Fotó: Krónika
2008. szeptember 19., 00:002008. szeptember 19., 00:00
Feketelistára került ugyanakkor valamennyi olyan termék, amelynek tápértéke magasabb 300 kalóriánál, nem szabad továbbá csomagolatlan (kivéve a banánt és a citrusféléket) vagy címkével nem rendelkező ételeket, italokat sem árusítani. Az egészségügyi tárca rendelkezései arra is kitérnek, hogy mennyit ehet egy diák: korcsoporti besorolásban állapítják meg a naponta elfogyasztható kalória mennyiségét. Mint kiderül, egy 4–6 éves gyermeknek napi 1600 kalóriát ajánlanak, míg a 14 évesnél nagyobb diákok 3200 kalóriát fogyaszthatnak el naponta. Az egészségügyi minisztérium közleménye ugyanakkor arra is rámutat, hogy a diákoknak a napi négy-hat tanítási óra alatt csak tízóraizniuk kell, s az iskolában napi kalóriaszükségletüknek alig 10 százalékát kell elfogyasztaniuk, ami pedig nem haladja meg a 300 kalóriát. A szaktárca illetékesei hangsúlyozzák, nem elég minisztériumi rendelettel korlátozni az árusítható termékek lajstromát. Integrált nevelésre van szükség, amelyben a tanároknak, szülőknek egyaránt ki kell venniük a részüket, hogy egészséges generációk nőjenek fel.
„Csak azért is” hozzáállás
Marosvásárhelyen főként a diákok elégedetlenségét váltotta ki a minisztérium rendelete. Az iskolai büfék előtt sorban álló gyerekek mintegy rémhírként adják át egymásnak az információt: „Nincs hamburger, nincs csokis kifli, nincs kóla!” A bolyais diákok a hét első napjaiban még háborogtak kedvenc eledeleik eltűnése miatt, aztán beletörődtek a helyzetbe. „Semmi gond, ezentúl nem az iskolabüfében, hanem a közeli élelmiszerüzletben fogjuk megvásárolni a kólát meg a chipset. Drágán kínált szénsavmentes vizet igyon az, aki kitalálta ezt az egészet!” – hangoskodik egy tizedikes diák, miközben társai helyeslően bólogatnak. „A miniszter elfelejti, hogy 2008-at írunk? Nagyanyám ivott elég friss vizet meg evett elég almát annak idején, én valami extrábbra vágyom” – teszi hozzá a társa. Kérdésünkre, hogy tudják-e milyen kiegészítőket tartalmaz egy tasak chips, vagy a tanulmányok szerint miért egészségtelen a kóla meg a hamburger, egyetlen diák sem válaszol. „Még nem halt bele senki” – vonja meg a vállát az egyik lány. A Református Kollégium udvarán fabódéban büfét működtető Vajda Doina szerint az általa eladott napi tíz alma és három banán hamarosan a csőd felé sodorhatja kis vállalkozását. A Maros Megyei Közegészségügyi Hatóság (ASP) igazgatója, Uifălean Gabriella elmondta, hamarosan elkezdik az iskolai büfék ellenőrzését. „Előbb csak figyelmeztetünk, majd 1000-től 4000 lejig terjedő összegben bírságolunk, főleg az olyan helyeken, ahol rosszindulatot tapasztalunk a kereskedők részéről” – mondta el az ASP igazgatója.
Csődbe mehetnek az iskolai büfék
„Csak vizet és kiflit árulhatunk, s abból is olyat, hogy se cukor, se só ne legyen benne. Ez így nem tartható fenn. A diákok egyáltalán nem vásárolnak a büfében. Sokan azt mondják, hogy én ezt nem veszem meg, én ezt a kiflit nem szeretem, de nem baj, majd vásárolok hazafelé. Ha ez így megy tovább, akkor nem is fogjuk fenntartani a büfét, még várunk pár hetet, és ha nem változik semmi, akkor bezárjuk a boltot” – panaszolta el a Krónikának a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola büfése. A közelben álldogáló kisdiák érdeklődésünkre megjegyezte, attól tart, hogy a gyerekek mostantól fogva éhezni fognak, „mert azt a rossz kiflit senki sem fogja megvenni”. Többen is megjegyzik, tudomásul vették, hogy nem kínálja már a büfé kedvenc ételeiket, italaikat, ezért a közeli boltban vásárolják meg ezentúl, amit kívánnak. „Az a baj, hogy alig van olyan élelmiszer, amelyben ne lenne tartósítószer vagy más egészségtelen összetevő. Én úgy gondolom, hogy elsősorban a gyártókat, az élelmiszer-termelőket kellene meggyőzni arról, hogy ne tegyenek az ételekbe, italokba tartósítószert. Csak ezután kellett volna ezt a szabályt bevezetni, hiszen így nagyjából hiába tartják fenn a büféket” – szögezte le Szakács István, az iskola tanára.
Összeállításunk szerzői: Bálint Eszter, Szucher Ervin, Túros Eszter
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Felerősödő szélre figyelmeztető elsőfokú, avagy sárga riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombatra az ország 23 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök már csütörtökön megérkezett Kolozsvárra – pénteken a kincses város közeli Zsukiménesben részt vesz az RMDSZ 17. kongresszusán.
A fejlesztési minisztérium javaslatára csütörtöki ülésén a kormány összesen 168 millió lejt utalt ki 34 megye összesen 74 előadóművészeti intézményének támogatására.