Király András államtitkár szerint ezért fordulhat elő, hogy egyes pedagógusok magánvállalkozásként működtetik a programot, holott ennek nem ez lett volna a célja.

Az oktatási szakember a Krónika kérdésére rámutatott: a tanügyi törvényben csak lehetőségként szerepel az „iskola utáni iskola\", közismertebb nevén „after school\" program, és bár több módosító kezdeményezés is volt, hogy az állam finanszírozza, a kormány és az oktatási minisztérium is elzárkózott ez elől.

Király András kifejtette, a jogszabály értelmében az iskola utáni felzárkóztató vagy fejlesztő programokat a tanintézeteket fenntartó önkormányzatok, civil szervezetek vagy a szülők szervezhetik meg. Éppen ezért országos szinten rendkívül széles a paletta, számos településen működik a program más-más finanszírozóval. Van, ahol csak foglalkozás van, máshol pedig ebédet is biztosítanak a kisdiákoknak, példálózott az államtitkár.

Király András szerint ennek a rendszernek a hátránya, hogy sok helyen a pedagógusok magánvállalkozásokat hoztak létre, és szolgáltatásként működtetik a délutáni foglalkoztatást, amelyért a szülők fizetnek, holott a törvénybe foglaltaknak nem ez volt a célja, hanem hogy lehetőséget teremtsen az iskola utáni foglalkozásokra. Az önkormányzatok, a civil szféra azonban nem vállalta fel kellő mértékben a program működtetését, tette hozzá.

Az Iskola az iskola után program ennek ellenére országszerte elterjedt, célja a kötelező iskolai tanórákon kívül lehetőséget nyújtani a diákoknak a felzárkózásra, tanulásra, kikapcsolódásra. A programban részt vevő gyerekek biztonságos helyen tölthetik el délutánjaikat, ebédet kapnak, és elvégezhetik a házi feladataikat. „Ez egy 2011-ben indult minisztériumi program, ajánlott eljárás az önkormányzatoknak, amelyek pályázhatnak bizonyos forrásokra, hogy településeiken megvalósítsák az iskola utáni foglalkozást\" – magyarázta Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő.

Igény lenne rá, csak pénz nincs

Hargita megyében településenként változik, hogy hogyan oldják meg az iskolák a tanórák utáni délutáni foglalkoztatást. Egyes tanintézetekben hamarosan beindulhat a program, míg olyan intézmények is vannak, ahol ezen kívül írathatják be a szülők délutáni foglalkozásra gyerekeiket. Csíkkozmáson például folyamatban van a program beindítása. A helyi önkormányzat pályázatnak köszönhetően külön erre a célra felépíttetett egy létesítményt, ahol decemberben be is indulhatnak a foglalkozások – közölte megkeresésünkre Csillag Ottó, a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola igazgatója.

„A hat és tizennégy év közötti tanulók vehetnek majd részt a délutáni foglalkozásokon. A beíratott gyerekeknek tanári felügyelet lesz biztosítva, elvégezhetik házi feladataikat, illetve meleg ebédet kapnak\" – magyarázta az igazgató. Szabó-Mező László, a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy a településen is van kezdeményezés a programra. „Mi szeretnénk, hogy nálunk is működjön, de egyelőre nincsenek erre forrásaink\" – nyilatkozta az igazgató.

Hozzátette, hogy a szülők már kérték, hogy legyen délutáni foglalkozás, és mivel napközi is tartozik a tanintézethez, étkeztetni is tudnák a beíratott gyerekeket. Forró Gerda Mária, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola igazgatója arról számolt be, hogy az Iskola az iskola után foglalkoztatás formailag bejegyzett módon nem működik a tanintézetben, viszont a szülőknek lehetőségük van az iskolában hagyni délutánra az 1–4. osztályos gyerekeiket. „Az órák végeztével délután négy óráig van felügyelet, ahol a tanító segítségével a diák elkészítheti a házi feladatát, leckemagyarázatot kap. Ezt osztályonként öt-hat diák veszi igénybe\" – számolt be Forró.

Háromszéken bővíteni kellett

Kovászna megyében ennek ellenére a civil szervezetek támogatásával vagy a szülők anyagi hozzájárulásával valósulnak meg az iskola utáni foglalkozások, mondta el lapunknak Kiss Imre főtanfelügyelő. Kifejtette, tavaly a svájci HEKS (Evangéliumi Egyházak Segélyszervezete) a LAM Alapítványon keresztül néhány iskolában fedezte a program költségeinek felét.

Az elmúlt tanév második félévében a sepsiszentgyörgyi Ady Endre és Gödri Ferenc iskolák, illetve a bodoki és rétyi tanintézetek összesen 166 diákja számára biztosították a délutáni foglalkozást és az étkeztetést. A program sikeresnek bizonyult, ezért idén ugyancsak a svájci szervezet és a helyi önkormányzatok támogatásával, de ezúttal a Diakónia Keresztény Alapítvány közreműködésével kiterjesztették a programot kilenc tanintézményre, így Sepsiszentgyörgyön a Gödri Ferenc-iskola tanulóival, valamint a nagyborosnyói, rétyi, zágoni, kovásznai, csernátoni, dálnoki és angyalosi diákokkal foglalkoznak.

A kedvezményezetteket az iskola válogatja ki, ők szakképzett pedagógusok felügyelete alatt készítik el a házi feladataikat, de más tevékenységeket is szerveznek számukra, és kiadós uzsonnát biztosítanak nekik. Kiss Imre hozzátette, a városi iskolák elemi osztályaiban általában működik délutáni oktatás, de ezeket a szülők fizetik.

Kolozsváron jelentős vonzerőt jelent

A kolozsvári magyar iskolákban is zajlanak tanórák utáni foglalkozások, közölte lapunknak Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő, azonban elmondása szerint részletesebb információkkal a tanfelügyelőség nem rendelkezik, hiszen ehhez nem kell engedélyt kérni az iskoláknak. Hozzáfűzte: az iskolai órák utáni program nem kötelező, szülőtől függ, hogy igénybe veszik-e vagy sem a lehetőséget.

Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója kifejtette: a tanintézet úgy oldja meg a délutáni foglalkozásokat, hogy azok a tanítók, akik napközben oktatják a gyerekeket, megebédeltetik a kisdiákokat a kollégium menzáján, majd délután négy óráig segítenek nekik megoldani a házi feladatokat, és lazító tevékenységet szerveznek számukra. Mint részletezte, a gyerekek nagy többsége marad a délutáni foglalkozásokra, a szülők pedig hálásak, hogy az oktatási intézmény tehermentesíti őket. Jellemzően azokat a gyerekeket viszik haza iskola után, ahol a nagymama otthon van, és besegít a szülőknek, mondta.

„Csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni. A délutáni foglalkozások ugyanis jelentős vonzerőt jelentenek az iskola számára, nagyon sok szülő épp ezért íratta be hozzánk a gyerekét. Részben ez az oka annak, hogy az eredetileg kért két előkészítő osztály helyett hármat hagyott jóvá a tanfelügyelőség. A meghirdetett 50 helyre ugyanis 74-en jelentkeztek\" – értékelt lapunknak Solymosi Zsolt.