Fotó: Sándor Csilla
Beavatkozási kvótát javasolt az RMDSZ medveügyben, az alsóház szakbizottsága rábólintott a kezdeményezésre. A szövetség honatyái ugyanakkor a környezetvételmi miniszterrel is egyeztettek a témában, módosítanák a medvepopuláció szabályozására vonatkozó menedzsmenttervet.
2018. május 11., 11:012018. május 11., 11:01
2018. május 11., 12:082018. május 11., 12:08
Pozitívan véleményezte a képviselőház környezetvédelmi szakbizottsága az RMDSZ tervezetét, amely arra kötelezné a hatóságokat, hogy időben, kötelező módon szabjanak meg minden évben egy beavatkozási kvótát azokra a nagyvadakra, amelyek az emberek életét, testi épségét, vagy a javakat veszélyeztetik.
Korodi Attila parlamenti képviselő a Krónika érdeklődésére elmondta, az RMDSZ székelyföldi honatyái szerdán Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszterrel egyeztettek medveügyben. Mint mondta, azt kérték a minisztertől, hogy a szövetség által megfogalmazott javaslatok kerüljenek bele a medvepopuláció szabályozására vonatkozó menedzsmenttervbe. Emlékeztetett: a tervről már lezajlott egy közvita, amely jelenleg a bizottságok szintjén folytatódik. Korodi hangsúlyozta,
az idősebb, fiatalabb, a hím és a nőstény példányok arányát. A terv kitér a témával kapcsolatban az erdőgazdálkodásra, a mezőgazdasági óvintézkedésekre, az erdei gyümölcs- értékesítésre is, de fontos eleme, hogy milyen beavatkozásra van mód vadkár vagy medvetámadás esetén.
Korodi Attila elmondta, azt próbálják elérni, hogy a medvék által megtámadott emberek is kaphassanak kártérítést, hiszen meglátásuk szerint az áldozatok erkölcsi kárpótlásra jogosultak. Ugyanakkor azt is javasolták, hogy a veszélyes medvék kiemelésének, vagy éppen kilövésének költségeit, térítse meg a vadásztársaságoknak a minisztérium.
„Jelenleg ez mind kiadást jelent a vadásztársaságoknak: a medvék elköltöztetése, a kilövés, azután a tetem semlegesítése. Ha ezeket a költségeket a minisztérium finanszírozza, szerződést kötve a vadásztársaságokkal, akkor ez utóbbiak már nem lennének rákényszerülve arra, hogy a kilövés lehetőségét eladják a medvevadászoknak” – sorolta a Hargita megyei politikus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!