Fotó: Biró István
A román rendfenntartó szervek arról tájékoztatták a március 15-ei kolozsvári ünnepség szervezőit, hogy idén semmilyen retorzió nem éri az Erdély-zászlóval felvonuló résztvevőket a kincses városban. Korábban a csendőrség pénzbírsággal sújtotta a lobogóval ünneplőket.
2018. március 13., 11:382018. március 13., 11:38
2018. március 13., 12:082018. március 13., 12:08
Az RMDSZ kolozsvári szervezetének közleménye szerint a március 15-ei rendezvénysorozatot előkészítő utolsó egyeztetésre került sor kedden a csendőr-főkapitányság kolozsvári székhelyén a főszervező – a szövetség kincses városi szervezete – és a rendfenntartó szervek vezetői között. Az RMDSZ tájékoztatása szerint az elmúlt években történt kellemetlen incidensek megelőzésére sikerült minden vitatott kérdést tisztázni a találkozón, és konszenzusos álláspontot alakítottak ki „a vonatkozó törvényes előírások értelmezésében”.
„Mindannyiunk közös érdeke, hogy Kolozsváron méltó, európai módon ünnepeljük együtt a szabadság ünnepét, hogy bármiféle összetűzés nélkül folyjanak ennek a napnak az eseményei. Ennek jegyében arra buzdítunk minden kolozsvári szabadságszerető magyar embert, hogy minél nagyobb számban vegyünk részt az idei megemlékezéseken" – idézte a szövetség közleménye Horváth Annát, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnökét.
Mint ismeretes, az RMDSZ által szervezett március 15-ei kolozsvári rendezvényen a csendőrség tavaly megbírságolt négy, az Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) kötődő személyt, akik a történelmi Erdély ma Romániában nem hivatalos zászlajával vonultak a tömegben. A csendőrség előbb a felvonulás RMDSZ-es szervezőit szólította fel, hogy távolítsák el az Erdély-zászlókat a tömegből, majd amikor az Erdély-zászlóval vonulók elutasították a távozást, a csendőrség összesen 1500 lej értékben rótt ki rájuk bírságot. Ezeket a büntetéseket a kolozsvári bíróság tavaly alapfokon valamennyi esetben érvénytelenítette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Kiszáradt növényzet és erdő gyulladt ki szombaton a Kolozs megyei Havasnagyfaluban, a Iancu-keresztje nevű térségben. Az oltást a nehéz terepviszonyok is akadályozzák: a tűzoltóautók nem tudják megközelíteni a lángoló területet.
Több száz éves várfalak mellett haladnak el nap mint nap a kolozsváriak, miközben sokan nem is tudják, mikor épültek, miért éppen ott húzódtak, és mennyi maradt meg belőlük a mai házak, udvarok és utcák között.
Kelemen Hunor arra számít, hogy ha az államfő szeptemberben megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, az újabb kormányalakítási kísérlet már megszerezheti a parlament támogatását.
A technológia sokkal gyorsabban fejlődik, mint az ember képes, nem vagyunk felkészülve az állandó gyors változásra, amiben élünk. Mi magunk fejlesztjük az AI-t, nincs „karmester” mögötte – fejtette ki Király Attila, egy kolozsvári SEO-ügynökség alapítója.
A kerékpárút nyomvonalát meghosszabbítják, és a „nyugat tengerpartjaként” emlegetett bányatavat is megkerüli majd.
Óvintézkedéseket javasol a Közegészségügyi igazgatóság (DSP) Temesvár lakóinak, miután a várost már második napja sűrű füst borítja.
Jeles évfordulókat és fogadalomtételt ünnepelt Csíksomlyón az Erdélyi Ferences Rendtartomány: első szerzetesi fogadalmát tette le Osváth Tamás (fr. Ágoston) és Rés Márk (fr. Márk), míg Tölgyesi Kristóf (fr. Teofil) megújította korábbi fogadalmát.
Az ügyészség szerint nyolc kutya halálát okozta, további 95 állatot pedig tartósan éheztetett. Állatkínzásért maximum 5, állatok megöléséért pedig akár 7 év börtönbüntetést is kaphat.
Agyagedény, macskás hátizsák, kézműves táska vagy egyszerűen csak a hangulat – egészen különböző dolgokat vinnének haza a Farkas utcai kézműves vásárból azok, akiket a Kolozsvári Magyar Napok egyik legforgalmasabb helyszínén kérdeztünk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás