Csíkszeredában tartották a székelyföldi polgármesterek találkozóját

Több a pénz,
mint amit el tudnak költeni
„Csak rajtunk múlik, hogy egységes képet adjunk a Székelyföldnek a feliratok, helységnévtáblák révén is, ikonikusan is kifejezve az azonosságot” – mondta az RMDSZ elnöke. Mint hozzátette: az uniós csatlakozás után az RMDSZ célja a jelenlegi gazdaságfejlesztési régió átalakítása, hogy megvalósulhasson Székelyföld területi autonómiája. Ahhoz, hogy a kormány és az Európai Unió fejlesztésre szánt pénzeit a Székelyföld fel tudja használni, elsõsorban versenyképes helyi tervek, pályázatok szükségesek, de a regionális érdekeket is figyelembe kell venni, közös gazdasági stratégiát kell kialakítani. Borbély László területrendezési miniszter szerint a költségvetési többlet eredményeként anynyi pénz jut beruházásokra, hogy munkaerõhiány miatt kétséges azok elköltése, és a koherens helyi tervek, területfejlesztési stratégiák hiányában nem is pályáznak elegen az összegekre.
Autonómia vagy kisebbségi törvény?
Benedek Huszár János illyefalvi polgármester arról beszélt, hogy  a gazdaságfejlesztés inkább abban segíthet, hogy a föld- és erdõtulajdon, a Székelyföld etnikai összetételének biztosítéka ne váljon az idegen tõke áldozatává. Papp Kincses Emese Hargita megyei tanácsos az RMDSZ következetlen autonómiapolitikáját kérte számon. „Ha valóban autonómiát akarnak, miért egy vérszegény kisebbségi törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe, miért nem dolgozták ki az autonómiatervezetet” – kérdezte. Válaszában Markó Béla így fogalmazott: „a kisebbségi törvény nem a világ teteje, de látják, így is mire megyünk vele”.  
Újságírói kérdésre válaszolva, Markó Béla kifejtette: valamennyi önkormányzat nem lesz alanyi jogon a társulás tagja, de szívesen látják a székelyföldi román többségû önkormányzatokat is. Arra a kérdésre, hogy Szász Jenõ székelyudvarhelyi polgármestert miért nem hívták meg a találkozóra, amelyen független elöljárók is részt vettek, a szövetségi elnök helyett Ráduly Róbert csíkszeredai polgármester válaszolt: „Az elnök úr Szász Jenõre is gondolt, amikor a román többségû önkormányzatokról beszélt.”

Társulási kezdeményezések az utóbbi években
2000. december 22-én tíz székelyföldi település polgármestere Székelyföldi Konzorcium néven együttmûködési szerzõdést írt alá Székelyudvarhelyen a térség gazdasági és kulturális fejlesztésének összehangolásáról. Csíkszereda, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Tusnádfürdõ, Borszék, Barót, Szováta, Erdõszentgyörgy, Nyárádszereda és Székelyudvarhely polgármesterei mellett Marosvásárhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Kovászna elöljárói is egyetértettek a tervezettel, és a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség létrehozásáról is határoztak. 2003. november 28-án az RMDSZ Csíkszeredában tartott Székelyföldi Önkormányzati Konferenciája Szövetség a Székelyföldért címmel regionális fejlesztési stratégia kidolgozásáról döntött. Hargita, Kovászna és Maros megyei RMDSZ-politikusok és közéleti személyiségek létrehozták a Prosperitas Egyesületet, amelynek célja megalapítani és mûködtetni a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatóintézetet. A határozatot megerõsítette az RMDSZ egy nappal késõbb, Sepsiszentgyörgyön tartott Országos Önkormányzati Konferenciája is.