Diétára fognák a diákokat

Feketelistára került ugyanakkor valamennyi olyan termék, amelynek tápértéke magasabb 300 kalóriánál, nem szabad továbbá csomagolatlan (kivéve a banánt és a citrusféléket) vagy címkével nem rendelkező ételeket, italokat sem árusítani. Az egészségügyi tárca rendelkezései arra is kitérnek, hogy mennyit ehet egy diák: korcsoporti besorolásban állapítják meg a naponta elfogyasztható kalória mennyiségét. Mint kiderül, egy 4–6 éves gyermeknek napi 1600 kalóriát ajánlanak, míg a 14 évesnél nagyobb diákok 3200 kalóriát fogyaszthatnak el naponta. Az egészségügyi minisztérium közleménye ugyanakkor arra is rámutat, hogy a diákoknak a napi négy-hat tanítási óra alatt csak tízóraizniuk kell, s az iskolában napi kalóriaszükségletüknek alig 10 százalékát kell elfogyasztaniuk, ami pedig nem haladja meg a 300 kalóriát. A szaktárca illetékesei hangsúlyozzák, nem elég minisztériumi rendelettel korlátozni az árusítható termékek lajstromát. Integrált nevelésre van szükség, amelyben a tanároknak, szülőknek egyaránt ki kell venniük a részüket, hogy egészséges generációk nőjenek fel.

„Csak azért is” hozzáállás
Marosvásárhelyen főként a diákok elégedetlenségét váltotta ki a minisztérium rendelete. Az iskolai büfék előtt sorban álló gyerekek mintegy rémhírként adják át egymásnak az információt: „Nincs hamburger, nincs csokis kifli, nincs kóla!” A bolyais diákok a hét első napjaiban még háborogtak kedvenc eledeleik eltűnése miatt, aztán beletörődtek a helyzetbe. „Semmi gond, ezentúl nem az iskolabüfében, hanem a közeli élelmiszerüzletben fogjuk megvásárolni a kólát meg a chipset. Drágán kínált szénsavmentes vizet igyon az, aki kitalálta ezt az egészet!” – hangoskodik egy tizedikes diák, miközben társai helyeslően bólogatnak. „A miniszter elfelejti, hogy 2008-at írunk? Nagyanyám ivott elég friss vizet meg evett elég almát annak idején, én valami extrábbra vágyom” – teszi hozzá a társa. Kérdésünkre, hogy tudják-e milyen kiegészítőket tartalmaz egy tasak chips, vagy a tanulmányok szerint miért egészségtelen a kóla meg a hamburger, egyetlen diák sem válaszol. „Még nem halt bele senki” – vonja meg a vállát az egyik lány. A Református Kollégium udvarán fabódéban büfét működtető Vajda Doina szerint az általa eladott napi tíz alma és három banán hamarosan a csőd felé sodorhatja kis vállalkozását. A Maros Megyei Közegészségügyi Hatóság (ASP) igazgatója, Uifălean Gabriella elmondta, hamarosan elkezdik az iskolai büfék ellenőrzését. „Előbb csak figyelmeztetünk, majd 1000-től 4000 lejig terjedő összegben bírságolunk, főleg az olyan helyeken, ahol rosszindulatot tapasztalunk a kereskedők részéről” – mondta el az ASP igazgatója.

Csődbe mehetnek az iskolai büfék
„Csak vizet és kiflit árulhatunk, s abból is olyat, hogy se cukor, se só ne legyen benne. Ez így nem tartható fenn. A diákok egyáltalán nem vásárolnak a büfében. Sokan azt mondják, hogy én ezt nem veszem meg, én ezt a kiflit nem szeretem, de nem baj, majd vásárolok hazafelé. Ha ez így megy tovább, akkor nem is fogjuk fenntartani a büfét, még várunk pár hetet, és ha nem változik semmi, akkor bezárjuk a boltot” – panaszolta el a Krónikának a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola büfése. A közelben álldogáló kisdiák érdeklődésünkre megjegyezte, attól tart, hogy a gyerekek mostantól fogva éhezni fognak, „mert azt a rossz kiflit senki sem fogja megvenni”. Többen is megjegyzik, tudomásul vették, hogy nem kínálja már a büfé kedvenc ételeiket, italaikat, ezért a közeli boltban vásárolják meg ezentúl, amit kívánnak. „Az a baj, hogy alig van olyan élelmiszer, amelyben ne lenne tartósítószer vagy más egészségtelen összetevő. Én úgy gondolom, hogy elsősorban a gyártókat, az élelmiszer-termelőket kellene meggyőzni arról, hogy ne tegyenek az ételekbe, italokba tartósítószert. Csak ezután kellett volna ezt a szabályt bevezetni, hiszen így nagyjából hiába tartják fenn a büféket” – szögezte le Szakács István, az iskola tanára.

Összeállításunk szerzői: Bálint Eszter, Szucher Ervin, Túros Eszter