Csillagászati árak a kolozsvári ingatlanpiacon

A garzonokért átlagosan 260 eurót kérnek el jelenleg a tulajdonosok, kétszobás lakásért már 390 eurót, háromszobásért átlagosan 500 eurót kell fizetni.

 Az önkormányzat keze meg van kötve

„A romániai közigazgatási törvénykönyv szerint az önkormányzatok azokon a területeken hozhatnak döntést, amelyek nem tartoznak kormányzati hatáskörbe. Akár azt is gondolhatnánk, hogy a törvény engedékeny, viszont egy következő cikkelyben tételesen felsorolja az önkormányzatok hatásköreit, és a lakbérek szabályozása nem szerepel ezek között. Tehát a jelenlegi közigazgatási törvénykönyv nem engedi meg, hogy az önkormányzatok ilyen határozatokat hozzanak, csak a tulajdonukban lévő ingatlanok bérleti díjáról dönthetnek” – válaszolta a Krónika megkeresésére a kolozsvári polgármesteri hivatal. Mint rámutattak, Berlinben azért volt lehetőség ennek a területnek a szabályozására, mert ott a decentralizáció mértéke sokkal nagyobb, az önkormányzatok szinte minden területen rendelkeznek döntési jogkörrel. Kérdésünkre közölték egyúttal, hogy

A polgármesteri hivatal emlékeztetett, a rászorulóknak bérbe adható szociális lakások hiánya évtizedes probléma Kolozsváron. Az önkormányzat évente mindössze 12-15 szociális lakást tud kiadni, így jelenleg alternatívákat keresnek. „Épül egy tömbház a Gyimesi utcában, kifejezetten szociális lakást igénylők számára, ezzel párhuzamosan a szabad piacról a már megvásárolt négyszobás lakás mellé nemsokára 10-12 további lakást vásárolunk, a keretünk kétmillió euró. A lakhatási gondokkal küzdők emellett lakbérpótlékban is részesülhetnek” – áll a lapunknak adott hivatalos válaszban.

 „A szabadpiacot nem lehet korlátozni”

„Nem lehet az európai nagyvárosok mintájára befagyasztani Kolozsváron az albérletárakat, hiszen az erdélyi városban sajátos a helyzet: ahány ingatlan, annyi tulajdonos” – szögezte le megkeresésünkre Bónis Endre, a Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője.

– véli az ingatlanközvetítő. Szerinte külföldön a nagy ingatlantulajdonos cégek esetében tetten érhető, hogy nem mennek egy bizonyos ár alá, de ez is felvet aggályokat, hiszen felmerülhet a kartellezés gyanúja. Kolozsváron éppen ez kizárt a rengeteg tulajdonos miatt. 

Bónis Endre szerint a szabadpiacot nem lehet korlátozni, minden tulajdonosnak joga van megszabni az árait. A piac szabályozza önmagát, ha valaki havi 500 euróért hirdeti meg a kiadó lakást, és talál rá bérlőt, akkor az azt jelenti, nem elszálltak az árak, hiszen valaki ezt a pénzt megadta. Ha túlárazza a bérleményt, akkor egyszerűen nem tudja kiadni, kénytelen azt visszavenni. „Kolozsvárt nem lehet összehasonlítani a környező városokkal, hiszen itt a fizetőképesség jóval magasabb, ez egyértelműen befolyásolja az árak dinamikáját” – mondta a szakértő. Hozzátette, most éppen stagnálás érzékelhető az ingatlanpiacon, általában novemberben, miután az egyetemisták kibérelték a lakásokat, tapasztalható egy lassulás. „Ez még nem azt jelenti, hogy leállt a piac, hiszen folyamatosan van kereslet. Az árak stagnálnak, és előfordul, hogy a novemberben meghirdetett lakásra, még nem került bérlő, elhúzódott a folyamat” – mutatott rá Bónis Endre.

Kitért egyúttal arra is, hogy a törvény valójában bérlőbarát, a tulajdonos nem tehet ki senkit, csak abban az esetben, ha lejárt a bérleti szerződés, vagy a bérlő nem fizet. Arra senkit nem kötelezhet a törvény, hogy meghatározatlan időre írjon alá szerződést, így annak lejárta után újratárgyalhatják a feltételeket, az árakat. „Az már más kérdés, hogy ha a kolozsvári bérlő végre talál egy megfelelő lakást, akkor gyakorlatilag bármit aláír. Aztán egyszer csak felébred, hogy a tulajdonos megkéri, hagyja el az ingatlant, mert más bérlőt talált. Akkor döbben rá, hogy ez a lehetőség benne van a szerződésben, és ő ezt aláírta” – hívta fel a figyelmet Bónis Endre.