
Fotó: Ifj. Haáz Sándor
Míg azonban a nemzeti kerekasztal létrehozása ellen sem az RMDSZ, sem a Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét támogató civil szervezetek képviselői nem emeltek kifogást, Tőkés kampányfőnöke, Szilágyi Zsolt a tárgyalást követő sajtótájékoztatón jelezte: tudomásul veszik az RMDSZ felajánlását, hogy az EP-jelöltlistán Markó Béla az első, Tőkés László pedig a második befutó helyen szerepeljen, a válaszról azonban később döntenek. „Azért javasoltuk, hogy az EP-jelöltlistán Markó Béla és Tőkés László is befutó helyen szerepeljen, hogy ezzel ne csak a november 25-ei EP-választásokra, hanem a jövőre való tekintettel is pozitív üzenetet továbbítsunk a választóknak” – magyarázta a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke, a szövetség munkacsoportjának tagja. Mint ismeretes, Markó és Tőkés közös listán történő szerepeltetésére Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő, EMNT-alelnök tavaly decemberben tett javaslatot, amikor a református püspök még nem jelentette be függetlenként való indulását. Toró elképzelését akkor az RMDSZ határozottan elutasította, februárban önálló listával rukkolt elő, majd a Traian Băsescu államfő leváltását célzó referendum kudarca után mégis befutó helyet ajánlott Tőkés Lászlónak.
Kelemen Hunor a hét végi tárgyalások után jelezte: a politikai palettán jelen levő valamennyi alakulat, csoport képviselőjét magába foglaló, a romániai magyarság által elfogadott és támogatott közös, 45 fős jelöltlistában gondolkodnak, hiszen egyetértés nélkül nem biztosítható a romániai magyarság politikai, parlamenti képviselete. Eme felajánlást is beleszámítva, a pénteki tárgyalást Szilágyi Zsolt eredménytelennek, de értelmesnek és hasznosnak ítélte. Mint mondta: több közös pontot azonosítottak, mint azt korábban gondolták, mindez pedig „a leendő Markó–Tőkés-csúcstalákozó eredményétől függetlenül lehetőséget nyújt a további együttműködésre”.
Vita a cselekvési terven
Ezt az együttműködést teheti majd lehetővé a leendő Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF). A pénteki megállapodás szerint az RMDSZ és az ellenzéki szervezetek képviselői fele-fele arányban alkotják majd a pluralizmust megtestesítő, a legfontosabb kérdések egyeztetésével és ajánlattevő jogkörrel felruházott nemzeti fórumot. A kerekasztal feladata lesz annak a korábbi elvi megállapodásnak a kivitelezése, miszerint a helyhatósági választásokon a tömbmagyarságban ki-ki saját jelöltlistát indíthat, de ahol az önkormányzati képviseletet a magyar részarány alacsony volta veszélyezteti, a politikai sokszínűséget megjelenítő közös listát indítanak. E fórumnak lesz a feladata a támogatási rendszer közösségi célok szolgálatába való állítását, politikamentessé és átláthatóvá tételét biztosító szabályok kidolgozása is, mely szándékról pénteken szintén elvi megállapodás született.
A tárgyalás viszont az ellenzék biztosítékokat tartalmazó cselekvési tervének vitáján elakadt. A hétoldalas dokumentumban a Tőkés Lászlót támogató szervezetek munkacsoportja ugyanis egyebek mellett azt kéri: szeptember 7-éig – tehát az EP-jelöltlistát véglegesítő 8-i SZKT-ülés előtt – alakuljon meg az EMEF; az SZKT szombaton határozzon a kisebbségi törvénytervezet vitája újrakezdéséről, a szövetség parlamenti képviselete pedig támogassa az EMNT tervezetmódosító javaslatait. A feladatok közé tartozik, hogy szeptember végéig az RMDSZ kezdeményezzen kormányhatározatot a kolozsvári Babeş– Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar karainak és tanszékeinek létrehozásáról, illetve 2008. február 1-jéig terjessze a parlament elé az erdélyi magyar fórum törvénytervezetét az önálló állami magyar egyetem létrehozásáról. Ugyanakkor a szövetség kormányzati tisztségviselőitől kérik a fejlesztési régiók felülvizsgálatát, ezen belül partiumi és székelyföldi önálló fejlesztési régió kialakítását.
