
Fotó: Veres Nándor
A minisztérium nem támogatja, a civil szervezetek pedig nem vállalták fel kellőképpen a szülők és gyerekek körében egyaránt népszerű iskola utáni programok lebonyolítását, mondják a szakemberek.
Király András államtitkár szerint ezért fordulhat elő, hogy egyes pedagógusok magánvállalkozásként működtetik a programot, holott ennek nem ez lett volna a célja.
Az oktatási szakember a Krónika kérdésére rámutatott: a tanügyi törvényben csak lehetőségként szerepel az „iskola utáni iskola\", közismertebb nevén „after school\" program, és bár több módosító kezdeményezés is volt, hogy az állam finanszírozza, a kormány és az oktatási minisztérium is elzárkózott ez elől.
Király András kifejtette, a jogszabály értelmében az iskola utáni felzárkóztató vagy fejlesztő programokat a tanintézeteket fenntartó önkormányzatok, civil szervezetek vagy a szülők szervezhetik meg. Éppen ezért országos szinten rendkívül széles a paletta, számos településen működik a program más-más finanszírozóval. Van, ahol csak foglalkozás van, máshol pedig ebédet is biztosítanak a kisdiákoknak, példálózott az államtitkár.
Király András szerint ennek a rendszernek a hátránya, hogy sok helyen a pedagógusok magánvállalkozásokat hoztak létre, és szolgáltatásként működtetik a délutáni foglalkoztatást, amelyért a szülők fizetnek, holott a törvénybe foglaltaknak nem ez volt a célja, hanem hogy lehetőséget teremtsen az iskola utáni foglalkozásokra. Az önkormányzatok, a civil szféra azonban nem vállalta fel kellő mértékben a program működtetését, tette hozzá.
Az Iskola az iskola után program ennek ellenére országszerte elterjedt, célja a kötelező iskolai tanórákon kívül lehetőséget nyújtani a diákoknak a felzárkózásra, tanulásra, kikapcsolódásra. A programban részt vevő gyerekek biztonságos helyen tölthetik el délutánjaikat, ebédet kapnak, és elvégezhetik a házi feladataikat. „Ez egy 2011-ben indult minisztériumi program, ajánlott eljárás az önkormányzatoknak, amelyek pályázhatnak bizonyos forrásokra, hogy településeiken megvalósítsák az iskola utáni foglalkozást\" – magyarázta Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő.
Igény lenne rá, csak pénz nincs
Hargita megyében településenként változik, hogy hogyan oldják meg az iskolák a tanórák utáni délutáni foglalkoztatást. Egyes tanintézetekben hamarosan beindulhat a program, míg olyan intézmények is vannak, ahol ezen kívül írathatják be a szülők délutáni foglalkozásra gyerekeiket. Csíkkozmáson például folyamatban van a program beindítása. A helyi önkormányzat pályázatnak köszönhetően külön erre a célra felépíttetett egy létesítményt, ahol decemberben be is indulhatnak a foglalkozások – közölte megkeresésünkre Csillag Ottó, a csíkkozmási Dr. Boga Alajos Általános Iskola igazgatója.
„A hat és tizennégy év közötti tanulók vehetnek majd részt a délutáni foglalkozásokon. A beíratott gyerekeknek tanári felügyelet lesz biztosítva, elvégezhetik házi feladataikat, illetve meleg ebédet kapnak\" – magyarázta az igazgató. Szabó-Mező László, a csíkszentkirályi Vitos Mózes Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy a településen is van kezdeményezés a programra. „Mi szeretnénk, hogy nálunk is működjön, de egyelőre nincsenek erre forrásaink\" – nyilatkozta az igazgató.
Hozzátette, hogy a szülők már kérték, hogy legyen délutáni foglalkozás, és mivel napközi is tartozik a tanintézethez, étkeztetni is tudnák a beíratott gyerekeket. Forró Gerda Mária, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola igazgatója arról számolt be, hogy az Iskola az iskola után foglalkoztatás formailag bejegyzett módon nem működik a tanintézetben, viszont a szülőknek lehetőségük van az iskolában hagyni délutánra az 1–4. osztályos gyerekeiket. „Az órák végeztével délután négy óráig van felügyelet, ahol a tanító segítségével a diák elkészítheti a házi feladatát, leckemagyarázatot kap. Ezt osztályonként öt-hat diák veszi igénybe\" – számolt be Forró.
Háromszéken bővíteni kellett
Kovászna megyében ennek ellenére a civil szervezetek támogatásával vagy a szülők anyagi hozzájárulásával valósulnak meg az iskola utáni foglalkozások, mondta el lapunknak Kiss Imre főtanfelügyelő. Kifejtette, tavaly a svájci HEKS (Evangéliumi Egyházak Segélyszervezete) a LAM Alapítványon keresztül néhány iskolában fedezte a program költségeinek felét.
