Csőbe húzták a parajdi sóbányát elárasztó Korond-patakot

Ovidiu Ianculescu, a Maros vízügyi igazgatóság vezetője elmondta: a patak vizét hajnali 4.30 óra körül sikerült bevezetni a csőrendszerbe, miután a vízhozam másodpercenkénti 0,8 köbméterre nőtt. Hozzátette, ez azóta lecsökkent 0,2 köbméterre. Közölte, hogy a patak elvezetése után elszállítják a területről a nagy teljesítményű szivattyúkat, a patak vizének sótartalmát pedig továbbra is figyelik, de az utóbbi időszakban nem nőtt.

korábban írtuk

Megnevezték a parajdi sóbánya helyreállításának kulcsát a magyarországi szakértők a Krónikának 1.

Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint.

Paul Bejan, a kivitelező cég ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a Korond-patak elvezetésére azért volt szükség, hogy annak édesvize ne léphessen kapcsolatba a sóval. Júniusban ugyanis a patakon keresztül jutott magas sótartalmú víz a Kis-Küküllőbe, ökológiai katasztrófát okozva. Az illetékes egyedinek és nagyon nehéznek nevezte a munkálatot, mely naponta „meglepetést” okozott és kihívás elé állította a kivitelezőt. A munkát a folyamatos omlásveszély is nehezítette” – idézte az MTI Bejant. Mint mondta, a hátralévő munka pár napot vesz igénybe, de a későbbiekben további beavatkozásra lesz szükség nagy vízhozam esetére, amelyet a csőrendszer már nem lenne képes elvezetni.

Továbbra sem lehet tudni, mi következik a Korond elvezetését követően, nekilátnak-e a hatóságok a sóbányát elárasztó víz kiszivattyúzásának. Radu Miruță gazdasági miniszter a napokban vészjósló hírekkel állt elő, szerinte a sóbánya födéme a lejtőkről beszivárgó víz miatt folyamatosan vékonyodik, és heves esőzések esetén a szerkezet összeomolhat. A tárcavezető szakértőkkel folytatott egyeztetéseket követően a múlt héten elmondta, a bányát már nem lehet megmenteni, a kérdés pedig nem az, hogy beomlik-e a födém, hanem hogy mikor és hogyan következik be. Szerinte tó keletkezhet a bánya helyén, ugyanakkor a veszély nem csak szerkezeti, hanem ökológiai és természeti katasztrófához vezethet.

Magyarországi szakértők a Krónikának úgy nyilatkoztak, Parajdon az egyik legfontosabb kérdés, hogy sikerülhet-e meggátolni az édesvizek további beáramlását a bányába, ezzel az ott lévő sóoldatok hígulását. Az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusának keretében a helyszínen járt szakértői csoport szerint Parajd és térsége lakosságának tartós biztonsága érdekében elengedhetetlen a sóbánya stabilitásának fenntartása. Kifejtették azt is, miért nem célszerű megfelelő előkészítés nélkül vízteleníteni a bányát.

A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban, heves esőzések nyomán tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a kialakult helyzet miatt a lakosság egy részét kitelepítették Parajdról. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

korábban írtuk

Vázolták a parajdi sóbánya megmentésére tett többlépcsős javaslatukat a magyarországi szakértők a Krónikának 2.

Megmenthetőnek látták a vízzel elárasztott parajdi sóbányát júniusi ottjártukkor az EU vészhelyzeti polgári védelmi mechanizmusa keretében terepszemlét tartott szakértői csoport tagjai.