Csíkszereda: nemzettársból polgártárs

Az esemény két felvonásban zajlott, így délelőtt 10 órától a három székelyföldi megye elöljárója, Lokodi Edit Emőke Maros megyei, Tamás Sándor Kovászna megyei, illetve Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök kapta meg magyar honosítási okiratát.

„A közös eskütétel jelzésértékű volt” – fogalmazott Tamás Sándor. A Kovászna megyei közgyűlés elnöke úgy véli, a székelyföldi magyarok az elmúlt 90 évben is Budapest felé fordulva éltek, ezúttal csupán a „papírformának” tettek eleget. Tamás ugyanakkor elmondta, politikai támogatást is várnak a Fidesz–KDNP-kormánytól. „Elérkezett az idő, hogy az új magyar kormánykoalíció odaálljon hangsúlyosan a székelyföldi magyarok és a területi autonómia ügye mellé” – fogalmazott Tamás Sándor.

Borboly Csaba feleségével és két gyerekével jelent meg a főkonzulátuson, hogy letegye a magyar állampolgársági esküt. „Megtiszteltetés és felelősség is, hiszen a Kárpát-medencei magyarok együvé tartozásának most megteremtődik a közjogi feltétele is. Eszembe jutnak a nagyszüleim és azon felmenőim, akik arról meséltek, milyen volt annak idején” – nyilatkozta Borboly Csaba.

A második eskütételi alkalmon a csíkszeredai városi tanácsosok egy része, illetve Ráduly Róbert Kálmán polgármester, valamint Antal Attila alpolgármester volt jelen. Mivel nem érkezett meg minden tanácsosnak a magyarországi visszaigazolás, tegnap csak néhányuk tehette le az esküt. Ráduly Róbert az eskütétel után elmondta, számára elégtétel, hogy magyar állampolgárságot kapott, hiszen minden nagyszülője magyar földön született és élt, amíg a sors el nem szakította őket az anyaországtól. „Az irántuk való tisztelet tölt el, és elégtétel, hogy visszakerültek a helyes kerékvágásba a családom dolgai” – tette hozzá. Ráduly ugyanakkor elmondta, sok minden másképp lehetett volna, ha nem hull szét az első világháború végén az Osztrák–Magyar Monarchia, amely történésnek többek között a magyar ajkú emberek látták kárát.

Semjén Zsolt magyar kormányfőhelyettes az ünnepi eskütételt követően arról is beszélt, hogy édesanyja erdélyi származású, így számára személyesen is megrendítő volt részt venni az eseményen. „Éjszakába nyúlóan fordítottam annak idején a román állampolgársági törvényt magyarra, ami hozzájárult a magyar állampolgársági törvény megalkotásához, úgyhogy megrendítő, hogy itt lehetünk, és ebben részünk lehet” – fogalmazott a Krónika kérdésére Semjén.

A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor hangsúlyozta, ez a 2011-es március 15. történelmi pillanat, hiszen a Trianon óta szétesett nemzet valóban tud egyesülni. „Az a nemzet, amely mindig is egy volt nyelvében, kultúrájában, sorsközösségében, az most közjogi értelemben is egyesülhet. Ezáltal vagyunk hűségesek Szent István örökségéhez, amit a Szent Korona szimbolizál, ami a magyarság közjogi egységét is jelenti, azt, hogy úgy lehessen valaki magyar állampolgár, hogy ne kelljen elhagynia a szülőföldjét. A mai március 15-ének az üzenete az, hogy eddig is nemzettársak voltunk, de most már polgártársak is lehetünk” – jelentette ki Semjén Zsolt.