Az elmúlt tanév második félévében a sepsiszentgyörgyi Ady Endre és Gödri Ferenc iskolák, illetve a bodoki és rétyi tanintézetek összesen 166 diákja számára biztosították a délutáni foglalkozást és az étkeztetést. A program sikeresnek bizonyult, ezért idén ugyancsak a svájci szervezet és a helyi önkormányzatok támogatásával, de ezúttal a Diakónia Keresztény Alapítvány közreműködésével kiterjesztették a programot kilenc tanintézményre, így Sepsiszentgyörgyön a Gödri Ferenc-iskola tanulóival, valamint a nagyborosnyói, rétyi, zágoni, kovásznai, csernátoni, dálnoki és angyalosi diákokkal foglalkoznak.
A kedvezményezetteket az iskola válogatja ki, ők szakképzett pedagógusok felügyelete alatt készítik el a házi feladataikat, de más tevékenységeket is szerveznek számukra, és kiadós uzsonnát biztosítanak nekik. Kiss Imre hozzátette, a városi iskolák elemi osztályaiban általában működik délutáni oktatás, de ezeket a szülők fizetik.
Kolozsváron jelentős vonzerőt jelent
A kolozsvári magyar iskolákban is zajlanak tanórák utáni foglalkozások, közölte lapunknak Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő, azonban elmondása szerint részletesebb információkkal a tanfelügyelőség nem rendelkezik, hiszen ehhez nem kell engedélyt kérni az iskoláknak. Hozzáfűzte: az iskolai órák utáni program nem kötelező, szülőtől függ, hogy igénybe veszik-e vagy sem a lehetőséget.
Solymosi Zsolt, a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium aligazgatója kifejtette: a tanintézet úgy oldja meg a délutáni foglalkozásokat, hogy azok a tanítók, akik napközben oktatják a gyerekeket, megebédeltetik a kisdiákokat a kollégium menzáján, majd délután négy óráig segítenek nekik megoldani a házi feladatokat, és lazító tevékenységet szerveznek számukra. Mint részletezte, a gyerekek nagy többsége marad a délutáni foglalkozásokra, a szülők pedig hálásak, hogy az oktatási intézmény tehermentesíti őket. Jellemzően azokat a gyerekeket viszik haza iskola után, ahol a nagymama otthon van, és besegít a szülőknek, mondta.
„Csak pozitív tapasztalatokról tudok beszámolni. A délutáni foglalkozások ugyanis jelentős vonzerőt jelentenek az iskola számára, nagyon sok szülő épp ezért íratta be hozzánk a gyerekét. Részben ez az oka annak, hogy az eredetileg kért két előkészítő osztály helyett hármat hagyott jóvá a tanfelügyelőség. A meghirdetett 50 helyre ugyanis 74-en jelentkeztek\" – értékelt lapunknak Solymosi Zsolt.
Csempészetből származó, mintegy 5,2 millió lej értékű ékszereket értékesíthetett Románia-szerte egy 45 éves Brassó megyei férfi, aki a gyanú szerint egy futárszolgálat alkalmazottait is megvesztegette.
Előre, együtt – ezekkel a szavakkal osztotta meg szerdán búcsúvideóját Dominic Fritz, Temesvár polgármestere, aki a neki dedikált törvénynek köszönhetően szeptember utolsó napján elveszíti mandátumát.
Egy 24 éves fiatalember különös módját választotta annak, hogy megszabaduljon egy számára kellemetlenné vált helyzettől: azért hívta a 112-es segélyhívó számot, hogy a kiérkező rendőrök egy másik településre szállítsák. Végül súlyos bírságot kapott.
Szerda reggel több helyen fagypont alá csökkent a hőmérséklet Hargita megyében, a legalacsonyabb értéket Csíkszeredában mérték, ahol reggel 6 és 7 óra között –3,7 Celsius-fok volt.
Különleges dokumentum- és történeti értékű leletre bukkantak a nagyszebeni Tanácstorony restaurálási munkálatai során: egy időkapszulára, amelyet a műemlékbe rejtettek, és amely olyan állapotban maradt fenn, hogy szakszerű beavatkozást igényel.
Cseke Attila fejlesztési és középítkezési miniszter sajtótanácsosa a Krónikának elmondta: országszerte 115 új bölcsőde készült már el, de a helyi önkormányzattok feladata és felelőssége a működési feltételek megteremtése.
Egyhangúlag elutasította a szelistyei helyi tanács a Mineral Proiect Invest (MPI) kérését, hogy a vállalat koncesszióba vehessen egy tízhektáros önkormányzati területet a tervezett magnéziumfeldolgozó üzem számára.
Románia első vasúti kerékpárútja a Mezőségen, Maros megyében jött létre egy több mint 100 éves, ma már használaton kívüli keskeny nyomtávú vasút nyomvonalán.
Két stratégiai projekten keresztül is támogatja a romániai gázinfrastruktúra korszerűsítését az EU, ráadásul az egyik erdélyi: a marosvásárhelyi Depomureș, míg a másik projekt a dél-romániai Dâmbovița megyei Bilciurești-ben található gáztároló bővítése.
Súlyos állapotban került kórházba egy idős kolozsvári férfi és 23 éves unokája, miután a férfi lánya – egyben a fiatal nő édesanyja – a gyanú szerint késsel támadt rájuk – közölte kedden a Kolozs megyei rendőrség.
szóljon hozzá!