„Csökkenteni kell a 20 százalékos küszöböt, és a következő parlamentnek az lesz a célja, hogy ezt legtöbb tíz százalékra csökkentse minden térségben, ahol vannak kisebbségek, és legyen kötelező az anyanyelv használata. Ahol az arány kisebb tíz százaléknál, ott lehetővé kell tenni az anyanyelv használatát” – fejtette ki a honatya a marosvásárhelyi Bernády György Alapítvány által szervezett Kétnyelvűség – az együttélés alapvető eleme című szemináriumon. A szenátor példaként Segesvárt említette, ahol a település neve németül is fel van tüntetve, holott a német kisebbség csupán a lakosság két százalékát teszi ki.
Frunda szerint azt a jogszabályt is módosítani kellene, amely szabályozza az anyanyelv használatát a törvénykezésben, mivel hiányos. Emellett minél több magyar vagy roma nyelven tudó bírót, ügyészt és rendőrt kellene alkalmazni, vélte. A szenátor szerint e téren jobbításra van szükség a közigazgatásban és a rendőrségen is, példaként Marosvásárhelyt említve, ahol az utcanév-táblákon az elnevezés helyett csupán az „utca” szó szerepel magyarul, és még a magyar személyiségek neve is románul van írva. Hozzátette, a helyi tanácsban is használni kellene a magyar nyelvet. A szenátor rámutatott: az Európai Unióban mindenki a saját nyelvét beszéli majd, és a soknyelvűségé lesz a jövő.
Borbély László középítkezési miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a 20 százalékos küszöb ellenére Maros megyében a közintézmények zöméről hiányoznak a kétnyelvű feliratok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok