Császár Károly szenátor az igazságügyi módosításokról: alaptalanok a tüntetők félelmei

Császár lapunknak úgy nyilatkozott, a bírák és ügyészek jogállásáról szóló, a felsőházban kedden elfogadott jogszabály elsősorban a hatalmi ágak valós szétválasztását szorgalmazza. Bár a tervezet bírálói – bírák és ügyészek, civil szakmai szervezetek és a román jobbközép ellenzék – úgy vélik, a jelenlegi hatalom politikai befolyás alá helyezné az igazságszolgáltatást, a kezdeményezők ennek az ellenkezőjét állítják; szerintük a megszavazott törvény életbelépése nyomán sokkal nagyobb lesz a szakmai testületek hatásköre, átláthatóbbá válik az igazságügyi rendszer. Császár úgy véli, aki figyelmesen elolvassa ezeket a módosításokat, rájön, hogy ennek a félelemnek nincs alapja, ellenkezőleg, szerinte erősítik a jogállamiságot.

korábban írtuk

„Letudta” a parlament az igazságügyi módosításokat

Ismét olajozottan működött a kormánypártok–RMDSZ-szavazógépezet: a szenátus nagy többséggel megszavazta az igazságszolgáltatási tanács működését érintő módosításokat.

A Maros megyei szenátor például kimondottan pozitívumnak tartja, hogy a törvény szétválasztja a bírói tisztséget az ügyészi feladatkörtől. „Az ügyészeknek és a bíráknak egymástól függetlenül kell dolgozniuk, nem szólhatnak bele egymás tevékenységébe. Az ügyészek egyetlen jogállamban sem a bírói hatalom részei, Romániában mégis a teljes igazságszolgáltatási procedúra az ellenkezőjét sugallja:

Az ügyészeknek ugyanannyi joguk lesz, mint az ügyvédeknek, a bíró pedig a két fél meghallgatása nyomán hozza meg döntését” – nyilatkozta a Krónikának a szenátor. A Maros megyei politikus emlékeztetett, hogy a megszavazott törvénynek az ügyészekről szóló rendelkezése az alkotmány 132-es cikkelyének szó szerinti megfelelője, és lényege, hogy az ügyészek az igazságügy-minisztérium hatáskörében működnek.

„Jelenleg az ügyészek és a bírák felelősségvállalás nélkül dolgoznak, hibáikat nem kérik számon. Az asztalost is felelősségre vonják, illetve nem fizetik ki, ha a bútort nem a megbeszéltek szerint készíti el. A megszavazott törvénymódosítás szerint az állam kártérítési eljárást indíthat az ügyészek és bírák ellen, akik rosszindulatból vagy súlyos gondatlanságból helytelen döntéseket hoznak. Ha egy közalkalmazott vagy egy polgármester anyagilag számonkérhető hivatali visszaélés miatt, az egyébként különleges jogokat – magas bérezés, különleges nyugdíjak, egyéb speciális juttatások, előrehozott nyugdíjkorhatár – élvező bírák miért ne lennének felelősségre vonhatók?” – tette fel a kérdést a jogász honatya.

Császár fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a bírák felelősségre vonását nemcsak a két román kormánypárt és az RMDSZ szorgalmazta, szerinte az Európai Bírák Tanácsadó Bizottsága és a Velencei Bizottság is támogatja. Előrelépésként értékeli azt a megkötést is, amely szigorúan tiltja az ügyészeknek és a bíráknak, hogy együttműködjenek valamelyik titkosszolgálattal, vagy beépített ügynökök legyenek valamely állambiztonsági szervnél. Szerinte az sem mellékes, hogy a módosított jogszabály értelmében a bírák és ügyészek nem egy, hanem két éven át gyakornokoskodnak.

– vont párhuzamot a két szakma és a vele járó felelősség között Császár Károly, aki szerint ahhoz, hogy valaki ilyen pozícióba kerüljön, nagy tapasztalatra és felelősségérzetre van szüksége. Az eddigi szabályozás szerint akár 25 éves korban is elérhető volt a bírói pálya. Több államban egy jogász harminc-negyven esztendős kora előtt nem pályázhat bírói állásra.

A Klaus Johannis államfő kihirdetésére váró törvény értelmében a bírák és ügyészek nem halmozhatnak speciális nyugdíjat. Jelenleg ha egy bíró például hatvanévesen nyugdíjba vonul, különleges nyugdíjban részesül, de még visszatérhet dolgozni, amiért bért kap. A megszavazott jogszabály szerint nem halmozhatja a speciális nyugdíjat és a fizetést. Császár Károly szerint a jogszabály még számos olyan előírást tartalmaz, amely technikailag is meghatározza, milyen módon haladhat a ranglétrán egy bíró, vagy milyen feltételek mellett töltheti be a bírói vagy ügyészi tisztséget.

„Ebben a kérdésben ők nem tudnak pártatlanok lenni, hiszen a rendelkezések eddigi előjogaikat is érintik” – véli a politikus. A büntető törvénykönyv tervezett módosításáról a szenátor még nem tudott érdemben nyilatkozni. „Az RMDSZ egyetlen olyan rendelkezést sem fog támogatni, mely méltánytalan helyzetet teremtene, vagy amely nehezítené a korrupcióellenes harcot” – jelentette ki Császár Károly.