 19., szombat

Színház és virágfesztivál: több területen is együttműködik Marosvásárhely Debrecennel

Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.

Színház és virágfesztivál: több területen is együttműködik Marosvásárhely Debrecennel
2026. szeptember 19., szombat

„Zaj, szemét, bűnözés”. Tiltakoznak Kolozsváron a pataréti családok városba költöztetése ellen

A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.

„Zaj, szemét, bűnözés”. Tiltakoznak Kolozsváron a pataréti családok városba költöztetése ellen
2026. szeptember 19., szombat

Súlyos ítélet született a bánsági brutális tinédzsergyilkosság perében

Tizenöt évet kell fiatalkorúak számára fenntartott fogvatartási központban töltenie annak a fiúnak, aki részt vett a 15 éves Mario Berinde meggyilkolásában.

Súlyos ítélet született a bánsági brutális tinédzsergyilkosság perében
Hirdetés
Hirdetés