Fotó: Facebook/Consiliul Superior al Magistraturii
Ismét olajozottan működött a kormánypártok–RMDSZ-szavazógépezet: a szenátus nagy többséggel megszavazta az igazságszolgáltatási tanács működését érintő módosításokat.
2017. december 21., 17:182017. december 21., 17:18
2017. december 21., 17:202017. december 21., 17:20
A bírák és ügyészek jogállását, valamint az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvények módosítása után a szenátus csütörtökön botrányoktól sem mentes ülésen megszavazta a harmadik, igazságügyet érintő törvénymódosítást is:
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a vita előtt azt kérte, hogy vegyék le a napirendről a módosításokat, azonban a többség ezt – hasonlóan a korábbi módosításokhoz – leszavazta. A végszavazás alatt aztán az USR szenátorai füttykoncerttel tiltakoztak.
A vita előtt Radu Mihail USR-es szenátor arra figyelmeztetett, a módosítások miatt az EU Lengyelországhoz hasonlóan szankcionálhatja Romániát.
Andrzej Duda lengyel államfő közölte szerdán, hogy aláírja azt a két, a lengyelországi igazságügyi reformot előkészítő törvényt, amely miatt az Európai Bizottság a nap folyamán az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti eljárást kezdeményezett Varsóval szemben.
Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus és a kisebbik koalíciós párt ALDE elnöke válaszul kijelentette: Lengyelország elismerést érdemel, mivel tiszteli saját szuverenitását és függetlenségét. Válaszul Traian Băsescu volt államfő, az ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke arról beszélt: Románia az EU-csatlakozás óta már nem a szó klasszikus értelmében vett szuverén ország.
A módosítások értelmében az igazságügyi felügyelet a bírák és ügyészek szakmai tevékenységét felügyelő CSM keretén belül működő önálló jogi személyiséggel rendelkező intézmény. A bizottság által elfogadott egyik módosítás szerint a CSM plénumának és részlegeinek napirendjét, valamint határozat tervezeteit három nappal az ülés előtt közzé kell tenni az intézmény honlapján.
Bírálta a koalíciót és az RMDSZ-t Joseph Daul, az Európai Néppárt (EPP) elnöke is, aki szerint az igazságügyi módosítások azt jelzik, hogy Romániában „beteg” a demokrácia, és szomorúnak nevezte a napot, amelyen lezárult az igazságügyi rendszer módosítása. Úgy vélte, a parlamenti többség akciói aláássák a jogállamot Romániában, és politikai befolyás alá helyezik az igazságszolgáltatást, márpedig a gyenge igazságszolgáltatás nagyobb korrupciót eredményez. Egyben mélységes sajnálatát fejezte ki, amiért az RMDSZ, amely az EPP tagpártja, támogatta a szocialista kormányt.
Veszélyben van a romániai igazságszolgáltatás függetlensége az igazságügyi törvények módosítása miatt az Európai Néppárt (EPP) szerint, amely egyúttal elmarasztalta az RMDSZ-t a bukaresti kormánykoalíció kezdeményezéseinek támogatása miatt.
Ez azt jelenti, hogy hatástalan volt Kelemen Hunor néhány napja Daulnak küldött levele, amelyben a módosítások szükségességét ecsetelte.
Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője egyébként szerdán este közleményben indokolta meg, miért szavazta meg szerdán a szövetség az igazságügy működéséről szóló törvény módosításait is.
Újabb igazságügyi törvénymódosítást fogadott el szerdán a szenátus: a felsőház az igazságszolgáltatás megszervezéséről szóló, 2004/304-es törvény módosító tervezetet is megszavazta.
„Az igazságügy működését szabályozó törvény módosításai három fontos elvet követnek. Egyrészt a visszaélések elkerüléséért erősítik a kinevezések átláthatóságát, versenyvizsgát vezetnek be több igazságügyi intézmény esetében. Ugyanakkor a szakmaiságot helyezik előtérbe azáltal, hogy szigorúbb feltételeket szabnak egyes tisztségek betöltésére. 27 év után végre megvalósul a vád és a védelem erőviszonyának egyensúlya is a tárgyalóteremben” – nyilatkozta a közlemény szerint Cseke Attila.
Kihagyná az államfőt a kinevezésekből a PSD
Kivonná az államfőt a főügyészek kinevezésének folyamatából a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt egyik képviselője. Cătălin Rădulescu olyan törvénymódosító javaslatot terjesztett be, amely értelmében a legfőbb ügyészt, a korrupcióellenes, illetve a szervezett bűnözés elleni ügyészség főügyészét, valamint a legfelsőbb bíróság elnökét a szenátus nevezné ki az igazságügy-miniszter javaslatára, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács jóváhagyásával. A párt 40 honatyája által aláírt tervezet indoklása szerint azért a szenátus jogosult a kinevezésre, mert a választópolgárok felhatalmazását bírja. Mint ismeretes, Tudorel Toader igazságügy-miniszter korábban hasonló tervezetet dolgozott ki, ezt azonban végül a parlament elvetette.
Klaus Iohannis kedden a parlament jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a román hadsereg 2024-től részt vehessen a Fekete-tenger aknamentesítését végző haditengerészeti csoport (MCM BLACK SEA) műveleteiben.
A Holland Királyi Légierő további három F-16 Fighting Falcon repülőgépét bocsátja a NATO romániai F-16-os kiképzőközpontjának rendelkezésére – számolt be kedden a bukaresti védelmi minisztérium.
A keddi nap folyamán szaharai eredetű porszemcséket tartalmazó légtömeg érkezik Románia fölé, és az esőzések nyomán lerakódik – közölte kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jóváhagyta Klaus Iohannis államfő a büntetőeljárás elindítását Petre Roman volt miniszterelnök és Gelu Voican Voiculescu korábbi miniszterelnök-helyettes ellen az 1990-es bányászjárás ügyében.
A június 9-ei önkormányzati és parlamenti választásokra hivatkozva a bukaresti képviselőház házbizottsága úgy döntött, a tavaszi ülésszak végéig (június 30-ig) vegyes rendszerben, részben online formában ülésezik.
Feljelentette hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Emanuel Ungureanu a korrupcióellenes ügyészségen (DNA) Cătălin Cîrstoiut, a kormányzó balliberális koalíció főpolgármester-jelöltjét hivatali visszaélésért és csalásért.
Az érettségi vizsgák a végzősök bizonyos készségeit tanúsítják, a tételek nem nehezek, megoldásuk átlagos tudásszintet igényel – jelentette ki hétfői sajtótájékoztatóján Ligia Deca oktatási miniszter.
Klaus Iohannis államelnök hétfőn kihirdette a törvényt, amely megtiltja a felsőoktatási intézményeknek, hogy egy tanulmányi ciklus alatt módosítsanak a tandíjon.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!