A Csíki Játékszín új produkciója valós dilemmákra világít rá
Fotó: Facebook/csiki.jatekszin
Ritka az olyan színházi előadás, amelyről már a próbafolyamat alatt érzi az ember: nem csupán kulturális esemény lesz, hanem közösségi tükör. A Csíki Játékszín új produkciója ilyen – valós történeteket, valós hangokat, valós dilemmákat visz színpadra egy olyan jelenségről, amely szinte valamennyi erdélyi, székelyföldi családot érint valamilyen módon. A Mások élete színpadra emeli mindazt, amiről sokszor csak félhangosan beszélünk.
2026. január 12., 07:592026. január 12., 07:59
A Csíki Játékszín történetében először készül dokumentarista színházi előadás. A Mások élete munkacímen futó produkció a külföldön gondozói munkát vállaló székelyföldi nők és férfiak valós történeteire épül. A szövegkönyvet író Kész Orsolya a kutatásról, a társadalmi összefüggésekről és az előadás mögött álló érzékeny, ugyanakkor rendkívül ambivalens jelenségről beszélt a Krónikának.
A Csíki Játékszín új, jelenleg még készülő produkciója már a kezdetektől kilépett a szokásos színházi munkamódszerek medréből, hisz része volt egy alapos kutatás, terepmunka, számos interjú.
Már a felkérés pillanatában nyilvánvaló volt, hogy a társulat olyan színházi formával találkozik, amely korábban nem volt jelen a székelyföldi városban.
„A Csíki Játékszínben ez az első alkalom, hogy ilyen típusú színházi előadás születik” – magyarázta lapunknak Kész Orsolya. Hozzátette, hogy a téma megtalálása közös gondolkodás eredménye volt, Székelyföldet érintő számos társadalmi problémát soroltak fel egy „problématérképen”, végül azonban egyértelműen kirajzolódott, hogy a külföldön dolgozó gondozók az egyik legtöbbek életét érintő jelenség. A témák között egyébként felmerült általánosabban a külföldi munka is, illetve a Csíkszeredában, az elmúlt évek történései miatt különösen fókuszban levő romakérdés is.
A beszélgetésekből világosan kiderült, hogy a gondozói munka – főként Ausztriában és Németországban – mára meghatározó megélhetési formává vált több székelyföldi lakos számára. A munkavállalók egy része informális kapcsolati hálón keresztül jutott el egy-egy külföldi családhoz, mások közvetítő intézmények, cégek segítségével találtak állást.
A célországok között az interjúk alapján
Kész Orsolya számára meglepő tapasztalat volt, hogy az emberek mennyire nyitottan beszéltek erről a munkáról. Nem a szégyen, sokkal inkább a kimondás, a megértetés igénye rajzolódott ki. „Számomra meglepő módon nyitottak voltak az alanyok” – meséli a Krónikának Kész Orsolya. Többen úgy élték meg, hogy ez a munka anyagi önállóságot, nagyobb beleszólást nyújtott nekik a családi döntésekbe, sőt egyfajta gazdasági emancipációt is jelentett, főleg a nők számára, hisz olyan gondozói feladatokért kapnak fizetséget külföldön, amelyek itthon természetesnek, fizetetlen családi kötelességnek számítanak. Ugyanakkor mindezzel együtt súlyos terhek, érzelmi hiányok és kiszolgáltatott helyzetek is megjelennek a történetekben.
A családoktól, gyerekektől való távollét pedig különösen fájdalmas tapasztalat.
Fotó: Facebook/csiki.jatekszin
Az alkotók a kezdeti kutatási szakaszban igyekeztek megszólítani az itthon maradókat is – partnereket, családtagokat, gyerekeket –, hiszen a külföldi munkavállalás következményei nemcsak az elmenőket érintik. Bár végül az előadásban közvetlenül nem jelennek meg a családtagok nézőpontjai, a téma többször hangsúlyosan felmerült. Több gondozó beszélt arról, hogy csak kamasz vagy felnőtt gyerek mellett vállalták ezt a munkát, és többen határozottan nem ajánlanák, hogy kisgyermekes szülők hosszabb időre külföldön próbáljanak szerencsét.
Érdekes jelenségként említette Kész Orsolya azt is, hogy azok közül, akik végül visszamondták az interjút, többeknek éppen kisgyereke volt itthon – ami jól mutatja, mennyire érzékeny, érzelmileg terhelt kérdés ez a családok számára.
