Csőd szélére taszították a nagyközségeket

Megnyomorítják a beruházó településeket

Amint arról beszámoltunk, a kormány év elején kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegészítésének folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát.

A kormányhatározat biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, ám ha a település saját bevételei meghaladják ezt az összeget, az önkormányzat egyetlen vasat sem, vagy a megszokottnál sokkal kevesebbet kap a központi költségvetéstől.

A kisebb községek ugyanakkor jól jártak az új elosztással: Háromszéken például Kommandónak megháromszorozódott a költségvetése, hiszen az eddig évi 500 ezer helyett 1,5 millió lejből gazdálkodhat.

Nem így a nagyközségek: Uzon önkormányzata például 1,3 millió lejjel kevesebbet kapott az államtól, mint az elmúlt években. Ráduly István polgármester elpanaszolta, több megkezdett projektet kénytelenek voltak leállítani, a már elvégzett munkálatokat nincs miből kifizetniük, a falunapokat sem szervezték meg, de a 30 önkormányzati alkalmazott fizetése is veszélybe került.

Zágonnak idén kétmillió lejjel kevesebb jutott a központi költségvetésből – Kis József polgármester kijelentette, ha nem kapnak kiegészítést, júliustól lelakatolják a községházát.

Az elöljárók folyamatosan beadványokkal bombázzák a pénzügyminisztériumot: abban bíznak, hogy a remélt büdzsékiegészítés, újabb visszaosztások után megoldódnak gondjaik. Henning László, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke lapunk megkeresésére megerősítette, hogy a nagyközségek vannak bajban, Uzon és Zágon mellett még Csernáton és Gelence is a fizetésképtelenség határára sodródott. Elmondása szerint több ízben tárgyaltak a pénzügyminisztérium képviselőivel, akik megígérték, hogy az újabb költségvetés-kiegészítés során kapnak annyi pénzt, hogy kihúzzák az év végéig.

Ilyés Gyula: melegen tartjuk az ügyet

Az RMDSZ „melegen tartja az ügyet” – mondta el lapunknak Ilyés Gyula. A szövetség önkormányzati főosztályának vezetője ugyanakkor figyelmeztetett, hogy – a tárcavezetőváltás miatt – egyelőre nincs működőképes pénzügyminisztérium, nincs kivel érdemben tárgyalni.

A szatmári politikus is abban bízik, hogy a költségvetés-módosítás során megoldódnak ezek a gondok. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke hozzátette, hogy az önkormányzatok működési költségeit, ha szükség volt rá, eddig is minden esetben átvállalta a kormány, és nagyon fontos, hogy a megkezdett projekteket folytatni tudják, az elvégzett munkálatokat pedig fizessék ki.

Ilyés Gyula (képünkön) emlékeztetett, hogy a költségvetés-kiegészítés új módszerét kísérleti jelleggel vezette be a kormány – már a törvényben is szerepel, hogy ha nem válik be, akkor fél év után módosítanak rajta. „Egy ilyen változtatást előre le kellett volna modellezni, az önkormányzati vezetőket váratlanul érte az új rendelkezés, megszűnt a kiszámíthatóság, így nem lehet tervezni” – foglalta össze a politikus.

Azt ugyanakkor Ilyés is kiemelte, hogy a kisebb települések jól jártak, a falvak évek óta nyomasztó adósságoktól tudtak megszabadulni, ám olyan eset is volt, amikor nem tudták elkölteni a hirtelen jött pénzt. A nagyközségek projektjeit viszont bizonyíthatóan ellehetetlenítette az új rendszer, a két-három éves munkálatokat kénytelenek voltak felfüggeszteni, ezzel pedig valójában hosszú távú adósságokba hajszolta a kormány az érintett településeket.

Az ügyvezető alelnök szerint kiszámítható rendszert kell bevezetni, lemodellezve, hogy minden önkormányzatnak biztosítva legyen a működési költsége, és a fejlesztésekre is jusson.

Darius Vâlcov „öröksége”

Pedig januárban az akkori pénzügyminiszter, a korrupciógyanú miatt márciusban lemondott Darius Vâlcov úgy jellemezte a kormányhatározatot, hogy az elsődlegesen az önkormányzatokon segít, ugyanis az új rendszer kizárja a politikai beavatkozásokat a költségvetés kiegyenlítésének folyamatából, hiszen a megyei önkormányzatok nem szólhatnak már bele ebbe. „Ez teljes decentralizációt jelent, hiszen a megállapított összegeket az önkormányzatok közvetlenül kapják meg, a pénzügyminisztérium révén” – jelentette ki akkor Vâlcov.

Csakhogy az önkormányzatok vezetői már az elejétől fogva kétkedve fogadták az intézkedést, s miközben a kisebb települések valóban jól jártak, ahogy telt az idő, egyre több, nagyberuházást folytató nagyközség jelezte, csődbe viszi őket a módosítás. A Szatmár megyei polgármesterek például már január végén közös fellépést kezdeményeztek, és a gyergyószéki nagyközségek is hangot adtak elégedetlenségüknek.

Az új rendszer elleni tiltakozás végül országos méretet öltött, ám a kormány ezidáig nem módosított a jogszabályon. A „kísérlet” féléves határideje júliusban jár le.