Szilágyi Zsolt jelezte: e cselekvési program vitája már a 2. pontnál elakadt. Ezért ennek elfogadását vagy elvetését a legkésőbb szeptember 6-án esedékes Markó–Tőkés-csúcstalálkozóra halasztották, de Szilágyinak kétségei vannak afelől, hogy a két elnök találkozóján e téren lesz megegyezés. Hozzátette: e találkozó kimenetelétől függetlenül Markó Béla és Tőkés László is elfogadta, hogy Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő meghívására Brüsszelbe látogat.
Markó vállalja a szolidaritást
„Tőkés Lászlóval nem vagyunk összeveszve, de nem is vagyunk állandó kapcsolatban. A viták nem két személyről szólnak, és nagyon remélem, hogy lesz erdélyi magyar szolidaritási jelöltlista” – fogalmazott pénteki, kolozsvári sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetségi elnök kifejtette: nem ragaszkodik ahhoz, hogy EP-képviselő legyen, de ha szükséges, Tőkés Lászlóval közösen vállalja a jelölést ahhoz, hogy e szimbolikus üzenet eljusson a magyarsághoz. „A végső szót az SZKT mondja ki. Akár lesz közös lista, akár nem, a kampányra kell összpontosítanunk, mivel csak azért, mert megegyeztünk, a választók nem fognak elmenni szavazni” – összegzett Markó Béla. Ezzel egy időben Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke a hét végén úgy nyilatkozott: Tőkésnek nem kellene elfogadnia az RMDSZ ajánlatát, hanem függetlenként kellene részt vennie az EP-választásokon. Gazda szerint az RMDSZ és az ellenzéki szervezetek közötti tárgyalássorozatnak nem a közös EP-jelöltlista, hanem az erdélyi magyar politikai rendszer megváltoztatása a legfontosabb célja. n
Erőteljes kampányt szorgalmaznak a területi elnökök
A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) támogatja a közös EP-jelöltlista létrejöttét és az RMDSZ, valamint az ellenzéki csoportok párbeszédét, ezt a testület egyöntetű szavazással fogadta el – nyilatkozta a Krónikának Kovács Péter, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke a testület zárt ülését követően. Hozzátette: akár lesz megegyezés Tőkés Lászlóval, illetve az őt támogató szervezetekkel, akár nem, az RMDSZ-nek akkor is komoly kampányba kell kezdenie. „Nem stadionokba vagy sportcsarnokokba akarjuk összeverbuválni az embereket, hanem otthonukban akarjuk megkeresni őket, hogy elbeszélgessünk velük” – mondta Kovács Péter. Közlése szerint a TEKT-en elhangzott: vannak választók, akik éppen azért támogatják az RMDSZ-t, mert nem értenek egyet Tőkés Lászlóval, mégis az az álláspont kerekedett felül, hogy nem az egyéni, hanem az összmagyarság érdekeit figyelembe véve kell cselekedni. Markó Béla a TEKT-ülést követően úgy vélekedett, az erdélyi magyar szervezeteknek olyan partneri viszonyt kell kialakítaniuk, amelyben egyik fél sem mond le programjáról, célkitűzéseiről, de megpróbálják azonosítani közös céljaikat.
Csütörtök-péntekig tovább melegszik az idő Románia legtöbb régiójában, ahol kánikulára és fokozott hőterhelésre kell számítani, utána azonban fokozatos lehűlés kezdődik, és nő a záporok, zivatarok valószínűsége.
Pásztor Sándor vízügyi igazgató szerint Bihar, Arad és Hunyad megyében több mint kéttucat településen már csak korlátozottan működik a vízszolgáltatás, és vannak olyan helységek, amelyekbe keddtől lajtos kocsival szállítják majd az ivóvizet.
Kedden 12 és 20 óra között korlátozzák a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművek közlekedését Szatmár, Bihar, Arad és Temes megyében az országutakon, a gyorsforgalmi utakon és az autópályákon.
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.