A hetek óta tartó próbafolyamat legalább annyira érzékenyítő folyamat, mint színházi alkotás. A társulat tagjai nem „csak” egy szövegkönyvet kaptak kézhez: meghallgatták az interjúkat, közösen beszélgettek az elhangzottakról, az összefüggésekről, a mögöttük húzódó társadalmi folyamatokról.
A munka során egyre világosabbá vált, hogy a gondozói migráció nem egyértelműen „jó” vagy „rossz”, hanem egyszerre hoz kiemelkedő lehetőségeket és mély sebeket. „Ez egy nagyon ambivalens jelenség” – állapította meg Kész Orsolya. Egyszerre jelent kiszolgáltatottságot, hiányt, családi nehézségeket, és egyszerre kínál anyagi stabilitást, mentális, kulturális és társadalmi értelemben is táguló horizontot. Átalakulnak a családi szerepek, a helyi normák, új közösségi hálók születnek azok körében, akik külföldre mennek dolgozni, miközben itthon újrarendeződnek a családok mindennapjai. Azokban a családokban, ahol a nők külföldre mennek dolgozni, a férfiak többnyire át kell vállaljanak olyan feladatokat, amiket addig nem végeztek.
egymásnak segítenek munkát találni, megosztják tapasztalataikat a jogaikról, a bérekről, a munkafeltételekről, és közösséget teremtenek egy idegen környezetben. Ezek a kapcsolatok nemcsak gyakorlati segítséget jelentenek, hanem erősítik az önbizalmat, az önállóság élményét és egyfajta közös tudatosságot is formálnak – miközben mindvégig ott húzódik a háttérben az a kettősség, hogy a felszabadító tapasztalatok mellé hiány és érzelmi teher is társul.
A Mások élete című előadás házi bemutatója már megtörtént, a nagyközönség január 22-én, a Magyar Kultúra Napján láthatja először a produkciót. Az eddigi visszajelzések alapján nagyfokú nyitottság és érdeklődés jellemzi a befogadókat – talán azért is, mert ez nem egy „tőlünk független történet”. Székelyföldön ma kevés olyan család van, amelyet közvetetten vagy közvetlenül ne érintene ez a jelenség. A Csíki Játékszín előadása így nem csupán művészi vállalás, hanem közösségi beszélgetés kezdete is: színpadra emeli mindazt, amiről sokszor csak félhangosan beszélünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem zárják ki annak a lehetőségét az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom képviselői, hogy valamikor politikai alternatíva nőjön ki a szervezetből, de szerintük annak nincs realitása jelenleg, hogy párttá alakuljon a csoportosulás.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzetikisebbség-kutató Intézet (NKI) gyorsjelentéséből.
Az RMDSZ ösztöndíjprogrammal segítené azokat a fiatal, magyarul beszélő jogászokat, akik megpróbálnak bejutni az országos bíró- és ügyészképzőbe.
A Beszterce-Naszód megyei Teke hagyományos terméke, a nyers tehéntejből készülő, sertéshólyagba töltött tekei gyúrt sajt is felkerült az Európai Unió oltalom alatt álló élelmiszereinek listájára.
Románia több uniós tagállammal közösen kezdeményezi az állatbetegségek miatt bevezetett uniós korlátozások enyhítését, hogy egy-egy járványgóc miatt ne sújtsanak exporttilalommal teljes régiókat vagy akár az egész ország
A Maros Megyei Tanfelügyelőség a diszkriminációellenes tanács megkeresését követően kiigazította a vegyes tannyelvű iskolák igazgatói és aligazgatói tisztségeire pályázók számára előírt feltételeket, törölve a kisebbségi nyelv ismeretének kötelezettségét.
Bár szűkösebb költségvetésből, de a közösségerősítés és -építés iránti töretlen lelkesedéssel tartják idén a szeptember 13-ig tartó nagybányai Főtér Fesztivált.
Kánikulára figyelmeztető riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Péntek estétől vasárnap estig zivatarok várhatók országszerte.
Magyarellenes indulattal kérte számon a szélsőségesen nacionalista AUR nagyváradi politikusa, miért szerepel a magyar felirat a román fölött a Szent Anna-tónál máködő látogatóközpontnál, „ha román költségvetési pénzekből jött létre”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!